Az építőipar azon ágazatok közé tartozik, amelyeket a legsúlyosabban érintett a pénzügyi és gazdasági válság. Az Európai Unió tagállamaiban 2008 januárja és 2011 novembere között az építkezések és az infrastrukturális beruházások 16%-kal estek vissza. 2012 elejétől azonban növekedés tapasztalható az Unió építési-beruházási piacán.

HELYZETELEMZÉS

A magyar építési piacon a recesszió a globális gazdasági válságot megelőzően, már 2007 elejétől tapasztalható, amit a gazdasági válság tovább erősített. 2006-hoz viszonyítva, az akkori 2260 milliárd Ft értékű országos építés-szerelési tevékenység 2012 végére 1600 milliárd Ft-ra esett vissza folyó áron. A recesszió hat és fél évének inflációs folyamatait is figyelembe véve mintegy 45%-os a csökkenés. A magánbefektetés ettől jóval nagyobb mértékben tűnt el a hazai piacról.

Az országos építés-szerelési tevékenység 2013. I. negyedév végén érte el mélypontját, majd a múlt év közepétől növekedésnek indult. A nagyon alacsony bázishoz viszonyítva, a 2013-as év egészében 9,6%-os volt a növekedés, ami folyó áron 1793,5 millió Ft-ot jelentett. A növekedés alapvetően az Unióból finanszírozott állami, önkormányzati megrendeléseknek köszönhető. 2013-ban a magánmegrendelői körből a gépipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság területén volt tapasztalható érdemleges építési-beruházási kereslet.

A lakásépítés visszaesése a hét év alatt elérte a 80%-ot, 2013-ban mindösszesen 7293 új lakást adtak át, a felújítások száma 110 000 körüli volt a kívánatos évi 400 000 felújítandó lakásszámhoz képest.

A recesszió hatására az elmúlt hét évben 85 000 foglalkoztatottól vált meg az ágazat, így 2014 elején az összes foglalkoztatottak száma 257 000 fő volt, ezen belül az alkalmazotti foglalkoztatás 108 300 fő. Nagyobb mértékben a vállalkozási és megbízási formában történő foglalkoztatás csökkent. A 2013-as év második felében megállt a csökkenés, és enyhe növekedés tapasztalható. Az építőipar teljesítménye nagymértékben befolyásolhatja a teljes gazdaság alakulását. Az építőipari munka minősége közvetlen hatást gyakorol az európai polgárok életminőségére is. Az épületek energiahatékonysága, a gyártás, szállítás, valamint az épületek és infrastruktúrák építéséhez felhasznált erőforrások jelentős hatást gyakorolnak az energiafelhasználásra, az éghajlatváltozásra és a környezetre. Az ágazat jelentős mértékben hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez azáltal, hogy egyes igen ígéretes területeken – például épületek felújítása, környezetvédelem, infrastruktúra – fokozza aktivitását. Mindehhez megfelelő szakpolitikai intézkedések társulhatnak, melyek hozzájárulnak a kereslet élénkítéséhez és a befektetés ösztönzéséhez. Az építőipari ágazat fontos szerepet tölt be az Európai Unió 2014–2020 közötti fejlesztési stratégiájában a növekedésre irányuló célkitűzések megvalósításában.

Az ÉVOSZ tagszervezeteinek véleménye alapján összegezte az ágazat súlyponti problémáit, és néhány javaslatot fogalmazott meg, melyek gazdaságélénkítő, befektetés növelő hatásuknál fogva élénkíthetik az építési-beruházási piacot.

Koji Lászlót, az ÉVOSZ ügyvezető alelnökét azokról a javaslatokról kérdeztük, melyek jótékonyan befolyásolhatják az építőipari termelést.

PIACÉLÉNKÍTÉS

A lánctartozás mértéke becslések szerint elérte a több százmilliárdot. Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete igen alacsony. A recesszió elfedi az ágazat régóta meglevő szakmunkaerő problémáit. Az elmúlt 3-4 évben megsokasodott szakági jogszabályváltozások a tőlük elvárt eredményeket egyelőre csak részlegesen hozzák. Milyen intézkedésekre van szükség, hogy a befektetési-beruházási piac élénküljön?

Koji László – Hároméves nemzetgazdasági költségvetési keretszámok kialakítása mentén jogszabályi elkötelezettségre lenne szükség a kiszámíthatóság érdekében a befektetőket és gazdálkodókat legjobban érintő adók és járulékok területén. A magyarországi piaci, gazdasági lehetőségekkel szembeni bizalmatlanságot fel kell számolnunk, politikai és szabályozási elkötelezettség szükséges a kiszámíthatóság érdekében.

Biztos forrásnak továbbra is az európai uniós pénzek látszanak. Fontos, hogy a hazai és az uniós választások nyomán a támogatási rendszer szervezeti és projektváltozásai időben ne lassítsák le a források felhasználhatóságáról szóló döntéseket, s a hét-éves „beruházási ciklus" első éve ne legyen „holt szezon". Ehhez szükséges a magyarországi pályázati lehetőségek mielőbbi meghirdetése és a támogatott projektek kiválasztása, a 2014–2018 közötti kormányzási időszak országos gazdaságfejlesztési programjainak elindítása. Ezek között kiemelt fontosságúnak tartjuk az energiahatékonyságot szolgáló programokat mind a középületek, mind pedig a lakásvagyon vonatkozásában. Javasoljuk az építési vállalkozások külföldre juttatását, hogy készüljön az építési export elősegítését szolgáló kormányzati program a kereskedelemfejlesztés és a gazdaságdiplomácia lehetőségeit kihasználva.
Javasoljuk annak megvizsgálását, hogy az MNB gazdaságélénkítő hitelprogramjához hogyan lehetne kapcsolni a lakosság lakás felújítási, lakásépítési igényeinek finanszírozhatóságát.

FIZETÉSI HAJLANDÓSÁG

A finanszírozási problémák másik nagy kiváltója az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés. A 2009. év végi jogszabály elrendelte az építőipari fedezetkezelő kötelező alkalmazását, ami a magán-megrendelői piacon jelenleg is hatályos. Ez az intézményrendszer a létesítmények megvalósításának előfinanszírozását követeli meg a vállalkozói lánc minden szintjén, ami többségében teljesíthetetlen.

Koji László – A feltétel nélkül lehívható bankgarancia ne legyen alkalmazható az építési vállalkozási szerződésekben, mert az durva, indokolatlan megrendelői erőfölénnyel való visszaélésre ad alkalmat. Helyette a feltételekhez kötött lehívhatóság biztosítéki rendszere lehet a megoldás. Az új Ptk. erre lehetőséget biztosít, a piac szereplői között e tekintetben egyeztetésekre van szükség.

A jelenleginél alacsonyabb szinten – összhangban a 36/2009. 05.12. OGY határozattal és a 2012. január 1-jétől hatályos Közbeszerzési Törvénnyel – kell maximálni a magánmegrendelői szerződésekben is a megrendelő részéről kiköthető garanciamértékeket: teljesítési garancia max. 5%, a jóteljesítési garancia max. 5%.

Egyéb megrendelői fizetési biztosíték hiányában a megrendelői fizetési hajlandóság kikényszerítése az elvégzett munkán alapuló díjkövetelés mértékéig megengedő jelzálogjog-bejegyzési lehetőséggel a megrendelő tulajdonában lévő telek- és lakóingatlanokra.

A peresített követelések mielőbbi érvényesíthetősége érdekében a gazdasági pereskedésnél a tényállás módosíthatóságának szigorú kezelését kell elrendelni. Az időhúzó, rosszhiszemű pervitel elburjánzását, jelenlegi gyakorlatát az Országos Bírói Tanács meg kell, hogy szüntesse. A rosszhiszemű pervitel ellen ható iránymutatás kiadását kell kérni az OBT-től. A gazdasági perek felgyorsítása, értékhatár függvényében az egyszerűsített eljárások lehetőségének továbbgondolása is indokolt.

Javasoljuk egy állami tulajdonú faktoráló intézmény működésének kidolgozását, majd létrehozását szakmai vitát követően. Rajta keresztül a közbeszerzések keretében végzett építési-szerelési munkák értékének határidőre történő ki nem fizetése esetén lehetne a közmegrendelők felé kiállított számlát faktoráltatni, tisztességes feltételek mellett.

Érvényt kell szerezni a jegybanki alapkamat, plusz 8% késedelmi kamat intézmény-rendszerének valós működéséhez. A határidős fizetés kikényszerítése jogszabályi szigorítást, továbbszabályozást igényel.

Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél javasoljuk a kötelezően adandó előleg intézményét bevezetni a beszerzési összegnek legalább 20%, legfeljebb 40%-ában. Első lépésként az uniós forrásokból megvalósuló létesítményeknél lehetne általánossá tenni a kötelező előleg biztosítását.

Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél javasoljuk elrendelni az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés tilalmát. Az építőipari fedezetkezelő intézmény rendszere az eddigi gyakorlat szerint nem alkalmas a magyarországi lánctartozás csökkentésére, rendkívül bürokratikus, és több ponton nem életszerű, ezért az erre vonatkozó jogszabályok teljes körű hatályon kívül helyezését javasoljuk.

Kerüljön előtérbe az építési vállalkozások pénzügyi minősítése. Az adott vállalkozási nagyságrendekhez igazodó, a megrendelőtől és a vállalkozástól független szakértő (pl. bank, adószakértő, könyvvizsgálói kamara, ÉVOSZ) által készített minősítés alapján készüljön el a cégek pénzügyi megbízhatósági besorolása. A közbeszerzési piacon ajánlatot adóknak legyen kötelező a pénzügyi megbízhatósági besorolásban való részvétel.

Javasoljuk az állami és magánberuházásoknál egyaránt kötelezően bevezetni a jövőbeni beruházó pénzügyi fedezetének igazolását és fizetési garanciaadási kötelezettségét. A teljesítési, jóteljesítési garanciákkal egyenértékű fizetési garancia kötelezettségét javasoljuk.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének kedvező tapasztalatai rámutatnak, hogy a lánctartozás visszaszorításában fontos szerepet tölt be. Indokolt, hogy a TSZSZ-hez a létesítmény megvalósításában közreműködők szélesebb köre fordulhasson panasszal, szakvéleményét kérve. A tervezői és kivitelezési szerződésekből eredő teljesítési vitákon túl, a műszaki-lebonyolítási feladatokat végző közreműködők beadványait is bírálja el a TSZSZ.

KÖZBESZERZÉS

Az építési beruházások közbeszerzési piacán nagy feszültséget okoz, hogy az adott létesítmény műszaki tartalma és pénzügyi fedezete között nincs összhang. Az ajánlatkérési dokumentációkban szereplő feladathoz elegendő forrás rendszerint nem áll rendelkezésre és ez sok esetben a megrendelő számára csak az ajánlatok beérkezését követően válik egyértelművé.

Koji László – Javasoljuk, hogy az építési-beruházási közbeszerzéseknél ne lehessen dönteni egyedül csak az ár alapján. Minden esetben az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására kerüljön sor.

Szűkíteni kell a kockázatos ár sávját. Javasoljuk, hogy a létesítmény becsült értékétől plusz/mínusz 15%-kal nagyobb mértékben eltérő ajánlati ár mindenképp kockázatos árnak minősüljön, a jelenlegi 20%-os eltéréssel szemben.

Javasoljuk, hogy a Közbeszerzési Törvény pontosítsa az idegen erőforrás igénybevételének lehetőségét, illetve szigorítsa az idegen erőforrás kivitelezési szakaszban való cserélhetőségét, alternatív kiváltásait újabb közreműködőkkel.

Az ÉVOSZ javasolja, hogy az építési beruházások terén az uniós forrásból finanszírozott vállalkozási szerződések a vállalási árat euróalapon rögzítsék és az elvégzett munkák elszámolása euróban történjen. A vállalkozói díj kifizetése pedig forintban, a kifizetéskor aktuális árfolyamon történjen.

A közösségi közbeszerzési irányelvek átültetésével egyidejűleg olyan kézikönyv szülessen az építőipari közbeszerzéssel kapcsolatban – az ÉVOSZ, a gazdasági és a szakági kamarák közreműködésével –, amely a törvény mellékleteként, a résztvevők számára egyértelmű eligazítást ad a teljes közbeszerzési folyamatra vonatkozóan a kiírástól a döntésig. A Kézikönyv egyúttal segédlet is lehet a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontjaihoz is.

Javasoljuk, hogy az építési-beruházási célú közbeszerzésekhez – az ajánlatadásban érintettek közreműködésével – összehangolt, kiegyensúlyozott szerződésminták kidolgozására kerüljön sor, melyek a vállalkozási szerződések kötelező minimális tartalmára irányulnak és ezt a tartalmat a közbeszerzéseknél kötelezően alkalmazni kell.

Az EU által finanszírozott projekteknél alkalmazott FIDIC szerződési minta és a hazai jogrend összehangolása kiemelt kormányzati/jogalkotói feladat.

A legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál az értékelési szempontok között kötelező érvénnyel jelenjen meg a „pozitív diszkrimináció", a prémiumpontrendszere.

Az ÉVOSZ, az építési piac vállalkozóinak képviseletében szeretne szakértői partnere lenni az új Kormánynak is a kormányhatározat konkrét jogszabályokba formálása során.

LAKÁSÉPÍTÉS – FELÚJÍTÁS – ÁFAKEDVEZMÉNY

Az építőipari vállalkozások közül a legnehezebb helyzetben a lakásépítő cégek vannak, akiknek a piaca – s így a teljesítményük is – a 2006-os évhez képest 80%-kal esett vissza. Az építőipari vállalkozások közvetlen piaci értékesítésű lakásépítése már 2011-re teljesen megszűnt és azóta sincs pozitív változás. Mindezeken túl a nemzetgazdaság legnagyobb energiapazarlói a felújításra váró lakások és középületek.

Koji László – Az ÉVOSZ is szükségesnek tartja az átfogó épületrekonstrukciós program kiszélesítését és elegendő állami, költségvetési forrással való megtámogatását. Bármilyen programot is indít a kormány lakástémában, az csak akkor hatásos, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható, és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok nyilvánvalóan az első új lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell hogy irányuljanak.
Javasoljuk magánbefektetők és magán-lakásépítők – jelenleg alvó – pénzeinek megmozgatására egy olyan áfa kedvezmény kidolgozását, mely új épületek építésére vagy a meglévő épületek fenntartására, korszerűsítésre ösztönzi a magánmegrendelői kört. Az áfa kedvezményt szociális alapon visszaigényelhető konstrukcióban javasoljuk, a jelenlegi 27 százalékból 20 százalékot lehessen visszaigényelni. A visszaigénylést az engedélyköteles és jogerős építési-felújítási engedéllyel rendelkező létesítményeknél lehetne alkalmazni, szociális alapon.

Javasoljuk energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatának felújításával.

SZAKEMBERKÉPZÉS

Hazánkban az építőipari szakképzés teljesítménye sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem felel meg az építési ágazat igényeinek. Az elkövetkező években több tízezer szakképzett építőipari munkás fog hiányozni. A válság után beinduló fellendülés megalapozása érdekében meg kell teremteni az építőipar szakmunkaerő-igényének minőségi és mennyiségi hátterét.

Koji László – Az ÉVOSZ javaslata szerint fontos, hogy az üzemi gyakorlati képzőhelyek költségeit szélesebb körben lehessen elszámolni a Szakképzési Alap terhére. A szakmunkáskeresletre vonatkozó adatfelvételekbe be kell vonni az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjait. Az elmúlt évek során az építőipari cégektől évente befolyt 6-7 milliárd Ft szakképzési hozzájárulásnak csak 10-15%-át forgatták vissza ténylegesen az építőipari szakmák oktatására. Ez megengedhetetlen és fenntarthatatlan.

Az EU tagállamaiban működő építőipari paritásos alapok mintájára a szakképzés fenntartói finanszírozási rendszerének átalakítása keretében javasoljuk az építőipari ágazat vállalkozói által kötelezően befizetett 1,5%-os szakképzési hozzájárulás központi forrásainak egy meghatározott részéből egy Építőipari Paritásos Szakképzési Alap létrehozását.

Megmaradt a hármas tagoltság: a főfoglalkozásban alkalmazottak mellett az úgynevezett bérelt munkaerő (ennek egy része vállalkozási formában) és a szürke/fekete foglalkoztatottak. 2014 elején az összes foglalkoztatott száma nem érte el a 260 000 főt, az alkalmazotti létszám pedig ezen belül 108,3 ezer fő. A 2009-ben öt-párti konszenzussal elfogadott országgyűlési határozat, mely az építőipar helyzetének javítását célozta meg, csak részben került végrehajtásra, és nem valósult meg az előírt ellenőrzés sem.

Koji László – Európai mintára és folyamatos EU támogatással kiépült az ágazati párbeszédbizottságok intézménye, mely az ágazati érdekegyeztetés színtere. Ennek intézmény-rendszerét – esetleges felülvizsgálat mellett javasoljuk továbbfejleszteni (2009. LXXIV. törvény felülvizsgálata).

Az ÉVOSZ kiemelten kezeli az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést, mely jelenleg is létezik, működik, és példaértékűen ágazati minimálbértarifa-táblázatot is tartalmaz. Nem lehet azonban kellően hatékony, ha ilyen csak az ágazatok elenyésző hányadában létezik. Középtávú célként javasoljuk a kormány részére az ágazati kollektív szerződések rendszerének létrehozását. Ez egyik alappillére lehet a fekete/szürke foglalkoztatottság visszaszorításának, elősegítheti a versenyegyenlőséget és növelheti az állami adó- és járulékbevételeket.

Az építésügy egyéb területeihez hasonlóan meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzé¬sek hatékonyságát is.

REZSIÓRADÍJ

Az ÉVOSZ kezdeményezésére az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság javaslatot tett a minimális építőipari rezsióradíjra, melynél alacsonyabb ár esetén a legális foglalkoztatás kizárt.

Koji László – A Magyar Közlöny 2014/53. számában április 10-én megjelent BM rendelet szerint az építőipari rezsióradíj ajánlott legkisebb mértéke a 2013-as évi 2383 Ft/óra összegről 2422 Ft/óra összegre emelkedett, amelynek indoka a bérminimum emelkedése. Ez ajánlásszerűen jelent meg a rendeletben, ám a kötelező alkalmazás nélkül az irracionális vállalkozási árak kiszűrése és a legális foglalkoztatottság kikényszerítése nem oldható meg. Nagyobb hangsúlyt kell adni a minimális rezsióradíj betartásának, ellenőrzésének. Ehhez jogszabályi háttérre is szükség van.

Az építőipari havi átlagbér a versenyszféra 74%-át éri csak el, így az itteni munkavállalás presztízse is alacsony. Bár rövid távon a munkabérek emelkedése árfelhajtó hatású is lehet, hosszabb távon javíthatja a ma sok kívánnivalót hagyó minőségi munkavégzést, a stabil szakmunkásgárda kialakulását és a legális foglalkoztatást. A szakmai marketing szükségszerű erősítéséhez a közszolgálati média, a képzőhelyek és a szakma gyakorlóinak összefogása elengedhetetlen.

Bár sok szó esik a béreket terhelő járulékok csökkentéséről, továbbra is ez lehet a legális foglalkoztatottság erősítésének leghatékonyabb eszköze. E mellett javasoljuk, hogy a munkásszállások létesítése és üzemeltetése államilag támogatott és felügyelt program legyen.

SZABÁLYOZÁS

Az elmúlt két évben jelentős változtatások történtek az építési-kivitelezési tevékenység szabályozásában, a jogosultságok, a szakmai feltételrendszerek, az építésigazgatási eljárások területén. A termékmegfelelőség, az elektronikus ügyintézés, a szakmai kamarák tevékenységének módosulása és számos egyéb piacszabályozási változás is történt.

Koji László – Ezek összetettsége és sokasága az építési vállalkozások számára nehezen követhető, a nagyszámú mikro- és kisvállalkozás képviselői nem képesek ezek követésére és gyakorlati alkalmazására. Javasoljuk, hogy a bevezetett új szabályok elegendő működési tapasztalatainak ismerete nélkül ezek újabb módosítására ne kerüljön sor. Az egyéves gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nem volt jó döntés a kötelező tervellenőrzés intézményének megszüntetése. A kivitelezés során több a vitatható szakmai ügy, és kedvezőtlen hatással van az elvárható minőségre. Javasoljuk a kötelező tervellenőrzés elrendelését.

Igen nagy hibának tartjuk, hogy a 266/2013 (VII.11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről megszüntette a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök szakmai továbbképzésének korábbi rendszerét, és ma semmiféle előírás nem rendelkezik az építési minőséget meghatározó ezen szakemberek szakmai továbbképzéséről. Javasoljuk megfelelő új jogszabályban elrendelni a kötelező továbbképzést és annak formáit.

A valós műszaki teljesítések elfogadását és elfogadtatását nehezíti, hogy sok esetben irányt szabó, megfelelő műszaki szabványok nem, vagy magyar nyelven nem állnak rendelkezésre.

Koji László – A használt anyagok és technológiák műszaki sokszínűségével, az innovációs folyamatokkal és az uniós gyakorlattal nem tartott lépést a hazai szabványosítás. Minőségi, állékonysági, alkalmazhatósági problémák és viták sokasága jelentkezik az építési piacon.

A szabványosítási feladatok koordinált végrehajtásának finanszírozásából a magyar állam gyakorlatilag kivonult. Az Európai Unióban legelterjedtebb szabványok felhasználásával, figyelembe véve a magyar sajátosságokat is, ki kell dolgozni az egymásra épülő műszaki szabványok rendszerét. Az építőipari szakági kivitelezők, tervezők és mérnökök közös munkájára és meghatározóan állami forrásokra van ahhoz szükség, hogy a környezetünkben lévő nemzeti szabványosításokhoz mért magyar lemaradást mielőbb be lehessen pótolni.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az építőipart érintő kérdések megvitatásában és javaslatok kidolgozásában, valamint az elrendelt jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében továbbra is hangsúlyos közreműködést vállal.

mk