2019. október 24., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

Varga-kep-kicsiA gyakorlatban a laikusok, de sok esetben még a szakmabeliek számára is fejtörést okoz a szavatosság illetve jótállás szabályainak elhatárolása, illetve érvényesítésük jogszabályi korlátai. Az alábbiakban az új Ptk. rendelkezései alapján bemutatjuk ezen két jogintézményt, ismertetve azok legfontosabb szabályait, különös tekintettel a megváltozott rendelkezésekre.

KELLÉKSZAVATOSSÁG

Az új Ptk. a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezések között kellékszavatosság néven szabályozza a köznyelvben szavatosságnak nevezett intézményt. A kellékszavatosság alapján visszterhes szerződések esetén a kötelezett a hibás teljesítéséért szavatossággal tartozik. Fontos tudni, hogy a kötelezett ezen helytállása objektív jellegű, vagyis a kötelezett az adott szolgáltatás hibájáért való felelősségét nem mentheti ki annak bizonyításával, hogy a hibás teljesítést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta. A jogosult szavatossági igénye tehát önmagában azon ténynél fogva fennáll, hogy a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

A jogosult az új Ptk. alapján a kellékszavatossági igényét a teljesítés időpontjától számított egy év alatt érvényesítheti. Amennyiben azonban a szerződés fogyasztó és vállalkozás között jött létre, akkor a kellékszavatossági igények a teljesítéstől számított két év alatt évülnek el. Fontos kiemelni a Ptk. új rendelkezését, amelynek értelmében, a felek egy és két év közötti elévülési időben is megállapodhatnak, ha olyan fogyasztói szerződésről van szó, amelynek tárgya használt dolog (pl. kerékpárszaküzletben magánszemély által vásárolt használt kerékpár esetén). Egy évnél rövidebb határidő azonban használt dolog esetén köthető ki érvényesen.

Korábban a szavatosság szabályai nem rendelkeztek külön az ingatlanokról, ezen hiányt most pótolta az új Ptk., és kimondja azt is, hogy ingatlan esetén a szavatossági igények a teljesítéstől számított 5 éven belül érvényesíthetők. Az ingatlanok nagyobb értékénél és sajátos jellegénél fogva ugyanis méltányos, hogy a jogosultnak hosszabb idő álljon rendelkezésére jogai érvényesítése céljából, hiszen lehet, hogy az ingatlan hibája csak évekkel az adásvételi szerződés megkötése és az ingatlan birtokbavétele után derül ki.

Kiemeljük a jogosultak érdekét szolgáló azon változást is, miszerint megszűntek az igény-érvényesítésre vonatkozó jogvesztő határidők, mivel a joggyakorlat nem tartotta méltányosnak azt, hogy a jogvesztő határidők (kötelező alkalmassági idők) leteltével a szerződésszerű teljesítéshez fűződő jog teljes mértékben elenyésszen.

Kellékszavatosság alapján a jogosult választása szerint a jogszabályban előírt feltételek mellett kijavítást vagy kicserélést, árleszállítást igényelhet, vagy a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja/kijavíttathatja és végső soron a szerződéstől el is állhat. E tekintetben fontos tisztában lennünk azzal, hogy amennyiben a szavatossági igény alapján a hibát cserével vagy javítással hárítják el, akkor a dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a szavatossági idő újból kezdődik – függetlenül a kicserélt vagy javított dologrész jelentőségétől. A korábbi szabályozás értelmében ugyanis a szavatosság csak az egész dolognak vagy jelentősebb részének cseréje, illetve javítása esetén kezdődött újra az adott dolog/dologrész tekintetében.

Tudatos fogyasztóként fokozottan ügyeljünk arra is, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk. kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. (A Ptk. új fogalomrendszerében fogyasztónak kizárólag az a természetes személy minősül, aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.)

JÓTÁLLÁS

Jótállás jogszabályi kötelezettség vagy szerződéses megállapodás alapján állhat fenn. Akit a szerződés teljesítéséért jótállási kötelezettség terhel, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Jótállás esetén a kötelezett csak akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A fentiek alapján tehát a jótállás és a szavatosság között a különbség alapvetően abban keresendő, hogy adott esetben egy jogvitában melyik felet terheli a bizonyítási kötelezettség a bíróság előtt – egy perben ugyanis jellemzően az a fél van nehezebb helyzetben, akinek bizonyítani kell, hiszen annak sikertelensége az ő terhére esik. Szavatosság esetén a jogosult (pl. egy termék vevője) érvényesít igényt a kötelezettel (pl. egy termék eladójával) szemben, és neki kell bizonyítania, hogy a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felelt meg a szerződéses vagy jogszabályi feltételeknek. Ha a bizonyítás sikertelen, ez a jogosult terhére esik, és a szavatossági igényének nem ad helyt a bíróság. Jótállás esetén azonban a jogosult sokkal kedvezőbb (perbeli) helyzetben van, hiszen ekkor a bizonyítási teher megfordul, és nem neki kell bizonyítania. Ebben az esetben ugyanis a kötelezettnek kell megfelelően igazolni azt, hogy a hiba oka csak a teljesítés után keletkezett (tehát a teljesítése szerződésszerű volt, és a felmerült hiba pl. a jogosult nem rendeltetésszerű használatának a következménye.). Ha a kötelezett bizonyítása sikertelen – vagyis nem sikerült magát kimentenie –, a jótállási kötelezettség fennállását a bíróság meg fogja állapítani. A jótállás tehát a jogosultnak alapvetően előnyösebb, míg a kötelezettre többletterhet ró.

A JÓTÁLLÁS AUTOMATIKUS ÁTSZÁLLÁSA

Új rendelkezésként vezette be a Ptk. azon szabályt, miszerint a jótállásból eredő jogo¬kat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a kötelezettel szemben. Eddig ugyanis – kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában – pl. a 12 hónapos jótállással megvásárolt fogyasztási cikknek a vásárlást követő 3. hónapban történt eladása esetén (a felek ellenkező megállapodása hiányában) az új tulajdonos jótállási igényt a további 9 hónapban már nem érvényesíthetett, hiszen neki nem állt fenn jogviszonya az eredeti eladóval. Ez a jövőben változik, tehát jótállás alá eső dolog jótállási időn belüli megvásárlása esetén célszerű elkérni az eladótól mindazon dokumentumokat (számla, jótállási jegy, átadás-átvételi jegyzőkönyv stb.), amelyekkel adott esetben bizonyítani tudjuk a korábbi tulajdonos jogszerzését és a jótállás kezdetét.

Szintén a jogosultak érdekét védi a Ptk. azon új kikötése is, amely kimondja, hogy amennyiben a jogosult a jótállási határidőben érvényesíti a jótállási igényét, azonban kötelezett a jótállási kötelezettségének – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. Ha tehát pl. a 12 hónapos jótállási időn belül jogosult a 11. hónapban közli a hibát a kötelezettel, bejelenti a jótállási igényét és felhívja őt a jótállási kötelezettsége teljesítésre, azonban az ennek nem tesz eleget, akkor a kitűzött határidő eredménytelen elteltétől számított három hónapon belül akkor is nyújthat be keresetet bíróság előtt jogai érvényesítésére, ha közben a 12 hónap már eltelt. Ha viszont a jogosult a három hónapos perindításra nyitva álló határidőt elmulasztja, jótállási igényét a továbbiakban nem tudja érvényesíteni.

MÓDOSULÓ RENDELETEK

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az új Ptk. hatálybalépésnek következményeként a kötelező jótállást előíró jogszabályok alapvetően módosultak, illetve módosulnak 2014. szeptember 15-től (pl. 249/2004. (VIII. 27.) Korm. Rendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról, a 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról, 181/2003. (XI.5.) Korm. Rend. a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról.) Hatályon kívül helyezték ugyanakkor a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendeletet, amely az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szólt. Utóbbi együttes rendelet által szabályozott kötelező alkalmassági idő jogintézménye ugyanis az új Ptk.-val megszűnt (lásd a kellékszavatosságnál a jogvesztő határidők kapcsán írottakat). A rendelet által szabályozott termékek köre a 181/2003. (XI.5.) Korm. Rendeletbe került át, amely termékcsoportonként eltérő; 3, 5 és 10 éves jótállási időket ír elő.

Jelen cikkünk általános jellegű tájékoztatásul szolgál, és nem helyettesíti a konkrét ügyekben a jogi tanácsadást.

Dr. Varga Katalin
ügyvéd
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

 

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240