Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2014. augusztus végén módosító javaslatok nélkül jött vissza Brüsszelből. A szabályzat kihirdetése szeptember elején történhet meg, hatályba lépése pedig azt követően kilencven nappal, még 2014-ben.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mind az új építéseknél, mind pedig az átalakításoknál, felújításoknál, korszerűsítéseknél, függetlenül attól, hogy készül-e terv, kell-e engedélyeztetni az építési tevékenységet, vagy sem, az OTSZ betartása kötelező. A CPR rendelet és a 275/2013. Korm. rendelet értelmében a tervező feladata az építési termékek szerkezetek tűzvédelmi teljesítményjellemzőinek a meghatározása ott, ahol a jogszabály követelményt fogalmaz meg.

Gyökeres változások

Az új OTSZ számos területen gyökeres változásokat hoz, megszűnnek a tűzállósági fokozatok, helyettük kockázati osztályok lesznek, ami már önmagában is rámutat arra, hogy nemcsak új építés esetén kell az új OTSZ szerint megvizsgálnunk az épületet, hanem akkor is, ha meglévő épülethez nyúlunk hozzá, mert csak ebben az esetben tudjuk kiolvasni belőle a követelményt!

A másik fő változás, hogy az OTSZ-hez kapcsolódóan Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek kerülnek kidolgozásra, amelyek ajánlásokat tartalmaznak a tervezők számára, például a jogszabályi előírásokat kielégítő műszaki megoldásokra.

A homlokzatokat érintő várható alapvető változások

• Tűztávolság-követelmény;
• Csak nem éghető A1, A2 tűzvédelmi osztályú rendszer alkalmazható:
  • • tűzfalak utólagos hőszigetelésnél, a talajszinttől mért 5 méteres távolságig,
  • • légaknákban,
  • • KK és MK osztályú épületek előrenyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint visszaugró épületrészek feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén,
  • • AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság számára az egyetlen megközelítési lehetőséget jelentik,
  • • éghető lodzsahátfal környezetében,
  • • eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál,
  • • tűzvédelmi gáton,
  • • magas épületen.
• Funkciótól is függ, hogy az egy szintnél magasabb épületen van-e az éghető rendszerekre a homlokzati tűzterjedésnek határérték-követelménye.
• A homlokzat előtt alkalmazott növényfuttató, árnyékoló vagy akusztikai szerkezeteket olyan módon kell kialakítani, hogy azok ne befolyásolják kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedést.
• Nem nyílásos homlokzaton alkalmazott éghető rendszernél tűzvédelmi célú sávokat kell alkalmazni 10 centiméteres vastagság felett.
• Abban az esetben, ha az épület homlokzatán helyezik el a napelemet, az épületre vonatkozó homlokzati tűzterjedési határértéket kell teljesíteni.

Pontos fogalommeghatározás

A jogszabály végre rendezi a nem éghető anyag fogalmát, amelybe az A1 és A2 tűzvédelmi osztályba sorolt építőanyagok is beletartoznak. Idetartoznak a Rockwool által gyártott kőzetgyapot hőszigetelések, valamint a Rockwool EcorockFF homlokzati hőszigetelő rendszere is, amely tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthető a homlokzatok azon felületein is, ahova a nem éghető anyaghasználat az előírás, természetesen a többi helyen a biztonságot növeli, mivel füstöt nem fejleszt, tüzet nem terjeszt, égve nem csepeg. Szilárd éghető anyag kategóriába tartoznak a B-F tűzvédelmi osztályba sorolt szilárd építőanyagok.

Következő számunkban folytatjuk.

Lestyán Mária
szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
Rockwool Hungary Kft.

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.