2024. május 18., szombat

UJ HONLAP BANNER 250 100

Az építésökológiai és építésbiológiai szempontú kutatás eredményeként született tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogyan építhetünk egészséges házat, amelynek tervezésében nemcsak az energiaháztartásra fordítunk figyelmet, hanem hasonló szerepet kap a levegőminőség, a károsanyag-mentes anyaghasználat és a vízháztartás is.

Ki látott már energiatakarékos házat? Sokan. Mire gondol az emberek többsége, ha alacsony energiafelhasználású házat emlegetünk? Legtöbb esetben egy polisztirollal vastagon körbe hőszigetelt, fóliával alaposan becsomagolt, tökéletesen légzáró épületre, speciális nyílászárókkal. Ezeket az épületeket legtöbb esetben úgy emlegetik, hogy gazdaságos, környezetbarát és egészséges házak.

 

A nem megújuló források takarékos felhasználása valóban egyfajta környezettudatos törekvésnek tekinthető, s egy szellőzőrendszer valóban kitűnően szabályozhatja a belső tér levegőjének páratartalmát, a por és a pollenek mennyiségét, viszont érdemes megvizsgálni, hogy egy ilyen ház összességében megfelel-e építésökológiai és építésbio­lógiai elvnek.

 

BELTÉRI KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

Egy épület az anyaghasználat és az építési technológiák kellő megválasztásával nemcsak nagyságrendekkel környezetkímélőbbé tehető, de sokkal egészségesebb lakókörülmények is kialakíthatók általuk. Egy mai, alaposan fertőtlenített, jól elzárt házban kevesebb a biológiai kórokozó, mint a régi idők épületeiben, viszont a legtöbb esetben ezt a steril közeget káros anyagok, tisztítószerek hada segítségével érjük el. A sok hőszigetelésnek és légzárásnak köszönhetően házunk kívül belül be van „burkolva" egyfajta, sokféle vegyi anyagot tartalmazó réteggel, amelynek tulajdonságairól a lakóknak jórészt nincs is tudomásuk.

Szinte naponta jelennek meg új anyagok a piacon, amelyekkel szervezetünk még soha nem találkozott, s ezeknek nem ismerjük hosszú távú élettani hatásait. A modern irodákban, és más középületekben gyakran kínozza az embereket fejfájás, fáradtság, szem- és nyálkahártya-bántalmak, esetleg hányinger. Nagy valószínűséggel ezekért a nagymértékű „beltéri környezetszennyezés" a felelős, azaz a kémiai, fizikai és biológiai szennyezőanyagok együttes hatása. Ezt a tünetegyüttest „beteg ház szindrómának" nevezzük, s a kórkép általában a belső tér levegőminőségével hozható összefüggésbe. „Az Európai Kémiai Bizottság 1998-ban kijelentette, hogy a tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok 80 százalékáról sosem volt kivizsgálva, hogy emberben rákkeltő-e, és okoz-e károsodást a szaporodásban vagy az utódokban" [8].

Egy új termék lehetséges kockázatát a gyártó vizsgálja meg laboratóriumi kísérletek formájában, azonban az ő érdekében áll a termék eladása is. Ebből adódóan a vizsgálatok sokszor nem terjednek ki mindenre. Így van ez az építőiparban is. A formaldehid például irritálja a bőrt, a szemet, és a nyálkahártyákat, orrvérzést, légzési panaszokat, fejfájást, fáradtságot és hányingert okozhat. Megtalálható különböző hő- és hangszigetelő habokban, rétegelt lemezekben, farostlemezben is. Emellett csökkenti az allergiás reakciók küszöbét, ezáltal más vegyi anyagokkal szemben is védtelenné tesz. Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala 2004-ben rákkeltő hatású anyagnak minősítette [8].

ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT

Kutatásom során végeztem egy gyűjtést, melynek során megvizsgáltam, milyen választási lehetőségeim vannak anyaghasználat, műszaki megoldás tekintetében az egyes épületszerkezeti elemek esetében, és melyik döntésem hogyan befolyásolná az épület energetikai, építésbiológiai és építésökológiai értékelését. Az építésbiológia az épület és az azt használók kölcsönhatásaival foglalkozó tudományág, az építésökológia pedig az épület és az azt körülvevő természeti környezet kölcsönhatásával foglalkozik [11].

Esettanulmányként megvizsgáltam egy hazai, energetikai szempontokat figyelembe véve megtervezett lakóépületet abból a szempontból, hogy miként tudnám ugyanazt a házat és fűtési hőigényt, komfortszintet, ökológiai szempontokat is figyelembe véve megvalósítani az építőanyagok, műszaki megoldások módosításával. Először kiszámítottam az eredeti, ma széles körben használatos anyagok használatával tervezett épület fajlagos hőveszteségét, fűtési hőigényét, majd az épületet szerkezetileg módosítva ismét elvégeztem a számításokat, hogy lássam, mennyire sikerül elérni egy ma általános technikával épült ház energetikai értékeit az építésbiológiai és építésökológiai szemlélettel kialakított változat esetében.

1-keresztmetszet-abraA konkrét cél az volt, hogy bemutassam, mindkét szemlélettel elérhetjük a 60 kWh/m²a alatti fűtési energiaszükségletet. Igyekeztem a külső térelhatároló szerkezeteket úgy megtervezni, hogy a két ház fűtési igénye nagyjából azonos értéket adjon.
A ma megszokottnak mondható „A" háznak 30-as hőszigetelő falazó blokk falazata van hőszigetelő rendszerű vakolattal, amit 12 centiméter vastag polisztirol réteggel vizsgáltam. Így a külső falak összességében 0,18 W/m²×K-es átlagos rétegtervi hőátbocsátási tényezővel jellemezhetők. A tető bitumenes zsindellyel van fedve, a nem járható padlásfödémen kőzetgyapot hőszigeteléssel. A padló extrudált polisztirolhabbal van hőszigetelve, a vízszigetelés pedig lágy PCV lemezből készült. A födém vasbeton gerendás, kerámia béléstestes födém. A padló rétegrendje így 0,3 W/m²×K,
a padlásfödém pedig 0,21 W/m²×K hőát­bo­csá­tási tényezővel számítható (1. ábra).

SZELÍD HÁZ TERVE

A szelíd, környezettudatos és építésbiológiai szempontokat figyelembe véve kialakított, „B" ház esetében ügyeltem, hogy olyan anyagokat használjak fel, amelyek nem tartalmaznak határértékek feletti mértékben szennyező anyagokat, nem bocsátanak ki káros anyagokat és gázokat sem a kitermelésük, gyártásuk, sem pedig a használatuk során. Fontos az is, hogy ellenálljanak a káros mikroorganizmusoknak, és ne bocsássanak ki káros sugárzásokat. Az építésökológia elvrendszere alapján arra is figyeltem, hogy a felhasználandó anyagok lehetőleg felújíthatók, lebomlók vagy könnyen újrahasznosíthatók, újra használhatóak legyenek, s előállításuk se igényeljen túl sok energiát.

Falszerkezet

Ezek alapján a falakat a kerámia falazó blokkoknál jóval kisebb szürke energia tartalmú szalmavályog téglából terveztem [14], amit hazai gyártótól beszerezhetünk mint termék, a vályog miatt jó páragazdálkodó falat és károsanyag-mentes levegőt eredményeznek a lakótérben, a szalmaadalékkal pedig egészen jó hőszigetelő, λ értéke 0,6 W/mK-nel számolható, szilárdsága a jelen egyszintes épülethez elegendő [12]. A jól megépített vályogfal tartós, ellenáll a tűznek és a legtöbb kártevőnek, emellett nagyon jó hőtároló képessége van. A szalmavályog építésökológiai szempontból is kedvező választás, hiszen nincs károsanyag-tartalma, építése során pedig a hasonló méretű betonelemekből épült épülettel összemérve körülbelül 10–25 százalék energiát kell csak elhasználni [1] [3].

1-kep--nadpallo-kicsiA vályogtégla falhoz 20 centiméter vastag nádpalló hőszigetelést választottam, mivel hozzá hasonlóan jó páragazdálkodó anyag, és mivel a közelben is beszerezhető, ezáltal is kevesebb a beépített energiatartalma (1. kép).

A polisztirol egyrészt nem megújuló energiaforrásból származik, gyártási energiaigénye is magas, és a gyártási folyamat is környezetszennyező. A polisztirolok gyártási alapanyagai: a benzol, az etilbenzol és a sztirol veszélyes mérgek. A sztirol maradványai a szervezetben károsítják például a vesét, a májat, így az építésbiológiai szempontoknak közel sem felel meg [3] [4]. Ezek alapján a nádpalló beépítése jóval szelídebb választás lehet, felújítás esetén sem keletkezik veszélyes hulladék, hiszen a nádat akár tüzelőanyagként is újrahasználhatjuk. A pallók hővezetési tényezője: 0,042–0,048 W/mK [13].

2-abra-lábazat-csomopont-kicsiSzámításaim szerint a fal rétegrendje kívül-belül vályogvakolattal, 42 centiméter vastag szalmavályog fallal végül 0,185 W/m²K U-értékkel jellemezhető. Tűzvédelmi okokból a nádpallókra 6 centiméter vastag vályogtapasztás és vakolat kerül. Mivel a nádpalló nedvességre érzékeny, ezért a lábazati hőszigetelést habüveg alkalmazásával terveztem meg. A másik ház lábazatánál műkő burkolat volt betervezve, helyette a „szelídebb" házban terméskövet használnék, hogy minél kevesebb mesterséges anyag kerüljön beépítésre, hiszen azok esetében általában nagyobb a szürke energia tartalom és sok esetben az újrahasznosításuk is nehézkesebb (2. ábra).

Vízszigetelés

A PVC vízszigetelést hasonló okokból, és a műanyagok korábban ismertetett káros egészségügyi és ökológiai hatásai miatt szeretném elkerülni a vályogház esetében. A padló aljzataként beépített két réteg szalmavályogtégla-réteg hőszigetel is. Mivel a vályog kis mértékben képes szabályozni a nedvességtartalmat [12], nem okoz gondot, ha egy kevés pára bejut a szerkezetbe. Ezek alapján 30 centiméter vastag coule-kavics réteget terveztem be a vályogréteg alá, ami megszakítja a kapillaritást, ezzel védve a vályogot az erősebb nedvességtől. A biztonságos nedvességvédelmet az is segíti, hogy a házat eredetileg is feltöltésre, egyfajta dombocskára kellett építeni különböző helyszíni adottságoknak köszönhetően. Ezáltal a padlószint eleve 1,05 méterrel a talajszint fölé került, így nagyobb talajból származó nedvességre nem kell számítanunk.

A kavicsrétegre 6 centiméter vastagságban apróbb szemű kavics-, majd homokréteget terveztem, hogy a vályogtéglák számára egyenletesebb felületet biztosítsak. A szalmavályog réteg felett szintén felületkiegyenlítő réteg következik homokból, a padlódeszkázatot tartó párnafák számára. A homokréteg fölé újrahasznosított papírból készült elválasztó réteget terveztem be, hogy a homok ne szállhasson fel a lakótérbe.

Ezzel a nedvességvédelmi módszerrel lemezszigetelést már csak a vízszintes falszigeteléshez kell alkalmaznunk, ahova a PVC helyett inkább bitumenes lemezszigetelést terveztem, valamivel szelídebb alternatívaként. Az alapozás esetében, a biztonságos és számítható teherviselés és vízzárás érdekében, beton sávalapot és beton lábazati falat alkalmazok, ahogy az eredeti ház esetében is volt. A beépített betonmennyiség csökkentése érdekében az alapozás esetleg kődarabkákkal vagy cseréptörmelékkel „úsztatva" is kialakítható, amennyiben a helyszínen megtalálhatók ilyenek, vagy könnyen hozzáférhetők.

Födémek

A födémeket fagerendás födémként terveztem át. A fa az egyik legegészségesebb építőanyag, jól szabályozza a belső tér páratartalmát [14] [3]. A fafelületek melegérzetet keltenek, és amennyiben csak természetes gombaölő és tűzvédő módszereket alkalmazunk, akkor nagyon kellemes és egészséges légkört kölcsönözhet. A födémgerendákra deszkázat és PE szálerősítéses újrahasznosított papír anyagú légzáró réteg kerül, amelyre 30 centiméter vastag nádpalló hőszigetelést terveztem a rétegrend kellő hővezetési ellenállásának eléréséhez. A tűzvédelem érdekében itt is szükséges a nádpallókra vastag, 6 centiméteres vályogtapasztást tervezni. A tetőtér nem járható, hiszen a csak kissé meredek tető alatt mindössze 1,2–1,3 méter belmagasságú tér maradt a födém felett, ezért a beépített vagy járható padlás lehetősége fel sem merülhetett [14].

Ilyen kialakítással elkerülhettem a kőzetgyapot használatát, ami sok szempontból nem illik a koncepciómba. Bár beépítési energiafelhasználása közepes, az évek során a kőzetgyapotnak több egészségkárosító hatására derült fény: ragasztóanyagának erős a formaldehid-tartalma továbbá erősen karcinogén hatású. Apró kőzetszálakból épül fel, amelyek belélegezve a tüdőben 6–30 hónap alatt bomlanak le.

3-abra-eresz-csomopont-kicsiA héjazatot a „B" verzióban hagyományos égetett cserépfedésre cseréltem, így elkerülhettem a másik ház bitumenes zsindely fedése esetében használt teljes felületű bitumen réteg beépítését. A beépítési energia a cserepek esetében meglehetősen magas, viszont van lehetőség bontott cserép használatára [14]. Mindemellett az élettartama akár több száz év is lehet, ezért hosszú távra tervezett épületek esetén indokolt lehet a használata. A mázas cserepek tartalmazhatnak káros anyagokat, ezért mindenképpen natúr termék beépítésére gondoltam (3. ábra).

Magát a házat természetesen energiatudatosabbá tehetnénk még számos ötletes passzív technikával. Sokat segítene például a tömeg kompaktabb megfogalmazása, esetleg télikertek, pufferterek tudatos(abb) betervezése stb. Jelen tanulmányban azonban főleg az anyagválasztás szelídebb lehetőségeit kívántam bemutatni, ezért az összehasonlított épületek alapterülete, geometriája azonos.

ÖSSZEGZÉS

Az energetikai számításaim eredménye jól mutatja, hogy a rétegrendek megváltoztatásával is hasonló fajlagos fűtési hőigényt érhetünk el: az eredeti ház kb. 51 kWh/m², a szelíd ház kb. 53,2 kWh/m²a éves fűtési hőigény értéket adott. Eszerint mindkettő megfelel az A+, azaz fokozottan alacsony energiaszintű kategóriának. További kutatást is lehetne folytatni a témában például a költségek elemzésével, pontosabb szürkeenergia- és ökológiai lábnyom számításokkal, páraviszonyok vizsgálatával, széndioxid-kibocsátással kapcsolatban, és egészen az autonóm ház szintjéig fejleszthetnénk az épület központi ellátó rendszerektől független és szelíd viszonyát a külvilághoz.

A két ház között nagy a különbség a komfortérzet tekintetében. A második ház belső téri légállapota a választott természetes eredetű anyagok és a jól lélegző falszerkezet miatt minden bizonnyal sokkal jobb lesz, a műanyagok és festékek, vegyi anyagok használatának csökkentésével kevesebb lesz az esélye az allergiás megbetegedéseknek, légúti problémáknak, szemirritáció kialakulásának, és hasonló, beteg ház szindrómás tüneteknek. A szelíd ház sokkal kevésbé terheli meg a környezetet, miközben nem szükséges több energiát fordítanunk ugyanazon nagyságú terek felfűtésére.

Mészáros Dominika
BME, építészhallgató

Konzulensek:
Dr. Lányi Erzsébet egyetemi docens
BME Épületszerkezettani Tanszék

Gyurcsovics Lajos egyetemi mérnöktanár
BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék

Irodalom
[1]  Lányi Erzsébet: Környezetbarát szerkezetek tantárgy előadásjegyzetei, Budapest, 2010.
[2]  Baumann et. al.: Az új épületenergetikai szabályozás. Segédlet. Pécs, 2006, Bornus Kft.
[3]  Novák Ágnes: Kaland a ház körül. Budapest, 2001, Az épített környezetért Alapítvány kiadója.
[4]  Wolfgang Grasreiner: Ökoházak, energiatudatos tervezés – olcsó építkezés – Anyagok – Ötletek – Példák. Budapest, 2005, Cser Kiadó.
[5]  Ertsey Attila: Az autonóm ház. jegyzet, Budapest
[6]  Ágostháziné Dr. Eördögh Éva: Az egészséges lakás. Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Budapesti Műszaki Egyetem, Széchenyi István Műszaki Főiskola jegyzete, Budapest
[7]  Medgyasszay Péter – Osztroluczky Miklós: Energiatudatos építés és felújítás. jegyzet, Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar, Épített Környezet Tanszék, Budapest
[8]  Simon Gergely: Vegyi anyagok EU szabályozása. jegyzet, Budapest, 2009.
[9]  3. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelethez, Az energetikai minősítési osztályok
[10] Pearson, David: A természetes ház könyve. Budapest, 1998, Park Könyvkiadó.
[11] www.fenntartható.hu
[12] Medgyasszay Péter – Novák Ágnes: Föld- és szal­maépítészet. Budapest, 2006, TERC.
[13] http://www.madinad.hu/
[14] www.foek.hu: A Független Ökológiai Központ Alapítvány hivatalos honlapja

Eseménynaptár

Május 2024
H K Sz Cs P Szo V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240

Médiatámogatók

proidea logo-web

 buildcomm-logo-web