A szeptember 25-i konferencián elhangzott előadás megtalálható a Magyar Építéstechnika honlapján, itt pedig örömmel adunk teret Asztalos István fontos szakmai megjegyzéseinek.

Budavári Zoltán kiválóan összefoglalta a téma lényegét és Lestyán Mária hozzászólásával jó kiegészítette azt. Hozzászólásomban mindössze négy dolgot szeretnék kiemelni, illetve felhívni erre a négy dologra a figyelmet.

1. Szabályozási hiba

Az első az, hogy véleményem szerint a 275/2013. (VII.16.) Kormány rendeletben komoly szabályozási hiba van. A rendelet 1. sz. melléklete termékekre vonatkozó műszaki dolgokat tartalmaz, amely a szabványosításnak a feladata. A szabványosítás egyrészt európai szabványosítást jelenti, amelynek a szervezete a CEN (Comité Européen de Normalisation) brüsszeli székhellyel, másrészt az MSZT (Magyar Szabványügyi Testület) budapesti székhellyel. Műszaki szabályozást e két szervezet keretei között lehet és kell végezni.

A CEN-ben végezhető nemzeti munka egyik példája az EN 206 európai beton szabvány új kiadásának készítése során végzett spanyol lobbi tevékenység. Ennek eredményeként került be a szabvány tervezetébe egy speciális spanyol előírás alkalmazásának lehetősége Spanyolországban eltérően a szabvány előírásaitól.

Az MSZT-ben az ehhez a területhez kapcsolódó másik példa az MSZ 4798-1 szabvány, amely az EN 206-1 korábbi beton szabványra épülő magyar nemzeti alkalmazási dokumentum. Lehetőség van tehát nemzeti műszaki szabályok megalkotására csak nem jogszabály, hanem a szabványosítás szabályozott keretei között.

2. Átfedések a rendelet mellékletében

A második észrevételem szintén a hivatkozott rendelet 1. sz. mellékletére vonatkozik. A mellékletben olyan területek is szerepelnek, amelyekre vannak európai szabványok, így azokkal átfedések tapasztalhatók. Két példát említenék: az egyik példa az 1. sz. melléklet 18. fejezetének 1.2. sorszámú termékkörénél (termék csoportjánál) tapasztalható ellentmondás, amely a csatornázási aknaelemekre egyébként vonatkozó MSZ 1917 szabvánnyal szemben mutatkozik. A másik példát a 26. fejezet 10. sorszámú termékkörénél (termék csoportjánál) láthatják, amely a betonjavító anyagokat tartalmazza. Ezekre a termékekre az MSZ EN 1504-3 szabvány vonatkozik és ennek alapján a termékek CE jelöléssel elláthatók.

Fenti ellentmondások zavarokat fognak okozni a gyakorlatban, amikor a tervezőnek meg kell határoznia a teljesítmény jellemzőket és a gyártónak ki kell állítania a teljesítmény nyilatkozatot. Igaz, hogy a rendelet nem teszi kötelezővé a melléklet alkalmazását.

3. A kölcsönös elismerés szabályai

A harmadik téma a rendelet 7. fejezetében található. „10. § Az építési termékre vonatkozó harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés hiányában az olyan építési termék, amelyet az ott irányadó előírásoknak megfelelően az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, betervezhető és beépíthető, ha az előírások az élet- és egészségvédelem, a biztonság és az adott célra való alkalmasság tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak."

Ezzel gyakorlatilag más – a szövegben felsorolt országokban előállított termék Magyarországra behozható és beépíthető, ha az egyenértékűség megvan. Azt azonban, hogy ez mit jelent, a rendelet nem magyarázza meg, ami a jövőben sok vitára és visszaélésre fog alkalmat adni.

4. Felkészülési idő

Negyedik mondandóm mindössze annyi, hogy amíg az Európai Unió a 305/2011/EU rendelettel kapcsolatban 819 napot, vagyis több, mint két évet adott nekünk a felkészülésre, addig a magyar Kormány 275/2013. (VII.16.) rendeletével mindössze 3 napot engedélyezett!

Asztalos István
Sika Hungária Kft.
műszaki vezető, tanácsadó