2019. október 23., szerda

UJ HONLAP BANNER 250 100

Az általam leírtak nem tükrözik egyik intézet, szervezet, egyesület hivatalos álláspontját sem. Kizárólag magánvéleményemet írom le a felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri, beruházás lebonyolítói jogosultsági vizsgáztatásokon és az e-napló oktatói kiképzéseken, oktatásokon szerzett tapasztalataim alapján. Ha esetleg mások véleményével is egyezik, az lehet a puszta véletlen műve, de lehet, hogy mégsem az.

Írásunkkal ennek komolyságára, kockázataira szeretnénk felhívni a figyelmét azoknak az építtetőknek és kivitelezőknek, akik eddig ezzel nem, vagy nem kellő mélységben foglalkoztak. Javító szándékkal íródott, valamiért és nem valami ellen. Föltétlen hívei vagyunk a rendezett körülményeknek az egész építésügyön belül, az adminisztrációs ügyeskedések kizárásának, a teljes építési folyamat átláthatóságának, de annak is, hogy mindez egyszerű és könnyen érthető folyamat eredményeként jöjjön létre, a gyakorlat tapasztalatainak folyamatos beépítésével és úgy, hogy azt az építési folyamat résztvevői ne féljék, hanem természetesnek vegyék.

Tanuljuk az e-napló vezetését

Mikor ez az írás készül, még csak az e-napló oktatói kiképzésben részesülteknek van hozzáférése a folyamatosan változó (javuló) oktató programhoz. Mikor az írást olvassák, már mindenki számára az „éles" változat a hozzáférhető. Előre kell bocsátanom (és ezt az oktatásokon is megtettem), hogy a kiképzettnek nevezett oktatók csak arról tudták informálni hallgatóikat, amiről őket is informálták és csak azt a programot tudták bemutatni, amihez hozzáférésük volt. A működési hibákat észrevételeztük a Lechner Lajos Tudásközpont felé, de válaszokat nem kaptunk, nem tájékoztatták az oktatókat (sem), hogy ezekből mi fog átkerülni az éles változatba. Pedig szerencsére kerültek át ilyenek. Először antidemokratikus módon az Építtető kérdésére, miszerint elvállalja-e a feladatot, átveszi-e az építési területet, a Kivitelező NEM válaszára is a rendszer IGEN-t regisztrált. Észrevettük napokkal később, hogy a programot korrigálták.

kep1-kicsiNehezményeztük, hogy a bejegyzendő három hőmérséklet közül a 21 órakor mérendőt a naplóvezetésre kötelezett vagy csak túlórában tudja bejegyezni, vagy csak másnap eseti bejegyzésként, az előző napi bejegyzési hiány mellett, mivel a rendszer a napot automatikusan lezárja. Utólag már nem lehet bejegyzést tenni – ami egyébként jogos igény. A Magyar Közlöny 153. számában megjelent az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet módosításában már csak két időpontban köteleznek hőmérséklet bejegyzésre, a 21 órás elmaradt. Ha az oktatókat időben értesítették volna a változásokról, nyilván sok reklamáció elmaradt volna az oktatásokon résztvevők részéről.) Fölöslegesnek tűnik a szélirány, szélerő, csapadék, égkép stb. bejegyzése is reggelenként.

Nem csak azért, mert ezek változhatnak nap közben többször is (amit eseti bejegyzésekkel lehet követni), hanem azért is, mivel a bíróság hiteles dokumentumnak nem ezt a szubjektív bejegyzést, hanem az Országos Meteorológiai Szolgálat adatszolgáltatását (nem ingyen adják) fogadja el. Szóbeli információ szerint ezen adatok kitöltése nem lesz kötelező az éles programban, azonban október 1-je előtt hivatalosan ez még nem tudható.

Az építtető felelőssége

A tévé képernyőjén boldogságtól sugárzó arcú rajzfilm fiatalember örül annak, hogy az e-napló következtében átlátja az építkezést, nincs papírhalom, betartják a határidőt, kiváló a minőség. A számítógépet kiválóan kezelő kivitelező szaki nem világosítja fel arról, hogy az e-napló csak egy dokumentálási mód és nem csökkenti sem az adminisztrációt, sem a papírmennyiséget. (Az építkezés helyszínén ott kell lenni papír formában is a kiviteli terveknek. Máshogyan elképzelhetetlen is lenne a gyakorlatban a kivitelezés, az ácsok nem szoktak laptopot vinni a tetőre.)

Az e-napló nem biztosít sem kivitelezési minőséget, sem a határidő betartását, nem szünteti meg a körbetartozást sem, viszont komoly felelősséget ró az Építtetőre, így egy családi ház nem szakember építtetőjére is. Ugyan tudja-e, hogy ő az első büntethető személy, rajta múlik az egész rendszer beindítása, és ha késlekedik, a vétlen kivitelezőt is megbüntetik miatta, mégpedig nagyságrenddel nagyobb összeggel. De ha valaki majd felvilágosítja az Építtetőt (iskolaigazgató, főorvos, vezető óvónő, polgármester, lakásszövetkezeti elnök, társasházi közös képviselő stb., vagy egyszerű családi ház építő, bővítő, akik építési engedély alapján építtetni szeretnének, de nem járatosak az építésügy gyorsan változó jogszabály-rengetegében) kötelezettségeiről, tudja-e teljesíteni?

Nagy kockázat nincs abban, ha a válaszunk: nem. Eddig az építési naplót a Kivitelező megvette, vezetésével megbízta a felelős műszaki vezetőjét, az a művezetőjét, aki gyakran számos helyesírási hibával, de többé-kevésbé a napló első lapján közölt szabályokat betartva a naplót vezette.

Tételezzük fel, hogy szinte naponta. Az Építtető, de annak is inkább csak a képviselője aláírta az adatlapokat a nyilvántartási részben és az első napi közös bejegyzést. A műszaki átadásig több gondja a naplóval nem is volt.

kep3-kicsiAz e-napló vezetésének szabályai szerint az Építtető az ügyfélkapuján keresztül belép a rendszerbe, megkezdi az algoritmusok szerint kötelezettségeinek teljesítését. A kivitelező fővállalkozó a 4. fázisban fogadja el a megbízást (bár nyilván már megvan a szerződésük is a munkára, hiszen a Kivitelező és a szerződés adatait az Építtetőnek már be kell vezetni a rendszerbe addigra). Az 5. fázisban az Építtető felkéri a Kivitelezőt a munkaterület átvételére.

 

Ha átveszi, akkor folytatódhat a folyamat és a 7. fázis algoritmusában a Kivitelező már tehet is napi bejegyzést, hogy pl. milyen feltételekkel veszi át a munkaterületet. A folyamat nem tűnik életszerűnek. A szereplők egymásnak NÜJ-öket (Napló Ügyfél Jel) küldözgetnek e-mailben, SMS-ben, vagy postán, levélben.

Meg kell jegyezniük ezeken felül egyszeri kódokat is, a jeleket oda-vissza küldeni kell a jól kidolgozott algoritmusok szerint. Ha nem ül egyszerre, előre megbeszélt időpontban minden szereplő a számítógépe előtt, netán saját laptopjaikkal egymás mellett, akkor a főnapló nyitástól a munkaterület átvételéig egy hét is eltelhet.

Ez eddig egy közös bejegyzéssel elintéződött néhány perc alatt, de akkor már az átvételi feltételek is rögzítésre kerültek. Persze csak a napló aktiválása, az első 7 fázis algoritmusa bonyolult és hosszú, különösen a kezdeti időkben, melyet az Építtetőnek kell végezni.Utána a napi bejegyzések már úgy mennek mint eddig.

kep4-kicsiIgaz csak tartalmilag, de az már a Kivitelező által megbízott naplóvezetésre jogosult dolga. Persze mondható minderre, hogy az Építtető majd megbíz valakit, aki ért hozzá. De ki fizeti a révészt? Nagyberuházásoknál, EU-projekteknél lehet erre megfelelő apparátus (éppen itt nem lesz 2013. október 1-jétől még kötelezettség, csak 2014. január 1-től), de aki tervezett már nem nagykeresetű családnak házat, bővítést, tetőtérbeépítést, vagy öregek lakta társasházakban engedélyköteles építési beavatkozásokat, az jól tudja, hogy az alacsony szintre levitt tervezői díjat is nehezen tudják kifizetni az építésre felvett hitelfizetési kötelezettségeik mellett. Honnan fogja tudni az Építtető, hogy a megbízottja ért a beruházás lebonyolításhoz, mikor éppen most (2014. január 1-jétől) szűnik meg ez a jogosultság annak névjegyzéki nyilvánosságával, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. (Most kötelező.)

Persze a nagy uniós beruházásokhoz ott lesznek a FIDIC Mérnöknek nevezett beruházás-lebonyolítók, akiket ugyan nem ismer a magyar jogrend, de most nyilvánvalóan őket fogják keresni a felkészült szakembereket alkalmazni kívánó nagyberuházások építtetői. A piacon szabadon tevékenykedő (garázdálkodó) beruházáslebonyolítói tevékenység szakmailag ellenőrizhetetlenné válik ezzel a bárki hozzá nem értő számára lehetőséget adó liberalizálással. De ez egy másik téma.

Az e-napló kikerül a laboratóriumból

Az építés nem laboratóriumi körülmények között folyik, mint eddig az e-napló oktatások. Ott száll a por, eshetnek le a szerszámok, hullik le a malter, repül a betontörmelék, de eleredhet az eső is, ezért védősisak használata kötelező. Nem igazán számítógépnek kedvező környezet. Egy kisebb építkezésnél a legritkábban van a művezetőnek külön konténere, de abban is gépeket, anyagokat szoktak tárolni. De ha van konténer, akkor mindig zárva kell tartani, ha nincs, akkor a személygépkocsi csomagtartójában állhat a laptop, mindig azzal a félelemmel, hogy kilopják onnan. (A papír alapú építési naplót ez a veszély nem fenyegette.) Hol fogja vezetni a naplót a kisvállalkozó, annak művezetője, alvállalkozója, akinek nincs irodája, vagy a székhelyétől messze dolgozik. Vélhetően munkaidő után otthon, vagy a munkásszállón a nap közben papír fecnikre felírt feljegyzései alapján.

kep4-kicsiA gép nem hagyható napközben az irodájában (ha van), mivel annak az építés helyszínén rendelkezésre kell állnia. A tervezői művezető is sajtpapírra vázol, vagy a falra rajzol, mint a középkorban. Majd este otthon megrajzolja vonalzóval, vagy gépen és másnapra elküldi e-mailben. Persze ha nem kényes a rajz minőségére és láthatóságára, akkor a sajtpapírra vetett vázlatát lefényképezheti okos telefonján és e-mailben elküldheti oda, ahol éppen áll, a Kivitelező gépére, feltéve, ha van ilyen apparátusa és a számítógép mellett van vételi lehetőség az építés helyszínén. (Az ország számos helyén van mobilhálózattal lefedetlen terület, ahol építési tevékenység folyik.) Igen, van offline és online lehetőség is a naplóvezetésre, vélhetően a gyakorlat idővel majd megoldja a problémásnak látszó helyzetet. Persze a megoldandó problémák sora abból származik, hogy az építés nem virtuális térben folyik, nem virtuális szereplőkkel, akiknek három élete van.

Nem babra megy a játék

Elismerem, hogy az e-napló fegyelemre és rendre szoktat, kizárja a visszaéléseket (amikor például az építtető saját érdeke szerint új naplót irat az eredeti helyett, netán a kivitelező utólagos bejegyzéseket tesz visszadátumozva), mindent időben rögzít, vagy nem rögzít.

Csak megjegyzem, hogy mindez így lenne a papír alapon vezetett építési napló esetében is, ha mindenki mindenkor betartaná a szabályokat. Minden fenyegetettség és kényszerintézkedés nélkül. Az e-napló nagy előnye, hogy helyrerakja algoritmusaival azokat a jogszabályokat is, amelyek eddig félreérthető fogalmazásúak voltak. Egyértelművé teszik az alnaplók (alvállalkozói naplók) vezetésének kötelezettségeit. Csak azoknak és csak ott enged hozzáférést a bejegyzéshez, vagy a betekintéshez, akiket erre jogszabály hatalmaz fel.

Most nem kell szándékosan szabálytalankodni, elég csak tévedni, elfelejteni valamit, a naplóvezető már is büntethető. Az építési jogszabályok gyors változásának követése helyett az építés helyszínén dolgozó ácsmester, kőműves mester, gázszerelő mester, építési technikus, művezető, akik netán felelős műszaki vezetői jogosultságokat is kaptak, most elkezdtek félni.

Fővállalkozó által naplóvezetéssel megbízott felelős műszaki vezetők, alvállalkozói, szubalvállalkozói naplóvezetésre kötelezettekként. Hiszen az e-napló lehetővé teszi, hogy az építésfelügyeleten, vagy a NAV-ban ülő hatósági személy, ügyintéző a karosszékből büntessen, a helyszínre sem kell kimennie. Aki ismeri a többségükben nem felsőfokú végzettségű felelős műszaki vezetők felkészültségét az általános jogi ismeretekből, az nem csodálkozik a félelmükön. Különösen, ha megismerjük a büntetési tételeket.

kep7-kicsiA főnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának hiánya esetén egy 20 MFt értékű építésnél (az értékeket az első adatok között be kell vinni a rendszerbe, hogy a büntetés számítható legyen) az építtető büntetése 140e Ft, a kivitelezőé 400e Ft. Egy 100 MFt értékűnél az építtető büntetése maximálva van 200e Ft-ban, a kivitelező büntetése már 1,2 MFt. Pedig a kivitelezőnek még eddig semmiféle effektív szerepe nem volt a folyamatban, saját kezdeményezésére be sem léphetett, csupán a vállalást és a munkaterület átvételét (feltételek nélkül) tudta volna eddig visszaigazolni az építtetőnek, a jogszabályban kilátásba helyezett büntetése azonban horribilisnek tűnik. Mindez az építkezés minden költségének megelőlegezése mellett. Arról eddig nem olvashattunk, hogy a rendszer működtetésének költségét ki fogja fedezni? Ezzel a kivitelező pénzügyi terhe nő, vagy a naplóért felelős Építtető beruházási költségeit növeli, esetleg az állam lesz a költségvállaló? A büntetésre vonatkozó esetleges moratórium kompenzálná azt a veszélyes helyzetet, hogy az e-napló vezetésének gyakorlatához nem volt tesztüzem.

A bizonyítvány megelőzi a vizsgát

A tájékozatlan felelős műszaki vezető nem tudja, milyen veszélyekkel járhat ténykedése pénzügyileg és a szó valódi értelmében is. Különösen az új jogosítási rendszer szerint (2014. január 1-jétől tervezik a hatálybalépését), amikor a felelős műszaki vezetőnek jelentkező kőműves mesternek, technikusnak, kezdő munkahelyi mérnöknek, addig csak saját szakágában tevékenykedő művezetőnek, szakági építésvezetőnek automatikusan meg kell adni a jogosultságot, csupán kérni kell. A jogosultság megszerzéséhez nem kell mérnöki kamarai tagság, de a nem felsőfokú végzettségűek nem is kaphatnának ilyen kamarai tagságot. A jogosultság megszerzéséhez viszont nem kell igazolnia semmiféle jártasságot az építésügy jogszabályi környezetében. Még szabadon választott továbbképzésre sincsenek kötelezve. Ez önveszélyes és veszélyes megbízójára, a fővállalkozóra és az építtetőre is. Ezen keresztül az egész társadalomra igen veszélyes helyzetet teremt. Még akkor is, ha mindez valamilyen liberalizációt követ, mindent a szabad piacra bízva.

Magyarországon jelenleg nincs művezető-, építésvezető-, felelős műszaki vezető képzés, nincs ilyen iskolai végzettség. A mesterek egy-egy szakág szakmai ismeretével rendelkeznek, senki nem tanította meg őket egy komplex építés irányítására, amire a felelős műszaki vezetői jogosultság felhatalmazza. Ezt a többlettudást eddig a jogosultság megszerzéshez szükséges általános főrész vizsgaanyagból tanulhatták meg, logikusan a jogosultság megszerzésének egyik kritériumaként. Veszélyes az a liberalizálás, ami csak a működés egy éve után kéri számon a felkészültséget az előre megkapott jogosultsághoz. Azt tudjuk, hogy mit kell tenni az előre megadott jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezetőnek, ha nem tud megfelelni a beszámolási (eddig vizsgának neveztük) kötelezettségének: egy alkalommal díjmentesen utóvizsgázhat valamikor. De azt nem tudjuk, hogy mi van annak a jogosultságával visszamenőleg, aki sem ekkor, sem később nem tudja letenni a vizsgát. Azt sem tudjuk, hogy ki fizeti meg azt a kárt, netán hogyan hozhatók helyre azok a balesetek, alkalmatlan, használhatatlan építmények és egyáltalán hogyan viselhető el az a veszélyhelyzet, amit az alapvető ismeretek hiányával okozhat egy előre jogosított felkészületlen felelős műszaki vezető.

Ismerjük el (mi vizsgáztatók, akiknél már több mint ezer felelős műszaki vezetői vizsgát tettek, ezt kellő biztonsággal állíthatjuk is) a vizsgára jelentkezők felkészültsége is meglehetősen alacsony. Próbálkoznak rutinnal, eddigi emlékeikből, mellébeszéléssel, a jelentkezők kb. 40 százaléka első jelentkezésük előtt nem is próbálja átolvasni a vizsgaanyagot. Pedig itt most még vizsgakényszer van. Elképzelhető mi lesz akkor, ha még ez sincs.

Érdekes, hogy az utólagos vizsgakötelezettség ötlete fel sem merül a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzésénél, vagy például szakorvosi, vagy egy bírói kinevezésnél, pedig a felelősségben nincs lényeges különbség. A nem virtuális környezetben létező nem virtuális embereknek sajnos csak egy élete van.

A naplóvezetéstől most az arra kötelezettek félnek, de 2014. január 1-je után alapos okunk lesz nekünk is a félelemre.

Holló Csaba

 

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240