Paritásos alapok a legtöbb nyugat-európai országban már régóta eredményesen működnek, egy projekt keretében most a szlovén, a horvát, a bolgár és a magyar szakemberek is megismerkedhetnek ezek tevékenységével.

Csak Bulgáriában és Romániában történtek eddig az alapok létesítésére vonatkozó kezdeményezések, éppen ezért a Szlovén Építőipari Szövetség az EU Foglalkoztatási Főosztályának pályázatán elnyert támogatásból egy pilot projekt keretében kívánja bemutatni a több országban már jól működő alapok tevékenységét, valamint az általuk az építőipari munkavállalók számára biztosított szolgáltatások körét a közép-kelet-európai országok építésügyi szakemberei számára is.

A projekt keretében az Osztrák Építőipari Szövetség (WKÖ – Bau), valamint az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) munkatársai adják át tapasztalataikat.

PARITÁSOS SZOCIÁLIS ALAPOK A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSÉRT

Az építőipart számos olyan egyedi tényező jellemzi, amely a gazdaság többi ágazatától jelentős mértékben megkülönbözteti. Az építőiparban ugyanis nem az elkészült „végtermék", mozog a piacon belül, hanem az építési vállalkozásoknak és azok dolgozóinak kell az építkezés helyszínére menniük. Emellett a kivitelezői munka rendkívül munkaerő-igényes, valamint nagy munkaerő-mobilitás, és magas baleseti kockázat jellemzi. Ezeken kívül az építési tevékenység a helyi tradíciókhoz, az éghajlati és kulturális tényezőkhöz is jelentős mértékben kapcsolódik.

Az építőipar speciális jellemzőiből adódóan az ágazat megszervezésében és szabályozásában jelentős szerep hárul a szociális partnerekre (munkaadói és munkavállalói szervezetek). Ez a szerep azonban nemcsak az iparon belüli kapcsolatokat jellemző olyan hagyományos tényezőkre korlátozódik, mint a bér, a munkafeltételek, az egészség-, munka- és szociális védelem, hanem egyúttal az építőipar hosszú távú fenntarthatóságának továbbfejlesztését is a céljául tűzi ki.

Kollektív szerződések, valamint a szakképzésre, az egészség- és munkavédelemre, az ágazati nyugdíjakra, a szociális biztonságra, és a minőségi szabályozásokra létrehozott paritásos szociális alapok által a szociális partnerek bebizonyították, képesek a fenntartható építőipar szabályozására, és fejlesztésére.

A számos nyugat-európai országban már hosszú idő óta eredményesen működő paritásos alapokat a szociális partnerek maguk hozták létre, és az alapok irányítását is maguk végzik. Ezek az alapok a meglévő kormányzati struktúrák mellett elsősorban a szakképzés, az egészség- és munkavédelem, valamint az ágazati nyugdíjakra és a fizetett szabadságra vonatkozó szabályozási rendszerek területén játszanak kiegészítő szerepet.

A paritásos szociális alapok az építőipar alábbi területein játszanak meghatározó szerepet:

Egészség- és munkavédelem

Annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évben az esetenként halálos kimenetelű munkahelyi balesetek számában némi javulás figyelhető meg, a munkahelyi balesetek az összes tagállamban továbbra is súlyos veszélyforrást jelentenek az építőipar számára. Az egészség- és munkavédelmi szociális alapok balesetmegelőzési tevékenységükkel jelentősen hozzájárulhatnak a munkahelyi balesetek számának visszaszorításához.

Szakképzés

Az építőipar jövője szempontjából rendkívül fontos a szakember-utánpótlás biztosítása. Ennek ellenére az ágazatban Európa-szerte a fiatal szakmunkások krónikus hiánya jelent problémát. Az építőipari szakmák népszerűsítése, a pályaválasztó fiatalok építőipar felé történő orientálása, valamint a duális képzés, és ezen belül az építési vállalkozóknál, valamint a központi tanműhelyekben magvalósuló üzemen kívüli gyakorlati képzés finanszírozásában, valamint a képzés szakmai és vizsgakövetelményeinek meghatározásában a paritásos alapon működő intézmények (szociális kasszák) Nyugat-Európa számos országában meghatározó szerepet játszanak.

Átmeneti munkanélküliség

A kivitelezési munkák menetét számos külső tényező is befolyásolja, mint például az időjárási feltételek vagy határidők, ezért előfordulhat, hogy az építőipari dolgozók egy része bizonyos időközönként munkanélkülivé válik. Annak érdekében, hogy a szociális védelem szempontjából az építőipari dolgozók a többi iparág dolgozóival egyenlő feltételekben részesülhessenek, számos szociális alap, mint például a kiegészítő nyugdíjrendszerek, a kiegészítő munkanélküliségi segélyprogramok, illetve a szabadság idejére járó juttatások stb. nyújtanak bizonyos támogatás az időközönként előforduló munkanélküliség problémáinak megoldására.

Kiegészítő nyugdíjrendszerek

Az első pillérbe tartozó nyugdíjrendszerek az erős demográfiai és gazdasági nyomás következtében számos tagállamban egyre kevésbé lesznek elegendőek arra, hogy a nyugdíjkort elérők számára megfelelő nyugdíjjövedelmet biztosítsanak. Az építőipari ágazat széttöredezettsége miatt a harmadik pillérbe tartozó nyugdíjrendszer sem igazán eredményes. Ezért az építőipari szociális partnerek több országban is paritásos alapon működő kiegészítő nyugdíjrendszereket hoztak létre.

Pete Zoltán
ügyvezető igazgatóhelyettes
ÉVOSZ