2024. április 16., kedd

UJ HONLAP BANNER 250 100

Megjelent az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 20/2014. (III. 7.) BM rendelet, melynek előírásai 2014 áprilisától és 2015 januárjától lépnek életbe. Nem kétséges, hogy a rendelet jelentős változásokat hoz az építőipar gyakorlatában.

A Magyar Építéstechnika 2013/6. számában olvashattunk a tagállamoknak arról az európai uniós kötelezettségéről, hogy az épületenergetikai követelményeket költségoptimumszinten kell meghatározniuk. A Kormány a 1246/2013 (IV. 30.) határozatában úgy döntött, hogy módosítani kell a hazai előírásokon, ezt követően jelent meg a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet. Ez a rendelet kiegészíti és módosítja a 7/2006 (V. 24.) TNM rendeletet (a továbbiakban Rendelet), amit az energetikai méretezésekhez a szakma a megjelenése óta alkalmaz, és a módosított, kiegészített formában továbbra is ezt a Rendeletet kell alkalmaznia.

kep1-web

A KÖVETELMÉNY KÖLTSÉGOPTIMUMSZINTEN

A Rendelet kiegészült egy 5. melléklettel, amely a kormányhatározatban már meghatározott értékeket ültette át. Ezeknek a követelményeknek kell megfelelni 2015-től pályázatok esetén, 2018-tól minden egyéb, a Rendelet hatálya alá eső esetben. A követelmények bevezetésének szükségességről részletesen a korábbi lapszámban olvashattunk.

A SZANKCIÓ

Az épületek energetikai tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet bevezette az energetikai tanúsítványok minőségellenőrzésének rendszerét. Ennek során a 2014. január 1-je után beadott tanúsítványokra már szigorú szabályok érvényesek a 266/2013 (VII. 11.) Korm. rendelet 44. § (5) és 45. § (1) szabálya szerint: ha a tanúsító két besorolással eltér, a tényszerű értéktől 3 évre eltiltásra kerül a tanúsítástól. A tanúsítványokat szúrópróbaszerűen ellenőrzik. A 2013-as ellenőrzések eredményéről a Magyar Mérnök Kamara honlapján olvasható összefoglaló. A két besorolást tévesztők nagyjából 10 százalékot tesznek ki. Nekik a jövőben óvatosabbnak kell lenniük.

kep2-web

BEVEZETETT MŰSZAKI KIEGÉSZÍTÉSEK

A szakma korábbi tapasztalatai és a bevezetett szankció alapján néhány kiegészítés, egyértelműsítés vált indokolttá. Ezek a módosítások 2014. április 6-ától lesznek hatályosak.

Az A/V tényező a besorolást jelentősen befolyásolja. A módszertan bizonytalan volt vegyes rendeltetés esetén. Ilyenkor felmerült a kétség, hogy a rendeltetési egységek közötti szerkezettel mi legyen: „A felületbe (A) nem számítható be az azonos épületen belül külön fűtött rendeltetési egységek közötti szerkezetek, vagy az önálló rendeltetési egységen belüli felületek."

Hasonlóan nagy jelentőséggel bírnak a primer energia átalakítási tényezők (jele: e). Ezek korábbi változtatása a távfűtéses épületek esetében zűrzavart okozott. Az értékek rendszerének egyszerűsítése során a 2012/27/EU irányelv „hatékony távfűtés" definícióját közelítő értékkel, azonos rendszerű szemléletben kerültek meghatározásra, a korábbi szakmai javaslatok figyelembevételével. A rendelkezés ösztönzi a távfűtő szolgáltatókat a biomassza részarányának növelésére és a kapcsolt hőtermelés minél nagyobb arányú megvalósítására, összhangban a vonatkozó uniós irányelvekkel, a magyar energetikai stratégiával és a megújuló cselekvési tervvel.

A besorolásra csekélyebb hatású kiegészítés a Rendelet 3. melléklet IV.2. táblázata, ami az ablakok tömítetlenségének figyelembevételére ad módszertant.

A hőhidak tekintetében magyarázó kiegészítések is születtek a módosult szabványokhoz való jobb illeszkedés érdekében. Különösen vasbeton szendvicspaneleknél (továbbiakban: panel) fontos a szabályos számítása a szerkezet inhomogenitásának. A hőszigetelést átdöfő szerkezeteknek a rétegtervi hőátbocsátási tényezőjét az MSZ EN ISO 10211 szabvány, vagy az MSZ EN ISO 6946 szabvány szerint kell módosítani az elvi értékhez képest. Ezzel összhangban 2. melléklet II.1. táblázatában a χ „korrekciós tényező nem használható a gyártási, kivitelezési, tervezési hibák figyelembevételére és az ezek miatt időben bekövetkezett hőhidasság figyelembevételére (például hőszigetelt panelos rendszerek gyártási hibái)."

A paneles épületek homlokzatain akár kétszer-háromszor annyi hő távozik, mint amit a régi tervezési, elvi hőátbocsátási tényezők mutatnak. A pontos rétegtervi érték típusonként, esetenként jelentősen változhat. Az egyértelműsítés a szigorúbb hőátbocsátási tényezők melletti valóságosabb számítást szolgálja. Az épületek energiahatékonyságának növekedésével együtt egyre terjednek Magyarországon is a hővisszanyerő technológiák.

Így kiegészült a levegő hővisszanyerésre vonatkozó számítás is: a hővisszanyerők szezonális hatásfokát a számítás szerint le kell rontani, amennyiben a deresedés elleni védelem elkerülő ágas (bypass) módban van megoldva, a Rendelet 2. melléklet IV. rész 5. pontjában részletezett módon. E mellett: „Amennyiben deresedés elleni védelemre előfűtést alkalmaznak, az arra szolgáló rendszer vagy berendezés primer energiaigényét figyelembe kell venni (elektromos előfűtés, talajhővel történő („passzív") előfűtés szivattyújának, ventilátorának meghajtása stb.)." Az intézkedés célja, hogy az épületek energiahatékonyságának javulása érdekében, a passzív deresedés elleni technológiák, mint a talaj kollektoros levegő előmelegítés előtérbe kerüljenek.

A szakaszos üzemeltetés korrekciós tényezőjét (jele: σ) mostantól csak akkor lehet figyelembe venni, „ha fűtésszabályozás automatikával programozható".

Végül a Rendelet 3. melléklet III. rész I. fejezet 1. pontjánál két táblázatot összevontak az egyértelműség javítása érdekében.

kep3-web

KÖZEL NULLA KÖVETELMÉNY

A Bizottság formai véleménye miatt be kellett kerülnie a közel nulla szint definíciójának és a bevezetési időpontoknak a Rendeletbe. A jövőben elkészülő Nemzeti Épületenergia Stratégia alapján a kormány később fogadja el a pontos követelményértéket és az esetleg ezt kiegészítő módszertant.

KÖZÉRTHETŐVÉ TÉTEL

Az energiahatékonyság javítása, a költségoptimalizált követelmények kielégítésének elősegítése érdekében tájékoztató készült a magánépíttetők és az intézményüzemeltetők számára. A tájékoztató elérhető a https://www.e-epites.hu/energetikai-tanusitas/tajekoztatok-es-utmutatok lapon „A gazdaságos felújítás" címen. A kiadvány mellékletében a tervezési és kivitelezési munkákhoz javasolt szerződési mellékletek is készültek az elvárható műszaki színvonalról.

A kiadvány rövidített formában a Construmán az Ökocity rendezvényen a BM standjánál átvehető.

Zorkóczy Zoltán
szakmai referens
Építésügyi Európai Uniós Osztály
Belügyminisztérium

kep4-web

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240