Cikksorozatunk végére érve tekintsük át, milyen témákkal foglalkoztunk az elmúlt fél év során. Amennyiben jól, „helyesen" dolgoztunk, elértük azt a kívánt állapotot, hogy körüljártuk a teljes fűtési és használati melegvíz-készítő rendszerünket, azaz létrehoztuk a saját, elképzelt hőközpontunkat!

Korábbi írásainkban körüljártuk a fűtési rendszereket, azok integrációs lehetőségeit és veszélyeit az energiahatékonyság jegyében, majd a napenergia hasznosítást vizsgáltuk mind használati melegvíz-készítés, mind fűtésrásegítéssel történő kombináció esetén. Áttekintettük főleg a gáztüzelésű fűtőkészülékek égéstermék elvezetését, hogy a „helyes" fűtés megfelelő, azaz „helyes" égéstermék elvezető rendszerrel párosuljon. Ennek az útnak a koncepció lefektetése az origója. Új építésnél tudjuk az elképzelt energiahasználó, elosztó és termelő rendszerünkhöz „igazítani" az építészeti és funkcionalitási kialakításokat. Felújításnál, mivel a környezet adott, a gépészeti rendszer optimális illesztése és annak megvalósíthatósága a kezdeti lépés.

Kell-e tervező?

Mindenekelőtt vizsgáljuk meg a tervező bevonásának kérdését. Amennyiben engedélyköteles tervkivitelezéssel valósítható meg az elképzelésünk, akkor ez nem kérdés, hiszen a Magyar Mérnök Kamara Tervezői Névjegyzékében szereplő jogosult szakemberek készíthetik el a terveket, műszaki anyagokat.

Új építésnél – most csak gépészettel összefüggő általános kérdéseket vizsgálva – a gázellátás (Kéményseprő vállalat) és a vízellátás/csatornázás tervei engedélykötelesek, de mi a helyzet a fűtéssel, szellőzéssel, hűtéssel kapcsolatos kérdésekben? Személyes meglátásom szerint vannak olyan rendszerek, amelyeket egy jól felkészült installateur (szerelő) tapasztalatból, szakismeretből tökéletesen meg tud alkotni.

De vannak olyan rendszerek is, ahol a tervező kihagyása a folyamatból végzetes következményekkel járhat, mert nincs vagy csak részben van végiggondolva a folyamat, maga az épületgépészeti rendszer. Nem jelent az sem tökéletes megoldást, ha a rendszer egy részelemét az adott műszaki berendezést szállító leméretezi, kiválasztja, mert az is kapcsolódik egy hőtermelő-elosztó rendszerhez, amit teljes egészében kell látni.

Nem beszélve az üzemeltetést megkönnyítő és az energiatakarékossági törekvéseinket kiszolgáló vezérlő/szabályzó rendszer kiválasztásáról, ami a „helyes" működést hivatott biztosítani.

Korábbiakban is azt kívántam nyomatékosítani, hogy egy adott feladat elvégzése, a tényleg evidens és egyszerű műszaki megoldásoktól eltérően, szakmailag felkészült szakembereket igényel. Állítom ezt azért, mert a fűtési/hűtési és melegvíz-ellátó rendszereink egyre összetettebbek. Ez egyrészt a megrendelő kívánságainak, másrészt a technikai fejlettségének köszönhető.

Egy összetett rendszert a következő szakemberek egyidejű konszenzusával lehetne „helyesen" megalkotni: építésztervező, statikus tervező, építőmester, gépésztervező, gépészkivitelező, az elektromos/automatika tervező, belsőépítész, lakberendező, esetleges technológiatervező – együttgondolkodva a megrendelővel. Ezt hívjuk kooperációnak, ami sajnos napjainkban családi házas és társasházas relációban ritkán valósul meg.

Gyakorlati megvalósítás

A koncepció felállítása, azaz a kialakítandó hőtermelő-elosztó-felhasználó rendszer megtervezése után következő lépés a gyakorlati megvalósítás. A betervezett gépek, berendezések, műszaki megoldások és segédelemek úgynevezett „kiváltása" bizonyos határok és műszaki tartalom mellett ebben semmi problémát nem okoz. A kellemetlenség legtöbb esetben abból adódik, hogy a kiváltás technikai és/vagy működésbeli visszalépést jelent, ami a tervezési fázisban elképzelt és elfogadott koncepciót, más néven teljesítményszintet módosítja, s tervezői és megrendelői jóváhagyásnak, bizonyos esetekben áttervezésnek kell kísérnie. Mi a veszélye magának a kiváltásnak? Az egyes alkotók egymásra és magára a rendszerre gyakorolt hatásának előre meghatározottnak kell lennie, hogy a folyamatban minden elem a „helyes" úton működjön. Ha egy elem nem illeszkedik a rendszerbe, akkor a folyamat nem uralható vagy csak kompromisszumok árán tartható fenn a működés. Itt nem arra gondolok, hogy egy térhálósított műanyag csővezetéket kiváltanak egy „ötrétegű" csőrendszerre – bár ennek is vannak feltételei –, hanem a hőtermelőt, az égéstermékelvezető berendezést, az energia/melegvíztárolót, az automatika és beavatkozó elemeket cserélnek ki más berendezésre, a rendszerre gyakorolt hatásuk elemzése nélkül.

Összetett rendszereket ne alkossunk „rutinból", hanem mindig vegyük igénybe szaktervező, alkalmazástechnikai szakember tudását. A berendezések üzembe helyezését csakis arra feljogosított szakember végezheti. A beüzemelés, próbaüzem, kezelői betanítás nem azonos feladat a villany- és automatikai hálózatszerelés, rendszerfeltöltés, beszabályozás feladataival!

Utóbbiak a kivitelezés ideje alatt, a tervezéskor meghatározott paraméterek figyelembevételével, a szakkivitelező által végrehajtandó munkafázisok. Amennyiben egy adott berendezés kivitelezési és beüzemelési feladatait egy és ugyanaz a személy végzi, akkor ez nem lehet kérdés, hiszen ő a teljes folyamatot végigkíséri, felügyeli.

Elérkeztünk az elképzelt és várt állapothoz. A megoldás végleg testet öltött és használatra kész! Látható és remélem elég szemléletes, hogy az út a „helyes" rendszerhez egy jól leírható, külső szaktudást igénylő, rögzített paraméterű kivitelezéssel megvalósítható társas vállalkozás. Ne felejtsük el, hogy mint minden műszaki berendezést, e műszaki eszközöket is rendszeresen karban kell tartani, időszakosan felül kell vizsgálni, tervszerű megelőzéssel egyes elemeket ki kell cserélni.

És végezetül: „útravaló"

A „helyes" fűtés, vagy inkább fűtési rendszer egy hosszú távú energetikai pénzügyi befektetés, amelynek tőkéje maga a létesített berendezés, hozama az energiamegtakarításból származó fogyasztáscsökkenés, bónusza a környezetvédelem és az ingatlan értéknövekedése.

Bízom benne, hogy szemléletváltással a hazai trendek megfordulnak, például az ideiglenes megoldások, a „Most jó lesz ez!" akciók ritkulnak és nem a porkoncentrációt erősen növelő „vegyes tüzelések" növekednek tovább telepítési költségük alacsony volta miatt, hanem a hatékony berendezések és rendszerek elterjedése nyomán csökken az energiafelhasználásunk a következő években.

Versits Tamás
épületgépész mérnök
Weishaupt Hőtechnikai Kft.