Három stadion, három eltérő építészeti koncepció. Melyik a követendő példa? A szakma még sokat fog beszélni róla.

A felcsúti stadion esetében a pillérek monolitikus kivitelezése jelentette a nagy kihívást, lévén az organikus építészet tipikus szerkezeti elemeinek megvalósulása. Az acél zsaluzatok a KÖZGÉP üzemében készültek.

A Fradi stadion a klasszikus stadionépítést reprezentálja. A lelátó elemei a leggyakoribb stadionmegoldások szerint készültek, például a zágrábi, lembergi, bukaresti stadionok lelátóihoz hasonlóképpen.

A debreceni nagyerdei stadion a legújabb stadionépítési irányzatokat képviseli. Az íves lelátóelemek sík belső felülettel csak egyenes lelátó elemekként fordulnak elő (pl. Schalke, Kolozsvár Aréna, Drezda, Augsburg), íves vonalvezetéssel nagyon ritkán. Ha ehhez párosul a szemben lévő lelátók eltérő magassága, egészen különleges geometriai formák jönnek létre. Rendkívüli feladatot jelent az ilyen geometriák magvalósítása a gyártók számára.

A debreceni stadion esetében egy másik újdonság is jelentkezett: a külső oldalakon az acélszerkezet nem jön le az alapokig, hanem a homlokzati körpillérekhez horgonyozzák le a konzolosan kinyúló acél tetőszerkezetet. A debreceni stadion mutatja a legnagyobb hasonlóságot a 21. század sztárépítészeinek (Hadid, Gery, Ricciotti) elképzeléseivel. Az ilyen szerkezetek megvalósítását a számítástechnika fejlődése tette lehetővé. A BIM technológiák terjedése, a CNC robotok alkalmazása, a lézerszkennelés, a lézerprojektor alkalmazása, a 3D tervezés mind a 21. század elejének újdonsága, melyeket a debreceni stadion esetében alkalmaztak.

Vajon melyik irányzatnak van a legnagyobb jövője, milyenek lesznek a jövő stadionjai? Az oroszországi 2018. évi futballvilágbajnokság, de a budapesti 2021. évi vizes Európa-bajnokság csupán egy-egy példa a világ stadionépítési lázában. Az éppen elkészült stadionok sorából talán a párizsi rögbistadion (Jean Bouin Stadion) emelkedik ki, Ricciotti tervezésében.

Forrás: www.skyscrapercity.com / www.leparisien.fr (Olivier Arandel)

PL