2024. július 18., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

Egy nemrég felújított épületben az átadás után furcsa dohos szagot éreztek, továbbá balesetveszélyes megoldások tették „izgalmassá" az ott folyó munkát. Az épület vizsgálatára felkért szakértő beszámolója számos tanulsággal szolgál.

Miután az ingatlanban működtetett intézmény, nevelési tanácsadó célja a település szociális, mentális életének segítése, fejlesztése, a felmerülő problémák a szokásosnál nagyobb gondot jelentettek. A felkérés meglepett, hiszen egy akkor „rendbe tett" és ünnepélyesen átadott házrészről beszéltek. A szemle során feltárásokat nem végeztünk, a bejárás száraz, az évszaknak megfelelő, hűvös időben történt. Az épületről tervek nem álltak rendelkezésünkre.

MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA

01kep-webA település ezen részén jellegzetesnek mondható alagsor, magasföldszint, padlástér beépítésű épület található a telken. Az utcafrontra épített ház alagsora korábban fatárolóként szolgált.

Az épület vakolata több helyen nedvességnyomokkal, vízlefolyások, foltszerű vakolatjavítások nyomaival tarkított. Az ablakpárkányok helyenként sérültek, a cserépfedés egyes pontokon hiányos volt, a cserepek megmozdultak, lecsúsztak az utcai homlokzaton. Az alagsori külső nyílászárókat műanyag nyílászárókra cserélték. A magasföldszinten az eredeti faablakok a helyükön maradtak, de felújításuknak semmi nyomát nem láttuk, a mázolás sérült, több helyen lepergett.

 

02kep-webAz épület körüli járófelület, beton térburkolat egyenetlen, az aszfalt töredezett. Az utca felőli két nagyobb helyiségben tartják – főként gyermekeknek – a foglalkozásokat, illetve vizsgálatokat. Az ingatlan általános képe nem tükrözte a felújításról szóló híreket, inkább egy „eladásra" kifestett helyiségsor képét mutatta. A falak, mennyezetek frissen festettek voltak, de a padlók, a burkolati csatlakozások elhanyagoltak, sok helyen hibásak, ezen részeken felújításnak semmi nyoma nem volt. Az egész ingatlanban erős dohszag volt érezhető. A helyiségek nagy részében a falak, a mennyezet több helyen nedves volt, penészedett (1–2. kép). Az ablakok könyöklőin és a WC padlóján állt a lepergett penész (3. kép).

03kep-webAz ingatlan fűtött, a gázüzemű falikazán a WC helyiségben található. E helyiség ablaka a bejáráskor és általában nyitva volt. A falikazán „cső a csőben" rendszerű, zárt égésterű készülék, melynek frisslevegő-beszívása, valamint az égéstermék eltávolítása az udvari homlokzat lábazati szakaszán történik.

 

Az első pillanatban láttuk, hogy az épület rendeltetésszerű használatához, az épület értékének, valamint az ott tartózkodók egészségének megőrzéséhez mindenképpen szükséges a hibák okainak megszüntetése, a sérült szerkezetek javítása, de a legfontosabb az egész alagsor használatának újragondolása. Egyértelműen kijelenthető volt, hogy az említett – és lent részletesen felsorolt – hibák nem esztétikai jellegűek voltak, hanem emberre egészségügyi szempontból ártalmas körülményeket, egyes esetekben balesetveszélyes helyzeteket teremtettek.

AZ ALAGSOR RÉSZLETES ELEMZÉSE

Homlokzat

A tetőfedés egyes pontokon hiányos volt, a cserepek néhány helyen lecsúsztak. A vakolat – különösen a kőlábazat lezáró pereme felett – foltonként hiányzott, feltáskásodott, elkoszolódott, penészes volt. Az ablakpárkányok alatt, valamint a szerelvények (pl. zászlótartó, parapetkonvektorok külső burkolata) környezetében a vakolat a nedvesedéstől elszíneződött. A terméskő lábazat fehér foltokkal színezett, vízlefolyások voltak láthatók a felületen, helyenként a homlokzati festékkel össze volt kenve. Az alagsori műanyag ablakok párkányán megálló víz hagyott nyomot. Ugyanitt az eredeti falnyílásba beépített ablaktok körül hiányzott a lég- és vízzárás, a hézagképzés és takarás. Valamennyi hiba a víz helytelen levezetésére, illetve a folyamatos karbantartás hiányára utalt.

Külső járóburkolat

Az épület körüli, udvari járda, gépkocsibeálló burkolata töredezett volt, helyenként megállt rajta a víz. A beton térburkolat megsüllyedt, az aszfalt több helyen felfagyott, eltört, hiányzott. Közvetlenül az alagsori bejárat előtt a töredezett burkolatban mélyedés volt, melyben nyilvánvalóan megállt a víz, télen ott jég keletkezett, ami balesetveszélyes. Ugyanitt a tetőről a csapadékot levezető csatorna befutott a terméskő lábazatba. Ennek a járdával csatlakozó részén a lábazat nedves, elszíneződött, melynek a csatorna repedése, törése lehet az oka.

Belső padlók

04kep-web 05kep-web

 

Az alagsor bejárati ajtaja után a lépcsőfokok sérültek voltak, illetve az első belépésnél a burkolat hiányzott (4–5. kép). A burkolat helyett egy repedezett mélyedés, acélrúd és mindez letakarva egy lábtörlővel (6. kép).

06kep-web07kep-web 

A közlekedő padlóburkolata és annak faltőkísérő lábazata több helyen levált a fogadó felületről, a korábbi hidegburkolatról. A PVC burkolat toldásai, küszöbcsatlakozások helyenként kinyíltak, a felület több ponton festéktől szennyezett volt (7. kép).

08kep-webA – vélhetően az említett felújításkor elkészült – kerámia lapburkolat felülete penészlepergéstől vált szennyezetté (3. kép). A helyiség küszöbe (láthatóan újonnan beépített belső ajtónál, hiszen a vonalkódos címke is erről tanúskodott...) szennyezett volt, küszöbsín nélküli, azaz várható volt, hogy rövid időn belül repedni, sérülni fog, tehát hamarosan balesetveszélyessé válik (8. kép).

Belső falak, mennyezet

09kep-webA falakat és a mennyezetet frissen festették. A mennyezet és a fal több helyen nedves, penészes volt. A nedves foltok a bejáráskor is a szerkezetet támadó víz jelenlétére utaltak. A foltok elszíneződése azt mutatta, hogy egyes pontok régebb óta, más felületek újabban lettek nedvesek, de a foltok mérete és helye egyértelműen behatárolhatók voltak.

A tárolóban a mennyezet alatti, a közlekedőben elburkoltan futó gépészeti vezetékek határoló fali áttörésénél és a padló feletti falszakasz is erősen nedves volt (9. kép). Ugyanez a vizesedés nemcsak a határoló, hanem a foglalkoztató helyiség falán is intenzíven jelentkezett.

Az utca felőli két helyiség – ahol a gyerekfoglalkozások is zajlanak – falai festett gipszkarton előtétfalak. Mechanikai behatásra, ütögetésre kongtak, ami az eredeti fal és az előtétfal közötti – kitöltetlen – üregre utal.

10kep-web 11kep-web

12kep-webEzeken a függőleges felületeken a bejáráskor vizesedés nyomait nem láttuk, ugyanakkor az utcai ablakok könyöklőin vastagon állt a szemöldökről lepergett fehér penész és festék (10–11. kép). A napok alatt megjelenő és a finom portól a nagyobb szemcséjű darabokig összeálló penész a könyöklőről az ablak nyitásakor azonnal a padlóra, illetve a levegőbe jut (12–14. kép). Az így felkavart penészt a helyiség használói azonnal belélegzik, ami rövid idő alatt is nagyon komoly légzőszervi megbetegedést okozhat, de hosszú távú következményei egyértelműen súlyosak (pl. nyálkahártya irritáció, köhögés, köhögőroham, asztma, tüdőkárosodás, szemkárosodás). Ez veszélyezteti mind a folyamatosan itt dolgozókat, mind a foglalkozásokon rövidebb időtartamban résztvevő gyerekeket is.

13kep-web 14kep-web

 

A 15kep-webközlekedő faltöve egyes pontokon nedves, a közlekedő falambériája több helyen falfestékkel szennyezett volt. A foglalkoztató mennyezete kisebb felületen nedves, penészes volt.

A WC-ben a repedt, sérült csempeburkolatot nem zárták le (15. kép), így a falburkolat mögé a szennyeződés, nedvesség akadálytalanul bejuthatott. Tekintettel a fentebb felsorolt nedvesedésre, várható a csempeburkolat falról való leválása. A fal festésekor az elektromos szerelvényeket összekenték (16. kép), a sarkok, síkváltások festése hiányos volt.

 16kep-web

17kep-webKülső nyílászárók

Az alagsori, utca felőli helyiségek műanyag ablakai szennyezettek, üvegezésük párás volt (17. ábra). A szemöldökről a nedvesség miatt pergett a festék és a penész. Az ablak felett erős nedvesedés volt látható, ami folyamatos beázásra utalt (18. ábra). A műanyag könyöklő falfestékkel szennyezett, az ablak vasalata helyenként kopott volt.

A WC ablaka – eredeti fa nyílászáró – feletti szemöldök szintén nedves, penészes volt. A könyöklőn virágládában muskátli szolgált párásítóként (19. kép).

 

18kep-web 19kep-web

Világítás, szellőzés

A bejárás során az alagsorban a természetes fény – az évszaknak megfelelően – nem volt elegendő, de ennek nemcsak az időjárási körülmények, hanem a helyiségek alapterülete és ablakfelületei közötti felületarány is oka volt. A rendeletek szerint (OTÉK) a huzamos emberi tartózkodásra használt helyiségekben a természetes megvilágítást biztosító bevilágító felületek legkisebb megengedett összfelülete a helyiség alapterületének 1/8-a. Ez jelen esetben nem volt biztosított, tehát ilyen tevékenységre ezeket a helyiségeket nem lenne szabad használni.

A mesterséges megvilágítás a bejárás idején szintén kifogásolható volt. Egyértelműnek tűnt, hogy a helyiségek általános (pl. mennyezeti) világításán túl helyi, pontszerű, tehát a konkrét tevékenységekhez szükséges világítás nem volt biztosított. E hiányosságnak – különös tekintettel a tevékenység igen komoly figyelmet igénylő vizsgálataira – komoly, a mérések, vizsgálatok eredményeit is befolyásoló következményei lehetnek. Nem kevésbé fontos, hogy ilyen körülmények között a koncentrációs képesség legtöbbször romlik, az alul- vagy rosszul világítás negatív fizikai és mentális következményekkel is járhat.

A természetes szellőzés – különösen a több oldalról megnyitható ingatlanrész miatt – alapvetően elégséges. Ugyanakkor fontos, hogy a fent sorolt, nedvesedés következményeiként említett hibák miatt a vizsgálat idején a szellőztetés erősen korlátozott, illetve ilyen körülmények között kifejezetten egészségtelen volt. A WC helyiségben – láthatóan – folyamatosan kinyitott ablak egyfelől jelentett valamilyen frisslevegő-utánpótlást, ugyanakkor a levegő hőmérsékletének állandó csökkentéséhez is vezetett, ami a rendszeres nedvesedés miatt a penészképződést is elősegítette. Nem vizsgáltuk, de meg kell említeni, hogy az ingatlanban van kerámia szellőzőrács, ami a helyiségek gravitációs szellőzését szolgálhatta, de mivel a kürtő útvonala nem ismert, illetve a szellőző légáramlása – legalábbis a helyiség felől – nem szabályozott, kétséges annak hasznossága.

A HIBÁK OKAINAK RÖVID ELEMZÉSE

A szemrevételezés és elemzés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a hibák jellege, a sérülés mértéke alapvetően három okra vezethető vissza. Ezek általános jellegűek, tehát az elemzésnél nem szerkezeteket, felületeket, helyiségeket sorolunk, hanem a lényeget emeljük ki.

Használat

Teljesen egyértelmű, hogy a korábban nagyrészt fatárolóként használt alagsori helyiségek olyan funkciónak adtak teret, melyek használata során az épületet, a szerkezeteket az eredetitől eltérő, nagyobb, intenzívebb (pl. épületfizikai) behatások érik. Ilyen a megnövekedett páratartalom (kilégzés, takarítás, egyéb vizes tevékenységek), a nagyobb mértékű légzárás, a páravándorlást befolyásoló burkolatok megjelenése.

Az épület ezen részét olyan hatások érték, melyekre eredetileg nem tervezték a házat, szerkezeteket, így a funkcióváltásnál különös gondossággal kellett volna eljárni, mind a víz-, mind a hőszigetelés, a nyílászárók, belső burkolatok, fűtés (jelenleg fali gázkazán), szellőzés tekintetében.

A megnövekedett páranyomás miatt az épület szerkezeteibe sokkal több pára jutott, mint korábban. Ugyanakkor az épület épületfizikai felújítása, utólagos hőszigetelése, műszakilag korrekt burkolati rétegrend kialakítása nem történt meg, így a szerkezetekben a mindenkori hőmérsékleti viszonyoktól függő mértékben a pára kicsapódott. A különösen érzékeny részeken (pl. faltő, határoló falak, nyílászárók környéke, födémperemek), ahol a szerkezetek gyorsabban és nagyobb mértékben lehűlnek (hőhidak), rövid időn belül megindul a kapilláris kondenzáció, a szerkezetek telítődik, a penész megjelenik.

Az épületszerkezetek teljesítőképességének értékelése

A fentiekkel összefüggésben tárgyalhatók az épület szerkezetei. A legfőbb hiba kétségkívül a talajnedvesség kezelésének, valamint a már említett épületfizikai hatások elleni védelem hiánya.

Az alagsor határoló szerkezeteit (falak, födémek, aljzat) feltétlenül meg kellett volna vizsgálni, ellenőrizni kellett volna azok nedvességtartalmát, a szerkezetek (külső és belső) támadottságának mértékét és módját (pl. rétegvíz, talajnedvesség, egyéb külső források). Ennek hiányában a kivitelezés során nagyon nehéz helyes megoldást, anyagot, szakszerű beépítést feltételezni, de értelmetlen és felelőtlenség is így munkát vállalni, végezni. Amennyiben viszont a fenti vizsgálatok megtörténtek, akkor azok eredményeinek használata és az arra való kötelezés megkérdőjelezhető. Példaként említhetjük a műanyag nyílászárók szakszerűtlen beépítését. A külső lég- és vízzárás hiánya, a nyílászárók minősége, a fokozott légzárás mind problémát jelent ebben a helyzetben.

Az új előtétfalak mögötti szerkezetek egyértelműen nedvesek voltak, korábbi kiszárításukról nem kaptunk információt, de a látottak alapján (penészesedés, só kicsapódása, festék lepergése, dohos szag) ezek a munkák nem készültek el. Így a külső határoló szerkezetek folyamatosan nedvesek maradtak, a megnövekedett belső páranyomás és megváltozott használati mód miatt a belső terhelés is nagyobb lett, aminek elsősorban egészségügyi, másodsorban szerkezeti következményei lehetnek.

Kivitelezői hibák sorozata

Bár a szemrevételezést feltárások nem követték, teljesen egyértelmű, hogy az említett felújítási munkák köre műszaki értelemben nem volt teljes. A kivitelezői munka tehát nem terjedt ki az eredeti szerkezetek megóvására, a talaj felől érkező nedvesség kizárására, a funkcióváltás követelte utólagos hőszigetelés beépítésére valamint a belső felületek – korábban felsoroltakat követő – gondos kiválasztására és beépítésére. Látható volt, hogy a felületkezelések vitatható minőségűek, a használt anyagok (pl. párafékező hatásuk) megkérdőjelezhetők, a takarásként is csak rövid használati ideig (néhány hét!) „működő" gipszkarton előtétfalak ideig-óráig sem voltak képesek a kívánalmaknak megfelelni. A látottak alapján kijelentettük, hogy az előtétfalak építése rossz döntés volt, mert nem tudta kiváltani a már korábban is megvolt és a funkcióváltásból várható (mára már bekövetkezett!) hibák megjelenését, ami a fent tárgyalt baleset- és egészségvédelem szempontjából támadható.

ÖSSZEGZÉS

A fenti elemzés alapján kijelenthető, hogy a megvizsgált alagsor a jelenlegi formában és kialakítással a kívánt funkciónak – balesetvédelmi, egészségügyi, épületfizikai szempontból – nem felel meg. Az épületrész műszaki felújítása sürgős, a vizesedések okainak megszüntetése, a sérült (pl. penészes) felületek kezelése azonnali szakszerű beavatkozást kíván. Az alagsor műszaki felújítása a csatlakozó szerkezetek miatt a felépítmény, illetve az épület esetleges további alagsori részeit is érintheti, tehát a probléma kezelése lokálisan nem megoldható.

A műszaki hibák megszüntetése nem esztétikai, hanem baleset- és egészségvédelmi okok miatt sürgős. A legfrissebb hírek szerint a hibákat soroló elemzésünk valahol „elveszett". A segítő szándékú munka a helyiségekben változatlanul folyik tovább. Ahogy a víz is. A kérdésre, miszerint ki felel mindezekért, még nem kaptunk választ...

Páricsy Zoltán
egyetemi tanársegéd, BME

Keresés

mehi-banner-media 120x240