Az épületek energetikai követelményeit az EU-szabályozás fényében időről időre felül kell vizsgálni. A szakmában sokan nagy várakozással tekintettek a követelmények 2012-ben történő szigorítására.

A kormány 2012-ben úgy döntött, hogy a szigorítással nem terheli az építtetőket, tartva attól, hogy az egyébként is tőkeszegény építőipar helyzete tovább romlik. Ennek ellenére egyre többen döntenek a magas energiahatékonyságú épületek építése mellett, amivel jó szolgálatot tesznek mind a környeztük védelmének, mind az ország gazdasági helyzetének, mind pedig az épületüzemeltetők érdekeinek. Ezen szemlélettel szoros összefüggésben a 2010/31/EU irányelv rendelkezik arról, hogy a követelményeknek mind a komponensekre, mind az épületre vonatkozóan költség-optimum szinten kell lennie.

OPTIMUMSZÁMÍTÁS

Az EU tagországok energetikai szabályozásainak a költség-optimum szinthez igazításához az Európai Bizottság kiadta a 244/2012/EU rendeletet, amiben meghatározta a felülvizsgálathoz szükséges számítások módszertanát. A módszertanról dióhéjban annyit érdemes megemlíteni, hogy az olyan megoldást, intézkedést vagy komplex intézkedéscsomagot és az általa elért energetikai jellemzőt nevezi optimumnak, amely 20-30 éves vizsgált peridus alatt a lehető legalacsonyabb építési és fűtési-üzemeltetési költségösszeget eredményezi.

Természetesen az építésben kizárólag energiahatékonyságot javító és ahhoz kötelezően közvetlenül csatlakozó:

• felújítási költségek vagy
• új építési többletköltségek

figyelembevétele szükséges. A számításokat a Belügyminisztérium megbízásából az Energiaklub végezte, az eredmények honlapjukon megtekinthetők. A figyelembe vett összehasonlító elemzés 5 százalék diszkontrátával és 2-3 százalék energia-áremelkedéssel számol, ahol a tőkeköltségeket a diszkontráta tartalmazza.

A vizsgálatok kiterjednek új és meglévő, illetve lakó-, iroda- és iskolaépületekre. Az 1. ábra egy 1,5 W/m²K rétegtervi hőátbocsátási tényezőjű homlokzat felújításán szemlélteti a metodika lényegét – habár a fent említett hivatalos ellenőrző számítások nem szerkezet-, hanem épületléptékben történtek, az előírtaknak megfelelően.

A számítások igazolták, hogy a 2011-ben Dr. Osztroluczky Miklós által javasolt és az MMK keretein belül széles körű társadalmi egyeztetésen elfogadott, 2015-ös bevezetésre javasolt hőátbocsátási tényezőkre vonatkozó értékek megfelelők voltak. Többségében ezek bizonyultak optimálisnak.

A számítások a kisméretű épületek (1-1,3 A/V arányú pl.: családi házak) esetén, az összesített energetikai jellemző tekintetében alacsonyabb követelményérték bevezetését indokolták. Ezeknél az épületeknél a jelenlegi követelmény és az optimumszint között 50–70 százalékos az eltérés (az optimumszint százalékában).

A nagyobb tömegű (0,3-as A/V arányú) épületek esetén nem lehetett kimutatni ennyire egyértelműen a meglévő épületekre a követelményértékek csökkentésének ésszerűségét.

UNIÓS KÖVETELMÉNYEK – MAGYAR TÖREKVÉSEK

A fent említett EU-szabályozások 15 százalékos eltérést engednek meg az optimumszinthez képest. Így mind a hőátbocsátási tényezők, mind pedig az összesített energetikai jellemzők tekintetében a hatályos követelményeknek 5 éven belül el kell érni a költség-optimum szintet. Emellett az EU-szabályozás rendelkezik az épületenergetikai pályázatok költség-optimum szinten történő meghatározásáról is.

Ennek megfelelően a Kormány határozatot fogadott el 1246/2013 (IV. 30.) számon, amelyben előírja, hogy

• 2015-től a középületek és a pályázatok;
• 2018-tól minden egyéb

a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet hatálya alá eső épületet költség-optimum szinten kell építeni, illetve felújítani. A határozat mellékletében megtalálhatóak a várható követelmények mind rétegtervi hőátbocsátási tényezőre (U), mind fajlagos hő veszteség-tényezőre (qm), mind pedig összesített energetikai jellemzőre (EP). Rövid kivonatot tartalmaz az 1–3. táblázat.

A költség-optimum szintre hozott követelményektől függetlenül történik a közel nulla szintű energetikai követelmények meghatározása. Ugyanakkor a várható közel nulla szintű követelményeket az összesített energetikai jellemző tekintetében a költség-optimum szinthez kellett igazítani. A kutatás során a Debreceni Egyetem szakemberei javasolták az abszolút költség optimum szint kiterjesztését oly módon, hogy a globális költségek ne haladják meg az abszolút optimum 10 százalékát. Ezzel a módszerrel energiahatékonyabb intézkedések kerülnek kiválasztásra a 2019-es 2021-es követelmények megállapításához. A hőátbocsátási tényező kérdésében az MMK 2019-es javaslata továbbra is elfogadható szintnek tűnik erre a bevezetési időpontra. Az 1–3. táblázat a várható közel nulla követelményértékeket is tartalmazza.

A nagyobb energiahatékonyságot eredményező épületenergetikai követelmények nem lesznek ugyan azonnal kötelezőek, de az épületüzemeltetők jól felfogott érdeke, hogy épületeiket már ma is legalább költség-optimum szinten építsék vagy újítsák fel. Akik korszerű épületet szeretnének, azoknak minél előbb célszerű legalább a Kormányhatározatban megállapított költség-optimum szintet elérni.

Mi várható a jövőben? Magyarország jelentéseit a költség-optimum elemzéséről és a közel nulla követelményről az Európai Bizottság véleményezni fogja. Nemzeti stratégia készül az épületek energiahatékonyságának javítására a költség-optimum szint figyelembevételével. Legkésőbb 5 év múlva a most meghatározásra kerülő követelményeket újra felül kell vizsgálni az akkori energiaárak és építési költségek figyelembevételével.

Zorkóczy Zoltán
szakmai referens
Építésügyi Európai Uniós Osztály
Építésügyi Főosztály
Belügyminisztérium