2024. június 24., hétfő

UJ HONLAP BANNER 250 100

kep4-kicsiA tervezők nagy része még nem is érzékeli igazán, hogy a 2013. július 1-jétől életbe lépett CPR rendelet okán milyen módon növekedett meg a felelősségük az épületekbe betervezésre kerülő építési termékekkel, építményszerkezetekkel összefüggésben.

 A CPR rendelethez (Európai Parlament és Tanács 305/2011/EU rendelete) szorosan kapcsolódik a 2013 júliusában megjelent 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól. A 275/2013 Korm. rendelet egyértelműen meghatározza, hogy elsődlegesen az építésztervező a felelős az épületekbe betervezésre kerülő építési termékek, építményszerkezetek megfelelőségéért. A megfelelőség alatt természetesen azt is kell érteni, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel.

Az egyik ilyen meghatározó jogszabály az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat), melyet nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden építési, rendeltetési mód változásnál az átalakítás mértékében kötelező alkalmazni, még egy energetikai korszerűsítésnél is, nem csak új épületek tervezése esetén. Az építési termékek, építményszerkezetek kiválasztásának egyik fő szempontja, hogy feleljen meg a tűzvédelmi előírásoknak, abban az esetben is, amikor a tűzoltóság az engedélyezési eljárásban nem szakhatóság, és kötelezően nem kell bevonni tűzvédelmi szakértőt, tervezőt. Egy egyszerű családi ház engedélyezése során is köteles az építésztervező meggyőződni arról, hogy a betervezett építési termék, építményszerkezet a tűzvédelmi jogszabályoknak megfelel.

AZÉRT MERT FORGALOMBA HOZHATÓ, MÉG NEM BIZTOS, HOGY BE IS TERVEZHETŐ!

A tervezők egy része abban a tévedésben van, hogy azt gondolja, hogy ha egy építési terméket forgalomba lehet hozni, azt be is lehet tervezni, építeni egy épületbe, holott az koránt sincs így. Építési termékek akkor tervezhetők be, ha kielégítik a jogszabályi követelményeket, és mind az építési termék, adott esetben a belőle épülő építményszerkezet jogszabályi előírásoknak való megfelelése megfelelően dokumentálható, igazolható.

kep1-kicsiAz építésztervezőnek a tervezési munkára szerződést kell kötnie (írásban), mellyel kapcsolatban 2014. március 15-étől életbe lépő új Ptk. (Polgári Törvénykönyv) előírásait is figyelembe kell venni, különösen azért, mert a tervezési szerződéssel összefüggésben a hibás teljesítést, kellékszavatosságot, kártérítést stb. is újra szabályozza. Az építésztervező felel a tervek műszaki tartalmának szakszerűségéért, amennyiben rögzítette a tervezési programjában, bevonhat szakági tervezőket (pl. tűzvédelmi tervező, szakértőt) amelyek kiválasztásáért és az egyes tervezők munkájának az összehangolásáért is felel.

Az építésztervezőnek a tervezési munka nagyságától, mélységétől függően el kell döntenie, hogy indokoltnak tartja-e a tűzvédelmi tervezőt, szakértőt bevonni vagy sem. Sok esetben hallom tervezőktől, hogy a tervezési díj nem bírja el a szakági tervező bevonását. A felelősség nem tervezési díj kérdése. A tűzvédelmi tervezés szaktevékenység. Minden tervező csak olyan területen végezhet tervezési munkát, amely területen megfelelő ismeretekkel és jogosultsággal bír. Hol van ez a határ a tűzvédelem területén? Az építésztervezők nagy része nem hogy nem ismeri, de nem is olvasta az OTSZ-t, mégis mai napig tervez úgy, hogy ahova nem kötelező, nem vonnak be tűzvédelmi tervezőt, szakértőt és magukra vállalják a felelősséget a tűzvédelmi előírások betartásáért.

2013. július 1-jétől a terveken vagy teljesítmény jellemzőkkel vagy konkrét termékek megnevezésével kell az építési termékeket meghatározni. Az olyan építési termékekkel, építményszerkezetekkel szemben, amelyekre van tűzvédelmi követelmény azt is fel kell tüntetni. Amennyiben a tervező egy konkrét építési terméket tüntet fel a terveken, jó ha tudja, hogy azzal a termékkel azt is meghatározza, hogy mi a tűzvédelmi teljesítmény jellemzője, függetlenül attól, hogy ellenőrizte-e annak jogszabályi előírásoknak való megfelelését! Hatósági oldalról rögtön bírságolhatóvá válik, ha nem megfelelő, megrendelői oldalon pedig a terv hibája kapcsán kártérítési kötelezettsége is keletkezhet.

A NAGY TESTVÉR MINDENT LÁT!

A 2013. január 1-jétől bevezetett ÉTDR-be elektronikusan feltöltött terveken feltüntetett teljesítményjellemzők, konkrét építési termékek mögött ott van a tervező virtuális nyilatkozata, hogy azok a vonatkozó jogszabályoknak mindenben megfelelnek, sajnos még akkor is, ha egyébként nem is ismerjük az adott jogszabályt, például az OTSZ-t.
Ha és amennyiben nem jól választottunk, akkor természetesen valótlan nyilatkozatot tettünk, hibásan teljesítettünk, a terv műszaki tartalmának szakszerűsége nem megfelelő, amiért viszont a tervező a felelős!

Az ÉTDR-be feltöltött és engedélyezett terv alapján kell elkészíteni a kiviteli tervet, amelyen az engedélyezési tervben meghatározott teljesítményjellemzőkkel (vagy jobb) rendelkező építési terméket írhatok ki, mert egyébként nagy valószínűséggel tervmódosítást kell végrehajtani. A kiviteli terv az elektronikus építési napló részét képezi, amelybe a kivitelező a konkrét építési termékek, építményszerkezetek teljesítménynyilatkozatait, vizsgálati jegyzőkönyveit, egyéb megfelelőséget igazoló dokumentumait feltölti, a felelős műszaki vezető pedig igazolja a kivitelezés szakszerűségét. Ahhoz, hogy egy épületet használatba tudjunk venni, a napló lezárásra kerül, a munkaterületet visszaadják, és a hatóság pedig ellenőrzi a megfelelőséget. Az ÉTDRben, a kiviteli tervekben és a teljesítménynyilatkozatokon feltüntetett teljesítményjellemzőknek össze kell futniuk és a jogszabályi előírásoknak meg kell felelniük. Utólag, a hatóságok által lezárt rendszerben nincs módosításra lehetőség, igazolások nem tölthetők fel, ami benne van, az képezi az eljárás alapját, adott esetben a teljesítési igazolás vagy a vitás kérdések bíróság előtt történő rendezésének alapját is.

Az új elektronikus építésügyi rendszer, a CPR rendelet és vele szorosan összefüggő 275/2013 Korm. rendelet szemléletmódbeli változást igényel a tervezőktől. Az egyre szélesebb körű építésitermék- és szerkezetválaszték egyre nagyobb odafigyelést és gondosságot, dokumentáltságot kíván.

kep2-kicsiAz OTSZ szerint például egy meghatározó paraméter, teljesítményjellemző, az építési termékek tűzvédelmi osztálya, amit a tervezőnek a tervek készítésénél meg kell határoznia! Az építési termékek az MSZ EN 13501-1 lapja alapján A1, A2, B, C, D, E, F tűzvédelmi osztályba sorolhatóak be, természetesen vizsgálatokkal igazolt módon. F kategóriájú anyag oda lenne beépíthető, ahova a jogszabály nem fogalmaz meg követelményt, tehát gyakorlatilag sehova. Az A1 tűzvédelmi osztályú termékek megfelelnek a nem éghetőségi teszt kritériumainak, és ahogy hátrébb haladunk a betűsorban (B, C, D, E) egyre éghetőbb, egyre nagyobb füstfejlesztő képességű termékről kell, hogy beszéljünk, ami természetesen magával vonja azt is, hogy a tűzvédelmi jogszabály alapján a beépíthetőségük is egyre korlátozottabbá válik. Fentieken túl pedig az egyes építményszerkezetekkel szemben támasztott követelményeket is meg kell határozni a tervezőnek, s ha egy épület átalakításáról, bővítéséről beszélünk a meglévő építmény szerkezetek megfelelőségét is igazolni kell.

Sajnos ez még nem elégséges! Nem elég a követelményértéket mint teljesítményjellemzőt megadni, ellenőrizni kell, hogy van-e olyan építési termék, szerkezet, ami az adott követelményeknek megfelel és a jogszabályi előírásoknak megfelelő igazolásokkal rendelkezik. Tervezhet a tervező például egy csodálatos üvegpalotát, aminek homlokzatára előírja a követelményértéket, viszont ha egyik gyártó sem rendelkezik minősítéssel, az épület nem valósulhat meg. Tehát a tervezőnek a teljesítményjellemzők meghatározásánál nemcsak abban van felelőssége, hogy a kiírt érték megfeleljen a jogszabályoknak, hanem abban is, hogy megvalósítható legyen, azaz a piaci forgalomból beszerezhető.

A betervezett építési termék megfelelőségét teljesítmény nyilatkozattal lehet igazolni, az építményszerkezet megfelelőségét pedig a Tűzvédelmi Törvény szerint. Az 1996. évi XXXI. törvény 13§ (4) bek. A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet, amellyel szemben műszaki előírás tűzállósági vagy tűzvédelmi követelményt határoz meg, csak úgy építhető be, ha az építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelősége, az alábbi módok valamelyike szerint igazolt:

  1. Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy az ez alapján kiadott nyilatkozat,
  2. a vonatkozó EuroCode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló építési naplóbejegyzés,
  3. vagy szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolásán alapuló építési naplóbejegyzés,
  4. a jogszabályi előírásoknak való megfelelőséget igazoló építési naplóbejegyzés, amennyiben az építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály meghatározza,
  5. jogszabályban meghatározott esetben az ott meghatározott szakértő nyilatkozata.

MI A HELYZET A MEGLÉVŐ ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKKEL?

Egy épület átalakítása, bővítése, felújítása, rendeltetésmód-változása során a meglévő építményszerkezetek megfelelőségét ugyanúgy igazolni kell mind a tervezés, mind pedig a kivitelezés fázisában, mint az új szerkezeteknél, azzal az eltéréssel, hogy a szakmai elvárásokhoz igazodva nem elég „papíron" vizsgálódni, hanem helyszíni ellenőrzésre is szükség van, hogy például ténylegesen az az épület valósult-e meg, ami a korábbi terveken szerepel, illetve, hogy az építmény szerkezete nem szenvedett-e károsodást élettartama során.

A meglévő építményszerkezetek megfelelőségének igazolása sokkal nagyobb felelősséggel és körültekintéssel járó feladat, mint egy új építményszerkezet, építési termék kiválasztása. Egy meglévő építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét igen ritkán lehet rendelkezésre álló igazolásra alkalmas dokumentumokkal és a kivitelezés pontosságát igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozattal meghatározni, az igazolás az esetek többségében csak szakértői nyilatkozatok, számítások, vizsgálatok alapján történhet meg.

Első fontos szempont egy meglévő épületszerkezetnél, hogy a tervező meghatározza, hogy a tervezés (építés) évében milyen tűzvédelmi jogszabály volt érvényben. Már ez is kihívásokkal teli, ha nem állnak rendelkezésre dokumentumok, mivel sok esetben az még talán behatárolható, hogy mikor épült az épület, de hogy mikor tervezték, az már nehezebben, viszont mérvadónak a tervezés-engedélyeztetés során érvényben lévő jogszabályokat kell tekinteni.

kep3-kicsiTegyük fel, hogy sikerrel jártunk, ebben az esetben már van egy támpont a szerkezete „minimum" TH értékére (követelményszinten), ami természetesen még nem jelenti azt, hogy az ténylegesen úgy is van. Ha és amennyiben az átalakításkor az adott szerkezetre vonatkozó tűzvédelmi teljesítményjellemzők nem szigorodtak, a megfelelőséget nyilatkozatával a vonatkozó előírások keretein belül a tűzvédelmi szakértő, tervező is igazolhatja.

A jogszabályi előírások összehasonlításán alapuló igazolási mód azért is nagyon nehézkes és nagy körültekintést igényel, mivel a vizsgálati szabványok a termékek tűzvédelmi osztályát illetően is nagy változáson mentek keresztül az EN szabványok harmonizációját követően, nem beszélve a szerkezeti vizsgálatokról, amely a tűzállósági határértéket hivatottak alátámasztani, de nagyban változott például a hazai homlokzati tűzterjedés vizsgálat is. Tehát az egyszerűsített igazolási mód csak abban az esetben ad megnyugtató választ, ha a meglévő építményszerkezetet ugyanazon jogszabályi környezetben tervezték, kivitelezték.

(1) A tűzvédelmi szakértő (tervező) csak akkor tehet nyilatkozatot az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségéről, ha

a) meglévő építmény esetén az építményszerkezetre vonatkozó tűzvédelmi követelmény nem szigorodik az átalakítás, bővítés, rendeltetésmódosítás miatt;
b) új építmény esetén az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét korábban már igazolták és az igazolt teljesítményű építményszerkezeten csak olyan mértékű beavatkozás történik, mely annak tűzvédelmi jellemzőit nem befolyásolja kedvezőtlenül.

(2) A tűzvédelmi szakértő (tervező) a nyilatkozatot köteles az alábbi módszerek legalább egyikén alapuló részletes indokolással ellátni:
        a) számítás;
        b) laboratóriumi vizsgálat, kísérlet;
        c) szimuláció;
        d) tudományos kutatás eredménye, vagy
        e) az a)–d) pontokban foglaltak elemzése, értékelése.

A tűzvédelmi szakértő (tervező) az építmény-szerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségéről kiadott nyilatkozatának aláírt elektronikus változatát a katasztrófavédelem központi szervének az e célra megadott elektronikus levélcímére megküldi.

Amennyiben a tűzvédelmi tervező szakértő nyilatkozata nem elégséges, abban az esetben a Tűzvédelmi Törvény szerint részletezettek alapján kell az igazolást megtenni. Fontos hangsúlyozni, hogy ugyan a meglévő építményszerkezetekre, építési termékekre a CPR és a 275/2013 (VIII. 16.) Korm. Rendelet nem vonatkozik, de átvitt értelemben még is iránymutatással szolgálhat, azok szükséges teljesítményjellemzőinek vonatkozásában. Különösen a bontott építési termékekre vonatkozó részek (mint meglévő), ahol például előírja, hogy ha az építési termék szerkezet, olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, ott az igazoláshoz a felelős műszaki vezetőnek szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe kell vennie.

A IX. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia a fenti kérdésekre is keresi a választ, a részletes program megtalálható a Magyar Építéstechnika weboldalán.

 

Lestyán Mária
fejlesztési és szakmai kapcsolatokért felelős igazgató, alkalmazástechnikai vezető
Rockwool Hungary Kft.

 

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.

 

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240