2024. május 22., szerda

UJ HONLAP BANNER 250 100

05-webAz Európai Unió építési termékekkel kapcsolatos szabályozása az évek során változott. A korábbi irányelveket (CPD) 2011-ben felváltotta az úgynevezett építési termék rendeletet (CPR). A cikk szerzője áttekintést nyújt a rendelettel hatályba lépő új európai dokumentumról.

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, így a jogalkotási hatáskör részlegesen az Európai Unió intézményeihez (Európai Parlament, Tanács, Bizottság) került át. Ezek a testületek a magyar állampolgárokra nézve is kötelező, közvetlenül alkalmazandó jogszabályokat hozhatnak (rendeletek), illetve kötelezően megszabhatják a magyar jogszabályok tartalmát (irányelvek).

 

Az Európai Unió működését módosította az úgynevezett Lisszaboni Szerződés, mely 2009. december 1-jén lépett hatályba. E szerződés nyomán az Európai Unió intézményrendszere módosult, és optimalizált munkamódszereket biztosított annak érdekében, hogy Európa hatékonyan és eredményesen tudjon megbirkózni korunk kihívásaival.

 

Az Európai Unió által alkotott irányelvek olyan célkitűzéseket tartalmaznak, melyeket a tagállamoknak el kell érniük, így az irányelvek a nemzeti jogszabályok harmonizálására szolgálnak. Az irányelvek tartalma az évek során változott, és bizonyos ágazatokra vagy termékcsaládokra, valamint egyes kockázati típusokra új megközelítést alakítottak ki. Ezek az úgynevezett „új megközelítésű" irányelvek, amelyeknél az alapvető követelményeket (az élet, egészség, vagyon, környezet védelme) már beépítették. Az irányelvek esetében a megvalósítás módjának kiválasztását az Unió a tagállamokra bízza, de ellenőrzi a célkitűzések megvalósulását. Az irányelvek határidőt írnak elő a bennük foglalt célkitűzések nemzeti jogba való átültetésére. Ezzel bizonyos mozgásteret adnak a tagállamoknak, hogy e folyamat során figyelembe vehessék a nemzeti sajátosságokat.

embeek a tervező asztal körülAz Európai Unió által alkotott rendeletek az egységes alkalmazást hivatottak elősegíteni minden tagállamban. Ezek feladata, hogy megakadályozzák olyan nemzeti szabályok létrejöttét, amelyek tartalma esetleg összeegyeztethetetlen lenne a rendeletben foglaltakkal. A rendeletek közvetlenül alkalmazandó jogszabályok, a nemzeti hatóságok közbenjárása nélkül valamennyi tagállamban azonnal jogerőre emelkednek. Az európai rendeletek a nemzeti törvényekkel egyenértékű jogszabályként kezelendők. Mivel tehát az Európai Unió által alkotott rendeletek általános hatállyal bírnak, nincs szükség az átültetésükre szolgáló nemzeti jogi aktusra.

Annak eldöntését, hogy rendelet vagy irányelv készüljön egy adott témában, azt a jogszabály tárgyának, céljának és az Európai Unió alapszerződésében betöltött szerepe, valamint a cél megvalósításához szükséges kötelezettségi szint határozza meg. Ez ráadásul a különböző szerződésmódosításokat követően változott is, különösen a lisszaboni szerződés által.

ÉPÍTÉSI TERMÉK IRÁNYELV (1988–2011)

Az Európai Unió négy fontos szabadságelve közül az első: az „áruk szabad áramlása". Az áruk, és ezen belül az építési termékek szabad áramlásának első részletes szabályozásakor a jogalkotóknak egy kettősségen kellett úrrá lenniük:

  • Egyenlő értékesítési feltételek – Egyfelől biztosítani kellett az egyenlő értékesítési feltételeket valamennyi tagállam bármely vállalata számára egymás piacain, amely megfelelt az „áruk szabad áramlása" szabadságelvnek.
  • Tagországok szükséges mozgástere – Másfelől nem foszthatták meg a tagországokat azon joguktól, hogy biztonsági, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy etikai megfontolásból valamely terméket mégiscsak kizárhassanak a belföldi forgalomból, illetve az eltérő földrajzi és éghajlati adottságoknak megfelelően a beépítési feltételeket is országonként kellett meghatározni.

06-webEnnek nyomán az Európai Unió még 1988-ban megalkotta a 89/106/EGK (CPD) tanácsi irányelvet, az úgynevezett építési termék irányelvet (CPD = Construction Products Directive), amely megállapította az építési termékekre vonatkozó harmonizált feltételeket. Ez az irányelv 1993-ban módosult a 93/68/EGK irányelv kiadásával. Az építési termék irányelvet, amely már úgynevezett „új megközelítésű" irányelv volt, minden tagállamnak jogszabállyal kellett a saját jogrendjébe beépítenie. Magyarország is eleget tett ennek a kötelezettségnek, és az irányelvet a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelettel vezette be. Ez a rendelet határozta meg Magyarországon azokat a legfontosabb fogalmakat, amelyek mára szervesen beépültek a magyar építési kultúrába. Ilyenek – többek között – a honosított harmonizált szabvány (MSZ EN...), a CE megfelelőségi jelölés, a szállítói megfelelőségi nyilatkozat (SZMNY) stb. Az irányelvben megfogalmazott feltételek beépültek még az építési törvénybe és az OTÉK-ba (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) is.

ÉPÍTÉSI TERMÉK RENDELET (2011-TŐL)

Az Európai Unió 2011-ben megalkotta a 305/2011/EU (CPR) európai rendeletet, az úgynevezett építési termék rendeletet (CPR = Construction Products Regulation). Ezzel – figyelembe véve a tapasztalatokat – már rendelettel szabályozta az építési termékekre vonatkozó harmonizált feltételeket, és egyidejűleg hatályon kívül helyezte a 89/106/EGK tanácsi irányelvet.

02b-web

A rendelet 2011. április 24-én lépett hatályba, de fontos előírásai – így a teljesítménynyilatkozat is – csak 2013. július 1-jétől alkalmazandók. A rendelet tisztázza az alapvető fogalmakat és segíti a CE jelölés használatát. Egyszerűsített eljárásokat vezet be, amelyek révén – reményeink szerint – csökkenni fognak a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások költségei.

A rendelet bevezetője ugyanakkor megállapítja, hogy az építési termékek beépítésére vonatkozó követelmények „megjelennek a nemzeti termékszabványokban, a nemzeti műszaki engedélyekben és egyéb nemzeti műszaki előírásokban és rendelkezésekben. Különbözőségük folytán e követelmények akadályozzák az Unión belüli kereskedelmet." Megítélésem szerint ez is egyik oka annak, hogy most ebben a témakörben már rendeletet alkottak.

Mit is jelent ez számunkra, és mik azok a harmonizált feltételek?

Harmonizált feltételnek az Európai Unióban azokat a követelmény-rendszereket nevezzük, amelyekben a tagállamok már egyezségre jutottak. Az építőipar területén ilyenek az úgynevezett harmonizált szabványok (hEN), amelyek alapján a CE jelölés jogszerűen elhelyezhető. Jelenleg 424 db elfogadott harmonizált szabvány állt rendelkezésünkre.

Ebbe a körbe tartoznak még az európai műszaki engedélyekkel (ETA = European Technical Approval) rendelkező termékek is, mert ezeket is el lehet látni CE jelöléssel. Ezeket a rendelet európai műszaki értékelésnek nevezi (European Technical Assessment). Ebben az esetben a harmonizáltság azért van meg, mert ilyen engedély – a jövőben értékelés – csak olyan területre adható ki, amely rendelkezik erre vonatkozó útmutatóval (ETAG = European Technical Approval Guideline). Ezeket a rendelet európai értékelési dokumentumnak nevezi (European Assessment Document). 2012 szeptemberében 34 db útmutató (ETAG) létezett és 3030 db ETA volt érvényben. Ebből 2475 db-ot ETAG alapján adtak ki, 555-öt pedig egyedi (CUAP) eljárásban, amelyre a korábbi irányelv adott lehetőséget.

03-webMindez az jelenti, hogy az építési termékek köre a jövőben markánsan kettéválik. Ez a kettéválás eddig is megvolt, de nem volt ennyire egyértelmű. A harmonizált terület rendeletileg szabályozott, a termékeken elhelyezett CE jelölés ezt mindenki számára egyértelművé teszi.

A nem harmonizált területen azonban további kérdőjelek mutatkoznak. Tekintettel arra, hogy az építési termék irányelvet hatályon kívül helyezték, a CE jelölésű termékek beépítésére és a CE jelöléssel el nem látott termékek forgalmazására és beépítésére a tagországok szabályokat alkothatnak, vagy módosítani fogják a meglévőket.

A vonatkozó szabályozás módosítása Magyarországon részben már elkészült, részben még folyamatban van. Ez a lehetőség megkérdőjelezi azt a szándékot, hogy csökkenjenek a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások költségei. Az is kérdéses, hogy hogyan fognak a magyar szakemberek, mérnökök a jövőben az új szabályok mentén dolgozni és hogyan fogják mindezt alkalmazni a gyakorlatban?

A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendeletben a honosított harmonizált szabvány fogalmából, a „honosítás" legfontosabb feladata, a magyarra fordítás szükségessége kimaradt, így az eljárási rend – elegendő forrás hiányában – megengedte azt a gyakorlatot, hogy Magyarországon honosítottnak tekintsünk egy olyan európai szabványt, amelynek csak a címlapja magyar, tartalma azonban sok esetben csak angol nyelven olvasható. A 2013. január 1-jén meglévő harmonizált szabványok mindegyikét „honosítottuk", azaz MSZ EN ... szabványként életbe léptettük, de ezeknek alig több mint 40 százaléka olvasható csak magyar nyelven. A többi, mintegy 60 százalék csak angol, német vagy francia nyelven érhető el. Ez sajnos megnehezíti azok alkalmazását, hiszen csak 2003-ban került be a Nemzeti alaptantervbe az élő idegen nyelvek oktatásának fontos szerepe (angol, német). Ugyanakkor a szabványok nyelvezete meglehetősen nehéz, tehát még az angolul jól tudók számára is komoly fejtörést okozhat néha a fogalmak, előírások és követelmények pontos értelmezése.

Alapvető követelmények és jellemzők, teljesítményosztályok és küszöbszintek

Az építési termék rendelet (CPR) – tekintettel az építési termékek sajátos jellegére – összhangban az Európai Unió alapvető követelményeivel meghatározza és részletesen körülírja az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket, amelyek a harmonizált szabványok és az európai műszaki engedélyek kidolgozásának alapját képezik:

  • mechanikai szilárdság és állékonyság;
  • tűzbiztonság;
  • higiénia, egészség- és környezetvédelem;
  • biztonságos használat és akadálymentesség;
  • zajvédelem;
  • energiatakarékosság és hővédelem;
  • a természeti erőforrások fenntartható használata

Az Európai Bizottság a rendeletben az építési termékeket 35 termékkörre osztotta fel. Ez képezi a jövőben az alapját annak, hogy milyen módon foglaljuk csoportokba az építési termékeket. Ilyen rendszerben lehet a további harmonizált szabványok és európai értékelési dokumentumok készítését végezni. Ezekben a termékkörökben a Bizottság – a tagállamok közreműködésével – a jövőben megállapíthat az alapvető jellemzők tekintetében teljesítmény osztályokat és azokra vonatkozó küszöbszinteket. Ezzel pontosították és rendeletben rögzítették azt a folyamatot, ahogyan az Európai Unióban a harmonizálható egységes követelmények rendszerét ki lehet majd dolgozni, illetve a már meglévő, harmonizált műszaki előírásokat (hEN és ETAG) át kell alakítani.

HARMONIZÁLT SZABVÁNYOK

11-webAz Európai Szabványügyi Bizottságot (Comité Européen de Normalisation), a CEN-t 1961-ben alapították. Az akkori 13 alapító állam úgy gondolta, hogy az erős és egységes belső európai piac egyik alappillére a minden országra érvényes, egységes európai szabványok meghonosítása lesz. A CEN ma már több mint 60 000 műszaki szakember, üzletember és civilszervezet segítségével egy 495 millió főt egyesítő piac szabványainak egységesítéséért, harmonizációjáért dolgozik. A harmonizált szabványok előszava minden esetben utal arra, hogy az adott európai szabvány megfelel az alapvető követelményeknek. Az ezeknek való megfelelőséget az adott termékre vonatkozóan a harmonizált szabványok ZA melléklete tartalmazza. Ha tehát egy európai szabvány harmonizált, annak biztosan van ZA melléklete.

A szabványok használata elméletileg nem kötelező, de a bennük megfogalmazott, közmegegyezésen alapuló szabályrendszer jelentős mértékben segíti az európai piac erősödését és egységessé válását.

ASZTALOS ISTVÁN – okleveles  építészmérnök, okl. építőipari gazdasági mérnök, okl. szerkezetépítő betontech-nológia szakmérnök. Gyártmánytervező a BVM Vezérigazgatóságán, ezt követően gyártmányfejlesztő, majd ügyvezető igazgató a BVM Mérnöki Kft.-ben. A STABIMENT Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, később a Sika Hungária Kft. Beton Üzletágának vezetője.
A BETON című szakmai havilap alapítója és szerkesztőbizottsági vezetője 1993-óta. A Magyar Betonszövetség elnökségi tagja 2001-óta, a Szilikátipari Tudományos Egyesület főtitkára 2004-óta.
Több társadalmi szervezet, egyesület, kamara tagja.

Fontos tudni, hogy vannak olyan európai szabványok is, amelyek nem harmonizáltak. Ilyen például az európai beton szabvány (EN 206-1). A nem harmonizált európai szabványokhoz minden tagország nemzeti alkalmazási dokumentumot (NAD) készíthet. A példaként említett európai beton szabványhoz Magyarországon is készült ilyen (MSZ 4798-1), amely szabályozta a beton teljesítőképességének, készítésének és megfelelőségének magyarországi műszaki feltételeit.A magyar nyelven történő honosítás és a NAD kiadása 2004-ben történt meg a Magyar Betonszövetség és egy magánszemély támogatásával. E szabvány újrakiadása napirenden van, mert előrehaladott stádiumban vannak az erre vonatkozó tárgyalások és egyeztetések.

CE MEGFELELŐSÉGI JELÖLÉS

Az európai piacon az olyan termékek forgalmazhatók és építhetők be a legkönnyebben, amelyek megfelelnek egy vagy több vonatkozó harmonizált szabványnak (hEN), és ebből kifolyólag egy, esetleg több „új megközelítésű" irányelvnek is megfelelnek. Azok a termékek is ebbe a körbe tartoznak, amelyek európai műszaki engedéllyel (ETA) rendelkeznek.

A felhasználó számára ez azt az üzenetet hordozza, hogy ezeket a termékeket bátran alkalmazhatja, hiszen ezek megfelelnek az Európai Unió négy alapvető követelményének: az élet, az egészség, a vagyon és a környezet védelmének, valamint az építményekre vonatkozó további hét alapvető követelménynek. A CE jelölés az egyetlen olyan jelölés, amely fentieket tanúsítja.

A gyártó vagy a termék forgalmazója csak az ebbe a körbe tartozó termékeket láthatja el CE megfelelőségi jelöléssel. A CE jelölés elhelyezéséhez a gyártónak le kell folytatnia az előírt megfelelőség-értékelési eljárást. A teljesítmény állandóságának értékelése és ellenőrzése többféle lehet. A konkrét rendszertől függően (1+, 1, 2+ és 3 rendszerek), különböző mértékben külső szervezetek is be kell, hogy kapcsolódjanak az eljárás folyamatába. A 4-es rendszer esetén erre nincs szükség, mert a gyártó önállóan lefolytathatja azt. A bejelentett és kijelölt tanúsító szervezetek és laboratóriumok listáját az Európai Bizottság honlapján bárki ellenőrizheti. A CE megfelelőségi jelöléssel jogszerűen ellátott termékek az Európai Unió területén korlátozás nélkül forgalmazhatók.

A CE megfelelőségi jelölésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • ce-kicsi
  • annak az évszámnak az utolsó két számjegye, amikor e jelölést először elhelyezték;
  • a gyártó(k) neve, bejegyzett címe vagy nevének és címének azonosításra alkalmas védjegye;
  • a termék rendeltetése, típusa, egyedi azonosító kódja;
  • a teljesítménynyilatkozat hivatkozási száma, a benne szereplő teljesítmény(ek) szintje vagy osztálya;
  • az alkalmazott harmonizált műszaki előírásra való hivatkozás;
  • a bejelentett szervezet azonosító száma.

A CE jelölést jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni az építési terméken, az ahhoz csatolt címkén, a csomagoláson vagy a kísérő dokumentáción.

A CE jelölés elhelyezése – az új építési termék rendelet szerint – azt jelenti, hogy a gyártó ehhez az építési termékhez teljesítménynyilatkozatot állított ki. Csak az a termék látható el a jövőben CE jelöléssel, amelyre a gyártó teljesítménynyilatkozatot állított ki. Ez lényeges változás a korábbiakkal szemben, hiszen eddig a gyártónak a termékhez úgynevezett szállítói megfelelőségi nyilatkozatot (SZMNY) kellett kiállítania, vagyis a termék megfelelőségéről nyilatkozott. A jövőben a teljesítménynyilatkozat kiállításával a termék teljesítményéről fog nyilatkozni, amelyet a dokumentumnak tartalmaznia is kell.

TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT

13-webAz építési termék irányelv (CPD) alkalmazásának időszakában – ahogy láttuk – a tagországok határozták meg a saját országukban alkalmazandó részletes szabályokat. Magyarországon a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet állapította meg, hogy a termékek gyártójának, forgalomba hozójának szállítói megfelelőségi nyilatkozatot (SZMNY) kell kiadnia. Ezzel igazolta a termékre vonatkozó műszaki specifikációkban foglalt követelményeknek való megfelelőséget. Ez a dokumentum csak azonosítási adatokat tartalmazott (gyártó vagy forgalmazó adatai; a termék rendeltetési célja, azonosításához szükséges adatok, gyártás dátuma, típusa; kijelölt szervezet megnevezése, azonosítási száma; műszaki specifikációk felsorolása, amelyeknek a termék megfelel; az SZMNY érvényességi ideje; képviselő neve és beosztása; az SZMNY azonosító száma, kiadás dátuma), amelyet a kiállítónak cégszerűen kellett aláírnia.

A CE jelöléssel ellátható termékek esetében – 2013. július 1-jétől kezdődően – a korábbi szállítói megfelelőségi nyilatkozat helyébe az úgynevezett teljesítménynyilatkozat fog lépni (DoP = Declaration of Performance), amelynek elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített és adatszerűen felsorolt teljesítményének.

A teljesítménynyilatkozatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • a termék típusa, egyedi azonosító kódja;
  • a termék azonosítására szolgáló típus-, tétel- vagy sorozatszám, amelyet a terméken kell feltüntetni;
  • a harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentumnak megfelelő rendeltetése(k);
  • a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve, védjegye, valamint értesítési címe;
  • az adott esetben meghatalmazott képviselő neve és értesítési címe;
  • teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer(ek);
  • az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentum alapján, a megadott rendszerben elvégzett feladatok leírása, a kiadott tanúsítvány megnevezése, az értékelést és ellenőrzést végző bejelentett szervezet neve és azonosító száma;
  • az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentum hivatkozási száma és kibocsátási dátuma;
  • az adott esetben felhasznált egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma, valamint azok a követelmények, amelyeknek a gyártó szerint a termék megfelel;
  • a rendeltetés(ek) vonatkozásában a harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentum szerinti alapvető jellemzők jegyzéke;
  • az alapvető jellemzők közül legalább egynek (relevánsnak) a teljesítménye, amelyet szintekkel, osztályokkal vagy leírással kell megadni;
  • azon jellemzők esetében, amelyre nincs meghatározott teljesítmény, az NPD betűk írandók (NPD = No Performance Determined);
  • az adott alapvető jellemzőt tartalmazó harmonizált szabvány, műszaki értékelési dokumentum, illetve egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma és dátuma.

A teljesítménynyilatkozat végén a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének nyilatkoznia kell, hogy a termék teljesítménye megfelel a nyilatkozat szerinti teljesítménynek (név, beosztás, kiállítás helye, dátuma, aláírás).

A teljesítménynyilatkozatot valamennyi termékhez mellékelni kell nyomtatott vagy elektronikus formában. A teljesítménynyilatkozat másolatát az interneten is közzé lehet tenni. Ezzel az is biztosítható, hogy a gyártók az építési termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrizzék a műszaki dokumentációt és a teljesítménynyilatkozatot. A teljesítménynyilatkozatot Magyarországon magyar nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

ÁTMENETI SZABÁLYOK

Az Európai Unió kiépítésének fokozatossága ebben az esetben is indokolttá teszi, hogy az építési termék rendelet intézkedjék a bevezetés fokozatosságáról és határidőt állapítson meg annak befejezéséről.

Ezzel összhangban a 2013. július 1. előtt, az építési termék irányelv (CPD) szerint forgalomba hozott építési termékeket az építési termék rendeletnek (CPR) megfelelő terméknek kell tekinteni. A gyártók így teljesítménynyilatkozatot tehetnek a korábbi irányelv (CPD) szerint kiadott megfelelőségi tanúsítvány vagy megfelelőségi nyilatkozat alapján.

Azokat az európai műszaki engedélyre vonatkozó iránymutatásokat (ETAG), amelyeket 2013. július 1. előtt az építési termék irányelv (CPD) szerint tettek közzé, az építési termék rendelet (CPR) szerinti európai értékelési dokumentumként lehet használni. Ugyanez vonatkozik az építési termék irányelv (CPD) szerint kiadott európai műszaki engedélyekre (ETA), amelyeket a gyártók az engedélyek érvényességi ideje alatt az építési termék rendelet (CPR) szerinti európai műszaki értékelésként használhatnak.

Asztalos István

Irodalom

[1] 89/106/EGK tanácsi irányelv az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről
[2] 93/68/EGK tanácsi irányelv, amely módosította a 89/106/EGK tanácsi irányelvet

[3] 305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
[4] 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól

[5] http://europa.eu/index_hu.htm, az Európai Unió hivatalos portálja
[6] http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm, Eur-Lex – hozzáférés az európai uniós joghoz

[7] Soltész Ilona – Dr. Szakács György: Közérthetően az építésügyi szabványosításról és az európai jogharmonizációról. Budapest, 2002
[8] Laczik Zoltán (szerk.): Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról – Kézikönyv kis- és középvállalkozóknak. Budapest, 2002

[9] Tarcsi József: Terméktanúsítás európai és hazai helyzete. Budapest, 2003
[10] General situation of European Standardizationunderthe Construction Products Directive/Regulation – CEN, 2012. november

Eseménynaptár

Május 2024
H K Sz Cs P Szo V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240

Médiatámogatók

proidea logo-web

 buildcomm-logo-web