2024. március 29., péntek

UJ HONLAP BANNER 250 100

Cikkünkben történeti utazásra invitáljuk az olvasót, mivel szerzőinknek egy vizsgálat során egy olyan tetőszerkezetet sikerült feltárniuk, ahol ma már kevésbé ismert anyagokkal, megoldásokkal találták szembe magukat.

Az épületdiagnosztika módszereinek alkalmazásával következtetéseket lehet levonni az épített létesítmény állapotáról, a meghibásodások okairól. Az adott épület állagának felmérése során az eljárás fontos része a tetődiagnosztika. A pontos, minden részletre kiterjedő vizsgálatok különösen akkor válnak fontossá, ha az adott épület – ezáltal a tetőszerkezet – tervezett felújítása, átalakítása során funkciója is megváltozik.

A FELADAT

Horcsik födém horcsik-fodem-webEredetileg az acélgerendás síkfödémek közé tartozik, később az acélgerendákat vasbeton gerendákkal váltották ki. A 20. század első felében terjedt el, ma már ritkán alkalmazzák, elsősorban kismértékű terhelhetősége miatt. Lényege, hogy a gerendák közé nem béléstesteket, vagy előregyártott betontálcákat helyeznek el, hanem km. téglával "könnyítik ki" a födémet. A gerendák tengelytávja 90-110 centiméter (más adatok szerint 120-160 ccentiméter). A téglák közti távolság 3-4 centiméter. A téglasorok közé betonacélt helyeznek, majd a teljes mezőt kiöntik cementhabarccsal, ileltve betonnal.

Adott egy épület, amelynek tűzvédelmi besorolását az üzemeltető a jelenlegi jogszabályi környezetben a legmagasabb szintre kívánja emelni. A feladat meghatározni az épület komplex vizsgálata alapján tűzvédelmi és tartószerkezeti szempontból szükséges mértékű átalakítás anyagait és technológiáját.

A felmérés során az általános tetődiagnosztikai vizsgálatokat végeztük el, azonban a vizsgálatok során olyan információkhoz jutottunk, amelyek szükségessé tették a födém roncsolásmentes vizsgálatát is. Ez, az adott körülmények között, a feladat ismeretében túlmutat a szokványos tetődiagnosztikai vizsgálatokon.

A tetődiagnosztika célja

  • A szerkezetbe beépített anyagok meghatározása, a szerkezet rétegeinek és a szerkezet kialakítási módjának megállapítása.
  • Az épületben keletkezett hibajelenség(ek) megállapítása, dokumentálása.
  • A szerkezetben szenvedett károsodás nagyságának vizsgálata.
  • A megoldásra adható javaslatok és értékelések ismertetése.
  • Hő- és páratechnikai számítások elvégzése a mért adatok alapján.

A tetődiagnosztikai módszerek alapvetően két csoportba oszthatók: a roncsolásos, illetve a roncsolásmentes vizsgálatokra, korrekt esetben a kétfajta eljárást együtt alkalmazzák. A roncsolásmentes vizsgálatot általában a szemrevételezés, kiegészülve egyszerűbb segédeszközök (pl. vizsgáló tű, vízmérték, stb.) alkalmazásával végezzük.

A roncsolásos vizsgálat a tetőszerkezet megbontásával járó eljárás, ezáltal megállapítható a beépített anyagok minősége, megfelelősége, valamint a rétegrend. A helyszíni mintavétel után laboratóriumban kell a további vizsgálatokat elvégezni. Természetesen a feltárás helyét szakszerűen, az alkalmazott szigetelési rendszernek megfelelő anyagokkal és technológiával, vízhatlan módon kell lezárni.

A TETŐBEJÁRÁS TAPASZTALATAI

1. Roncsolásmentes vizsgálatok

1-kep-webAz egyszintes, monolit vasbeton vázszerkezettel készült lepényépület szerkezeti kialakítása lapostetős megoldás. Az üzemeltető elmondása szerint az épület mono¬lit betonvázzal készült, így a födém aljzata is – vélhetően – betonból (betonkoszorú, főgerendák, valamint keresztgerendák, betontálcákkal kialakítva) készült.

Első ránézésre viszonylag egyszerű kialakítást szemrevételeztünk (1. kép):

  • külső vízelvezetésű (a hossztengellyel párhuzamosan, két irányban)
  • a tetőfelületen összesen két felépítmény található,
  • megközelíthetősége – a falazaton kiépített – fémhágcsóval.
  • egyhéjú, egyenes rétegrendű tetőszerkezet.

A tetőfelület 800 m², lejtéskialakítása a hossztengelyre merőleges irányban, a lejtés mértéke 2,5 százalék. A terepszinttől mért + 4,88 méter a szélen, a gerinc vonalában +5,09 méter.
A tetőfelületen – lévén nem járható felület – járóútvonalat nem alakítottak ki, továbbá dilatációképzés nem található.

A legutóbbi felújítás során palazúzalékos, modifikált bitumenes lemezt építettek be. A tetőfelületen – a legutóbbi tetőfelújítás során – a gerincen 12 db HMV típusú, egytagú páraszellőzőt építettek be (4 méteres távolságban), amely kiegészült a felületen további 3+3 db páraszellőzővel.

A villámhárító rendszert a kerület mentén és a rövidebb oldallal párhuzamosan szakaszolva alakították ki. A villámhárító vezeték tartóelemeit a tetőfelületen szakszerűen helyezték el (alátétlemezek), vélhetően a legutóbbi felújítás során a vezetékrendszer korrózióvédelmet is kapott. A villámhárító acél vezetékrendszer elemei hegesztéssel toldottak.

2-kep-webÁtlapolások, toldások

A vizsgálatokat szemrevételezéssel, illetve vizsgáló tű alkalmazásával végeztük el. Általánosságban elmondható, hogy az átlapolásokat a lejtésiránynak megfelelően alakították ki, azonban több szakaszon is hiányzik az átlapolás, a toldás vonalában a kellő melegítés (az átlapolások vonalában a 0,5–1,0 centiméter kifolyás nincs meg). Ez bizonytalanná teszi az átlapolások, toldások megfelelőségét, ezáltal a tető beázásmentességét. Különösen igaz ez a keresztirányú toldások kialakítására, néhány helyen komoly hiányosságot tapasztaltunk (2–3. kép).

3-kep-webA roncsolásos vizsgálatok – feltárások – során derült ki továbbá, hogy néhány helyen nem a gyárilag kialakított, palazúzaléktól mentes sávon alakították ki az átlapolást, hanem attól kb. 8–10 centiméterrel eltolva, 5 centiméter szélességben (kevés és szakszerűtlen!) (4. kép). Mezőben számos „T-csatlakozás" található, azonban négy lemezszél csatlakoztatása nem történt.

4-kep-web

Részletképzések (csomópontok)

Vízelvezetés – Említettük, hogy a tetőfelület külső vízelvezetésű, a hossztengellyel párhuzamosan kialakítva mindkét oldalon. A vízorr-profilok, valamint az ereszcsatorna állapota kiváló, korróziós nyomok nem találhatók. Az ereszcsatornák négy-négy ponton vezetik le a vizet (Ø 80 mm). A csatornák tiszták, gondozottak. Meg kell jegyeznünk, hogy a fémfelület előzetes kellősítésére utaló nyomokat nem találtunk, így a bitumenes lemez-fém kapcsolat szintén kérdéses, azonban felválást nem tapasztaltunk.

Tetőfelépítmény – A tetőfelületen két darab felépítmény – villámhárító rendszer tartóe¬lemei – található. A legutóbbi csapadékvíz elleni szigetelés felújításakor „egyedi" megoldásokat alkalmazott a kivitelező.

5-kep-web   6-kep-web

 Az 5. és 6. képen jól látható, hogy egy-két kivételtől eltekintve, a sarokképzések egyedi megoldásúak, sok közük nincs az ÉMSZ irányelvekben, illetve alkalmazástechnikai kézikönyvekben leírt megoldásokhoz. Mindezt „megkoronázza" a 6. képen látható megoldás, ahol egyszerűen nincs szigetelés, igaz, így nincs újabb sarokképzési megoldás sem.

7-a-kep-webPáraszellőzők – A tetőfelületen a gerinc vonalában 12 db, mezőben további 3+3 db HMV típusú, egytagú páraszellőzőt építettek be 4 méteres kiosztásban. A szigetelésbe történő bekötése megfelelő, a páraszellőző csöveknél a gallérozást tömítő kittel biztosították. Rendeltetésszerű működése nem volt megállapítható.

2. Roncsolásos vizsgálatok

A vizsgált tetőfelületen 9 helyen végeztünk feltárást, a rétegrend gyakorlatilag azonos (7. kép).

   7-b-kep-web

A feltárások során azt tapasztaltuk, hogy a legutóbbi felújítás során a palazúzalékos bitumenes lemezeket nemcsak az átlapolások készítésénél nem melegítették fel kellő mértékben – lásd korábbi megállapítást –, de sajnálatos módon a köztes mezőkben sem. A kilenc különböző ponton feltárt csapadékvíz elleni szigetelés legfelső rétege gyakorlatilag elvált a korábbi rétegektől. Az elválás oka nem páratechnikai problémákra vezethető vissza, hanem egyszerűen kivitelezési hiba. Nevezetesen nem történt meg a kellő mértékű felületi felmelegítés, ezt jól mutatják a 7. kép felvételei, melyeken jól látható, hogy az alsó elválasztó pE-fátyol lényegében érintetlen, azaz még foltokban sem található kellő mértékű felmelegítésre utaló jel. A feltárások során megállapított rétegrend (alulról fölfelé, 8. kép): 

8-kep-web
  • Födémvastagság: 6 cm. A födém síkjában hol kerámiát, hol pedig betont találtunk.
  • A kerámiaelemek (téglák) közti távolság: 2-8 cm közötti, betonnal kiöntve.
  • Salakfeltöltés (hőszigetelés): 8 cm
  • Homokterítés: kb. 5 cm
  • Kőszivacslap*: 6 cm
  • Aljzatkiegyenlítés (habarcssimítás): max.1 cm
  • Kellősítés
  • Avult szigetelések több rétegben kb. 2 cm. Az építés során – első alkalommal – bitumenes csupaszlemezt építettek be forró bitumennel ragasztva, majd újabb három réteg került rá: nem korhadó betétes bitumenes lemez gyöngykavics szórással

Legutolsó felújítás:

  • Kellősítés
  • Palazúzalékos modifikált bitumenes lemez

*Hőszigetelő kőszivacslap [1]: hőszigetelő, nem teherviselő szerkezetek részére szükséges, lyukacsos, porózus, zsugorodási hőfokon aluli hőmérsékleten égetett agyagból készült építőelem.
Elemméret: hosszúság 400 ±10 mm; szélesség 200±5 mm; magasság 40, 60, 80, 100 ±4 mm
Hővezetési tényezője: 0,15 Kcal/mó (20 °C-on mérve)

9-kep-webA szemrevételezéskor hiányoltuk a tetőfelület dilatálását. A feltárás során a 9. sz. mintavételi helyen megtaláltuk az eredeti tetőszigetelés dilatációs kialakításának nyomait (9. kép), amely megfelelt az akkori előírásoknak (1. ábra).

A felújítások során – ma már nem kideríthető, mikor – a dilatációs elemet megszüntették (szétvágták, elkalapálták) és lefedték. A feltárás során anyagmintákat vettünk az egyes rétegekből, hogy a későbbiekben laboratóriumi mérések alapján további következtetéseket vonhassunk le.

1-abra-web

A födémet több helyen is megbontottuk, és így derült ki, hogy korábbi feltételezésünk igazzá vált: nem betontálcás vasbeton födémmel van dolgunk, hanem az ún. horcsik-födémmel. A födémkialakítás terhelhetősége, statikai megítélése így megváltozott, azaz további, elsősorban roncsolásmentes szilárdságbecslő vizsgálatok váltak szükségessé. Tekintettel arra, hogy a födém kialakítása, statikai megítélése nem a tárgyi felméréshez tartozik – bár a feladattal szorosan összefügg – jelen összeállításunkban nem részletezzük.

3. Laboratóriumi vizsgálatok

Csapadékvíz elleni szigetelés

A legutolsó felújítás anyaga: palazúzalékos, modifikált bitumenes lemez. Az anyag vastagsága palazúzalék nélkül: 3 milliméter, palazúzalékkal 3,7 milliméter. Az általános előírások szerint az egyrétegű csapadékvíz elleni szigetelés során alkalmazott modifikált bitumenes lemez vastagságának palazúzalék nélkül min. 4 milliméternek kell lennie.

Hordozóanyag: üvegfátyol. A modifikált bitumenes lemeznél alkalmazott üvegfátyol szilárdsági paraméterei, mind a gyártási irányra párhuzamosan, mind merőlegesen megfelelnek az előírásoknak. A feltárás során az egyes rétegek nedvességtartalma a következő volt:

  • Salakfeltöltés: erőművi salak nedvességtartalma: 1–5%
  • Homokréteg nedvességtartalma: 1–3%
  • Kőszivacslap nedvességtartalma: 2–5%

A fenti értékek megfelelőek, azaz légszáraz állapotnak tekinthetők.

ÖSSZEFOGLALÁS

Felhasznált irodalom
[1] MSZ 3556-54
[2] Tetőszigetelés, tetőfedés 3. Szerk.: Bethlehem Antal. ÉTK, 1981, 37.
[3] http://www.csaladi-epitesziroda.hu/2011/01/atalakitando-epuletek-leggyakoribb-problemai/ 2014. március 8.
[4] Födémek megerősítése és cseréje. Tervezési segédlet. TTI, 1988, 21.

A részletes diagnosztikai vizsgálatok bebizonyították, hogy az épületben az előzetesen jelzett anyagok nem találhatóak, vagy csak kis mértékben. A felmérés során – az általános tetődiagnosztikai vizsgálatokat – kiegészítettük a födém roncsolásmentes, szilárdsági vizsgálatával, ami az adott körülmények között túlmutatott a szokásos vizsgálatokon.

Bebizonyítottuk, hogy az új tűzvédelmi és tartószerkezeti szabványok betartásához az elégtelen, illetve hiányos információ komoly szakmai kihívást jelenthet, esetlegesen téves következtetéseket vonhatnak le a tervezők, kivitelezők. Nem elégséges a szemrevételezéses vizsgálat, csak feltárásokkal és részletes diagnosztikai vizsgálatokkal csökkenthetjük az esetleges kockázatokat a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés során.

Leczovics Péter
mérnöktanár, okl. szig. szakmérnök
Nemoda Ferenc
mestertanár, egyetemi főtanácsos
SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Kar

 

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240