A fokozott hőtechnikai követelményeknek megfelelően a tetőszigetelések már jelenleg is – az alkalmazott anyag függvényében – cca. 20–24 cm vastag hőszigetelés beépítését igénylik. A rétegrend vagy a szerkezetek hőhidassága ezt az értéket tovább növeli.

A lapostetők 2020-as „közel nulla..." elvárásoknak megfelelő hőátbocsátási tényezőjének követelményértékét U = 0,12 W/m²K értékkel határozták meg.

Egyenes rétegrendű tetők esetén a hőszigetelés vastagsága könnyen növelhető, de az ún. „fordított" rétegrendben alkalmazandó extrudált polisztirol habok gyártástechnológiája legfeljebb 20 (22) cm vastag táblák előállítását teszi lehetővé.

A korábbi hazai termékszabvánnyal is alátámasztott gyakorlat az XPS hab egyrétegű fektetését jelentette; ez a várható követelmények ismeretében nemcsak Magyarországon, hanem a magas energiatakarékossági követelményeket meghatározó más országokban is megoldandó probléma lett...

A FORDÍTOTT TETŐ...

A rétegrend köztudott lényege, hogy a lejtésben elkészített vízszigetelés a hőszigetelés alatt helyezkedik el; fölé szűrőréteg, és a szélszívás elleni lefogatást biztosító leterhelés kerül. Elsődleges előfeltétel, hogy csak nedvességre nem érzékeny XPS hab alkalmazható. A megfelelő rétegfelépítéssel beépített hab vízfelvétele több évtized után is 1% körüli; ez gyakorlatilag a felületi vízfelvétel mértéke.

A szakszerű beépítés a páratechnikailag nyitott beépítést jelenti, azaz a hőszigetelés fölötti rétegek a szabad kiszellőzést, a rétegrendbe kerülő csapadék kipárolgását lehetővé kell tegyék. Ennek értelmében pl. közvetlen rábetonozás, vagy nagy vastagságú, vízzel telítődő termőföld felhordása nem megengedett.

A fordított rétegrendű tető ideálisan monolit vasbeton födémen létesíthető; ennek magyarázata, hogy a hőszigetelő hab illesztési hézagai között leszivárgó víz hűtő hatása egy „könnyű" (pl. trapézlemez, fa, vékony vb panel) födém hőmérsékletét lecsökkenti, és ezzel páralecsapódást vált ki.

Fentiek elkerülése érdekében, az ökölszabályok szerint a födém felülettömege legalább 2,5 kN/m² legyen, de elfogadható olyan megoldás is, melynél a vízszigetelés alatti rétegek hővezetési ellenállása legalább 0,15 m²K/W.

A vízszigetelés anyaga lehetőség szerint teljes felületen lángolvasztással az aljzathoz ragasztott bitumenes lemez legyen; így elkerülhető, de legalább nagyságrendekkel csökkenthető a szigetelés meghibásodása esetén a bejutó csapadék elszivárgása.

A vízszigetelés egyben a párazáró réteg is, és – teljes felületű letapadása esetén – nem ad teret a párakicsapódásnak, leplesített szigeteléseknél a hibahelytől függetlenül, attól nagy távolságra jelenhet meg, megnehezítve ezzel a hiba helyének azonosítását. A német szóhasználat e jelenséget a „Hinterläufigkeit", azaz „aláfolyás", „mögéfolyás" szóhasználattal írja le.

A rétegrend kétségtelen előnye, hogy a vízszigetelés védett helyzetbe kerül, hőterhelése, mechanikai igénybevétele nagyságrendekkel csökken; élettartama így – az időjárási hatásoknak közvetlenül kitett vízszigeteléshez viszonyítva – akár két- háromszoros is lehet. Ezt az igénybevételt az ÉMSZ „Lapostető irányelve" a legkedvezőbb, II.B, azaz a „mérsékelt mechanikai" és a „mérsékelt hőterhelési" csoportba sorolja.

További előny, hogy a rétegrendben nem alakul ki gőznyomás, hiszen a párazáró és a vízszigetelési rétegek között nincs bezárt levegő, melynek hőmérséklet-emelkedése – különösen a ragasztott rétegrendek esetén – a nyomás növekedését eredményezné.

A HAZAI SZABÁLYOZÁS...

Az XPS habok két rétegben történő fektetése ellentmond a korábbi megszokásoknak, a régebbi szemlélettel megalkotott szabályozási iratoknak, és egyes publikációknak, ennek ellenére már 3-4 éves hazai magasépítési gyakorlata van.

A 2009 szeptemberében hatályba lépett MSZ 7574 „Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű extrudált polisztirolhab (XPS) termékek. Alkalmazási előírások" című szabvány a tudomány és a technika akkori állása szerint az egy rétegű alkalmazást tartalmazta.

Az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége által összeállított és kiadott „Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei" – kiadványt, a továbbiakban: „Irányelv" – (ÉMSZ, 1994, 2000, 2005), mely jelenleg a legmagasabb rangú szabályozási dokumentum, ami a tetőszigetelések rétegfelépítésével, a szélszívás elleni rögzítés, az épületfizikai működés, az anyaghasználat és a kivitelezés alapelveivel foglalkozik.

Szellemiségében megfelel a nemzetközi szabályozási gyakorlatnak, és követi a hazai kivitelezési hagyományokat is, ugyanakkor – a kiadvány szerkesztő-szerzőjeként is – rögzíteni szükséges, hogy egyes kérdésekben a termékfejlesztés, a tudomány jelenlegi állása már meghaladja az „Irányelv"-ben foglaltakat, ezek felülvizsgálata és átértékelése indokolt. A „6.4. Hőszigetelő réteg" fejezet „6.4.3. Kivitelezés" alfejezet (10) bekezdése szintén az egyrétegű fektetést írja elő, ugyanakkor a németországi – közismerten magas szintű – szabályozás már több termék esetén megengedi a két rétegben történő fektetést, bizonyos követelmények teljesülése esetén.

A HŐSZIGETELÉS KÉTRÉTEGŰ FEKTETÉSE...

A hivatkozott (3) és (4) jelű dokumentumok két hasonló termék németországi műszaki alkalmassági engedélyei, melyeket a Deutsches Institut für Bautechnik adott ki. A két irat felépítésében, műszaki elveiben, és végkövetkeztetéseiben nagy hasonlóságot mutat, a csekély eltérések csak a vizsgált anyagok műszaki jellemzői terén adódnak, tehát az állásfoglalás nemcsak egy termék esetére igaz, de csak kavicsleterhelés, illetve extenzív zöldtető esetén érvényes.

A hőszigetelés feletti szűrő-elválasztó réteg fokozott „vízlevezető" (wasserableitend) képességű, alkalmazása esetén csökken az alá kerülő csapadék mennyisége, így kedvezőbb hőtechnikai megítélés adódik. Ennek tényleges mértékéről a hivatkozott (3) rendszerminősítés részletesen rendelkezik, de ezzel azonos szemléletet tükröz az (4) alkalmazási engedély is. Ezek olyan szűrő-elválasztó réteg fektetését írják elő, melynek diffúziós-egyenértékű légréteg-vastagsági (s_d) értéke 0,02 m alatti.

Az (3) és (4) 3.2.1. pontjának 5. táblázata értelmében egyértelműen lehetőség van az egy- illetve a két rétegben történő fektetésre. A (3) alkalmassági engedély pl. ROOFMATE SL-A esetén, kavics leterhelésű tetőknél a hőszigetelés hővezetési tényezőjét a vastagság függvényében adja meg, pl. egyrétegű fektetésnél a 80–120 mm közötti lap esetén 0,037 W/mK, míg a kétrétegű fektetésnél, 220–240 mm összvastagság esetén 0,039 W/mK.

A táblázat különbséget tesz normál, illetve fokozott vízlevezetési képességű és átlapolással fektetett szűrőfátyol alkalmazása között, ez utóbbi esetén némiképp jobb hővezetési tényező figyelembevételét engedi meg.

A (6) 3.2.2 fejezete az átlagos hőátbocsátási tényező módosítását rögzíti. Az eltérő változatok közül kiemelendő, hogy a fokozott vízlevezetési képességű szűrőfátyol esetén a csapadék hűtőhatását jelképező ΔU módosító tényező értéke „0".

Fentieket támasztja alá a (7) adatlap és a (6), illetve (8) tudományos jelentés is.

ÖSSZEFOGLALÁS...

Az extrudált polisztirol hab fordított rétegrendű tetőszigetelésekben való kétrétegű fektetésével kapcsolatban „elvi" jellegű kérdések merültek fel. E megoldás újszerű a hazai gyakorlatban, de az elmúlt cca. három-négy évben elkészült példák esetében nincs információ hibákról.

A „tudomány és a technika jelenlegi állása" a gyártói fejlesztéseket (is) tükrözi, így egyes kérdésekben meghaladja a hazai szabályozó iratok és publikációk megállapításait. A külföldi minősítési és engedélyezési okiratok (3), (2) már e fejlesztések eredményeit tartalmazzák, melyeket más tudományos jelentések (6), (8) is alátámasztanak.

Fentiek alapján rögzíthető, hogy

• az XPS habok kétrétegű fektetése fordított tetőkben elfogadott és engedélyezett műszaki megoldás, az eddigi építési gyakorlat során hibákról nincs információ,
• az alkalmazás minden esetben „rendszerszemléletű" kell legyen, mely az adott esetben feltételként rögzíti a fokozott vízlevezető képességű szűrőfátyol alkalmazását,
• ilyen tulajdonságú szűrő- elválasztó réteg esetén a hőszigetelés hővezetési tényezőjét 0,039 W/mK értékkel, míg a ΔU módosító tényezőt „0" értékkel kell, illetve lehet figyelembe venni,
• az XPS táblák kétrétegű fektetésénél figyelembe kell venni, hogy az alsó réteg vastagsága nem lehet kisebb a felső réteg vastagságánál,
• a hőszigetelés és a fokozott vízlevezető képességű szűrő-elválasztó réteg „rendszerszemléletű" összeférhetőségéről, illetve megfelelőségéről gyártói nyilatkozat alapján lehet döntést hozni.

Horváth Sándor
okleveles építészmérnök, építési szakértő,
az ÉMSZ alapító tagja

____________________________________________________________________________

* A Műszaki Ellenőr 2015/9. számában megjelent cikk utánközlése.