2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

A királyegyházi cementmű madártávlatbólNem gyakori, hogy dicsérő szavakat olvashatunk egy ipari létesítményről. Épp ezért fontosnak tartom, hogy írjunk egy nagyszerű épületről, mely bebizonyítja, hogy egy cementgyár is lehet szép. Talán különös ez a kijelentés, de a királyegyházi cementgyár alkotóinak sikerült bebizonyítani, hogy a gyár attraktív látványával és méreteivel egyaránt lenyűgözi a szemlélőt. Ez az épületegyüttes túlmutat a Magyarországon megszokott ipari beruházásokon: impozáns, futurisztikus, érdekes formai és esztétikai megoldásokkal fűszerezett, ugyanakkor egységes megjelenésű. A technológiai épületek tömegformálása a funkciónak legjobban megfelelő, racionális. Az iroda és a szervizépület méreteiből és funkcióiból adódóan azonban mozgalmasabb, izgalmasabb épülettömegeket ihletett. Az épületegyüttes ezáltal harmonikusan illeszkedik környezetébe, bebizonyítva, hogy egy ipari létesítmény is nyújthat esztétikai élményt.

MÁTÉ KLÁRA
főszerkesztő

A Strabag SE a világ vezető építőanyag­gyártójával, a Lafarge csoporttal közös társaságot hozott létre LAFARGE Cement CE Holding GmbH néven, melynek a magyarországi leányvállalata a Lafarge Cement Magyarország Kft. üzemelteti a gyárat.

A cement ennek megfelelően Lafarge márkanév alatt kerül a piacra. De a cementgyár tervezésekor az alapelveket a beruházás kigondolója és megvalósítója, a Strabag fektette le, melyek a következők voltak:

  • A gyár legyen rendkívül zöld, környezetbarát, modern technológiát felvonultató ipari létesítmény, a környező mezőgazdasági területekből a lehető legkisebb területet vegye el, legyen kompakt.
  • Az alapanyagok nagy része környezetbarát módon vasúti szállítással kerüljön a gyárba.
  • Külső megjelenése mutasson túl egy szokványos cementgyáron, hangsúlyozza a STRABAG elkötelezettségét a minőség és az innováció mellett, a technológiai beltartalom és az épületek külseje kerüljön egyensúlyba.

Építtető: NOSTRA Cement Kft:
Kővári József ügyvezető – projekt vezető
Merkl István – műszaki igazgató

Generálkivitelező: STRABAG-MML Kft.
Visy Attila – direkcióvezető
Bőhm Tibor – területi igazgató
Bogyay Zsolt – főépítésvezető

Generál tervező (épületek, építmények):
M Mérnöki Iroda Kft.
Perl Tamás – projektvezető

Generál tervező (környezetvédelem és infrastruktúra): Total Kft.
Csonka Pál

Építész tervezés:
M Mérnöki Iroda Kft. és Építész Kör Kft.
Keresztes Béla – építész felelős tervező

Építész koncepcióterv:
MHM Ziviltechniker GmbH
Florian Molzbichler

KOMPAKT GYÁR KIS HELYEN

Egy cementgyár létesítményeit funkcionális szempontból 5 csoportra lehet osztani. Ezek a működést tekintve időbeli sorrendben a következők:

  • nyersanyagfogadás, tárolás
  • klinker-előállítás
  • cementkészítés
  • cementtárolás és -kiadás
  • kiszolgáló létesítmények (irodák, műhelyek stb.)

Ebben a cementgyárban a szállítási módok közül a vasúti szállítás elsődleges volta miatt az alapvetően vonalas technológiai elrendezésű létesítmények 3 sorban kerültek elhelyezésre. A bejárathoz képest az első sorban kapott helyet az irodaépület és a központi raktár- és szervizépület. Lényegében ennek a sornak a részeként tekinthető a többi kiszolgáló jellegű létesítmény. Itt van az agyközpont; a központi vezérlőterem is.

A beruházás története

A STRABAG SE bécsi székhelyű, Európában és leányvállalatai révén Magyarországon is meghatározó építőipari konszern. A vállalatcsoport építőanyag ágazatának bővítése érdekében 2002-ben határozta el, hogy a Bükkösd határában meglévő kőbányájára alapozva Európa egyik legkorszerűbb, környezetvédelmi szempontból is példaértékű gyár építésével belép a cementgyártás piacára.

A bükkösdi kőbányában megtalálható a cementgyártás két legfontosabb alapanyaga, a mészkő és az agyag. E kettő kiégetéséből születik meg a klinker a kemencében. A cement ennek a klinkernek a nagyon finomra őrölt és különféle adalékanyagokkal – mészkő, vas-oxid, homok, gipsz, kohósalak – feldúsított formája.

Azon túl, hogy Királyegyháza és Szentlőrinc a cementgyár felépítésének gondolatát szívesen fogadta, és otthont biztosított a beruházásnak, a helyszín logisztikailag is tökéletesnek bizonyult: az M60-as autópálya tervezett útvonala és a Szentlőrinc–Sellye vasútvonal kereszteződésében.

Az építési engedély többévnyi előkészítő munka után 2007 júniusában emelkedett jogerőre. Az előírt régészeti munkák elvégzését követően a kivitelezés a nagytömegű földmunkákkal 2007 szeptemberében, az épületek építése a cementsiló és klinkersiló alapozásával 2008 januárjában vette kezdetét. A technológia beszállítójának kiválasztása a kivitelezés megkezdésével párhuzamosan zajlott, a végleges technológiai tervek 2009 januárjára készültek el, ezután a kivitelezés új fázisához érkezett, felgyorsultak, látványosabbá váltak az események, és lényegében 1,5 év alatt az épületek nagy része elkészült.

2010 nyarán először a klinker építményvonalat adták át, majd 2010 év végére valamennyi épület építése befejeződött. A használatbavételi eljárás 2011-ben zajlott le. A beruházás lebonyolítását a STRABAG tulajdonában álló Nostra Cement Kft. végezte.

STATIKAI KÜLÖNLEGESSÉGEK

A STRABAG új szereplőként, előélet nélkül lépett be a cementgyártás piacára. Ugyanakkor a konszern szerteágazó tevékenysége következtében komoly tapasztalatokkal rendelkezik a magas és mélyépítés területén. A cementgyári építmények tervezésében a generáltervező M Mérnöki Iroda Kft.-nek 15 éves gyakorlata volt. Ez egészült ki a STRABAG konszern szinte valamennyi ágazata (magasépítési, ezen belül a szerkezetépítési, speciális mélyépítési, valamint az útépítési és vasútépítési direkciói) szakembereinek tapasztalatával.

15a-kicsiA megszületett tervek minden egyes építmény esetében ennek a közös munkának az eredményei. Az építmények egy jó részénél egyértelmű volt az anyagválasztás, nevezetesen, hogy vasbetonból vagy acélból célszerű-e építeni őket. A hőcserélő torony, valamint a 3 malom (cement-, nyers-, illetve a szénmalom) esetében komoly megfontolásokat és előzetes vizsgálatokat kellett végezni ahhoz, hogy letegyük a voksunkat az egyik vagy a másik építési mód mellett.

15b-kicsiAbban az esetben, ha a technológiai berendezések szállítója egyben az azokat körülölelő épületek építője is, általában ezek az építmények acélból készülnek. Ha ez kettéválik, vagy a vasbeton építés olcsósága miatt (különösen a fejlődő országokban) általában a vasbeton használata indokolt. Az nem volt kétséges előttünk, hogy Magyarországon szintén a vasbeton az olcsóbb építőanyag. A vasbeton épületszerkezetek választásának azonban van egy jelentős hátránya, nevezetesen, hogy az építési idő hosszabb, mint az acélszerkezetű épületek esetében. Ezt a hátrányt a nagy magasságú épületszerkezeteknél a csúszó­zsalus és a helyszíni előregyártás kombinációjával küszöböltük ki.

silók terveA kulcsfontosságú, nagymagasságú építmények (hőcserélő, klinkertároló, cementsilók, cementmalom, nyersliszt malom, szénmalom, malmi előtárolók) ezzel a technikával készültek el. A technológia választásának helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hőcserélő torony +9,50 méteren lévő kemenceszintjétől a 101,60 méter magasan lévő felső szintjéig nem egészen két hónap alatt jutottak el folyamatos tervszolgáltatás mellett a kivitelezők. Ennél az épületnél a vízszintes közbenső gerendák helyszíni előregyártással készültek. Ez a megoldás teljesen újszerű és egyedi, nincs tudomásunk arról, hogy bárhol a világon használták volna ezt a kombinációt.

19b-kicsiA másik komoly kihívás az volt, hogy bár a terület logisztikailag jó adottságú, alapozási szempontból egyáltalán nem az. Ha a cementgyár a mészkő-nyerő bázis közvetlen közelében lenne, valószínűsíthetően a talajfelszín alatt 1–10 méterre jó teherbírású talajréteg (homok, kőzet stb.) volna található, azonban ennek a területnek nincs meg ez az adottsága. Mivel a talaj nagyon laza szerkezetű, és eddigi története során nem kapott komoly előterhelést, az építmények egy részének rendkívül nagy koncentrált terhe miatt jelentős süllyedésekkel kellett számolni.

Összes beépített szintterület 32.500 m2
Összes felhasznált
fémlemez burkolat
90.795 m2
Összesen felhasznált beton: 153.921 m³
Összesen felhasznált szerkezeti acél 9500 t
Legmagasabb épület – Hőcserélő torony: 104,07 m
Legnagyobb kapacitású siló – Klinkertároló: 90.000 t
Legnagyobb fesztávú épület – Nyersanyagtároló csarnok: 65 m
Legmélyebb épített szint – Vagonürítő: 10 m
Legmélyebb alapozás – Hőcserélő torony: 42 m

A geotechnikai tervezőkkel (Geoplan Kft.) együttműködve épületenként külön-külön vizsgáltuk meg, mi lenne a legcélszerűbb alapozási mód. Ennek eredményeként nagyon változatosak az alapozási megoldások. Alkalmaztunk függőleges drainezést (85 km szalagdrain), 1 éves időtartamig tartó előterhelést (180 000 m³ töltés), valamint kétféle cölöpalapot (CFA, Soil-Mac cölöpözés) és a síkalapoknak szinte minden válfaját. Ezekkel a megoldásokkal próbáltuk elérni, hogy a létesítmények számára rendkívül rossz adottságú talajszerkezet mellett a lehető legolcsóbb alapozás jöhessen létre.

Azoknál a szerkezeteknél, ahol az nem okozott gondot a technológiában, a süllyedést megengedve terveztük az alapozást. Amelyeknél ez nem volt lehetséges, ott olyan alapozási módot választottunk, melyek megakadályozzák a jelentős süllyedéseket. A Királyegyházi Cementgyár alapozása a geotechnikus végzős hallgatók számára kimeríthetetlen szakdolgozattémát adhat még jó néhány évig.

A cementgyár eredeti koncepciótervét kidolgozó osztrák MHM Ziviltechniker GmbH építészirodával és a szakkivitelezőkkel együttműködve készültek az engedélyezési és kiviteli tervek, valamint maguk az épületek és építmények is.

Épületszerkezeti érdekesség az iroda- és szervizépület déli fala melletti füvesített rézsű kialakítása: a rossz geotechnikai adottságok miatt a néhol 6 méter magas földfeltöltés tömegét (kb. 1000 m³) a talaj nem bírta volna el, így a kritikus helyeken a feltöltés magja – Magyarországon első esetben alkalmazva – 1×1×2 méter méretű polisztirolhab tömbökből épült.

További képek a cementgyárról:

Egy ilyen komplexum tervezésénél és kivitelezésénél nagy kihívást jelent az óriási fal és tetőfelületek esztétikus kialakítása. A felhasznált homlokzati anyagok: kő, porszórt acél, alumínium a látszóbeton és az üveg társításával egységes megjelenésű, mégis változatos, impozáns létesítményt sikerült kialakítani. Meghatározó homlokzati anyag a Gabion-fal, ez az általános esetekben támfalként használatos építőelem. Jelen esetben a Gabion-fal elsősorban esztétikai, valamint karakteres homlokzatképző szerepet kapott, eltérő vastagságban és a megszokott szabályos négyszög keresztmetszetekhez képest változatos formai kialakítással.

Az irodaépületben külső és belső falfelületek készültek ebből a sajátos megjelenésű szerkezetből, felhasználva a bükkösdi kőbányából származó mészkövet, ami egyben a cementgyártás egyik fő alapanyaga. A saját bányából származó kő megjelenik még a reprezentatív terek terazzo padlóburkolatában is, ahol a kötőanyagként használt cement egyértelműen utal a gyár funkciójára. Az iroda- és szervizépület homlokzatain karakteres elemekként jelennek meg a világító sávok által tagolt geometrikus alakzatokhoz igazodó, mozgalmas formájú külső nyílászárók, melyek méretükkel, tagolásukkal, formájukkal, szerkezeti megoldásaikkal terelik magukra a figyelmet.

BELSŐ KIALAKÍTÁS

Az irodaépület megvalósítása során fontos volt az esztétikus, elegáns, ergonomikus megoldások alkalmazása, melyek kiválasztását helyszíni mintafelületek megépítésével segítette a kivitelező. Az irodákat elválasztó falak rejtett rögzítésű bútor minőségű asztalos szerkezetek, melyek elegáns formájukkal és színvilágukkal jól illeszkednek a modern épületbe. Az irodákat a közlekedőtől teljes belmagasságban keret nélküli biztonsági üvegfalak választják el, és ezekbe kerültek a szintén üvegből készült tolóajtók. Az üvegfalon való átlátást, fehér színű, szitázott vonalkód minta akadályozza meg, ami a fényt viszont átengedi.

Az épített falakban lévő belső ajtók is figyelemre méltó kialakításúak, hiszen ipari környezetben nemigen találkozni síkban illeszkedő és záródó szerkezetekkel, amelyek a tervezés, gyártás és beépítés során fokozott figyelmet követeltek, de letisztultan szép megjelenésük igazolta a ráfordított időt és energiát.

Az egész beruházásra jellemző a megszokottnál igényesebb anyagok és szerkezeti megoldások használata. Kiemelkedik az előcsarnok és a központi irányítóterem nagyvonalú, lenyűgöző, ugyanakkor funkcionális és ergonomikus belsőépítészeti kialakítása, mely akár a gyár jelképe is lehetne.

Az ipari létesítményeknél általánosan használt fémlemez homlokzatburkolatok monotonitását a nagy felületeket megtörő hornyok teszik mozgalmassá. A gyár megjelenésével kapcsolatban alapvető szempont volt, hogy nappal és éjjel egyaránt attraktív látványt nyújtson, és ne csak méreteivel nyűgözze le a szemlélőt. Ezt a hatást a fémlemez homlokzatburkolat hornyokkal tagolt kialakításával sikerült elérni: a viszonylag nagy keresztmetszetű „árnyékfugák" sötét színű fémlemezborítással és rejtett világítással készültek. Így a nappali és éjszakai látvány egymás inverzeként jelenik meg, ami minden napszakban már messziről felhívja magára a figyelmet. Technikai érdekesség a hornyok kialakítása, amit ekkora méretekben homlokzati szendvicspanel alkalmazásával lehet a legesztétikusabban megvalósítani. A szakkivitelezővel tartott konzultációk során sikerült meghatározni az alkalmazott anyagot és technológiát: rejtett rögzítésű falpanel, utólag vágott hornyokkal, és egyedi fémlemez horonyburkolatokkal. Ez tűnt a legkorrektebben kivitelezhető és legtartósabb megoldásnak. A sarkoknál, attikáknál, szögtöréseknél vágott paneleket és egyedi fémlemez takarószegélyeket építettek be.

Perl Tamás, Bogyay Zsolt

Eseménynaptár

Március 2024
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240

Médiatámogatók

proidea logo-web

 buildcomm-logo-web