A Kossuth tér építési munkálatait mint budapesti lakos és mint szakmabeli kísértem figyelemmel. A kezdeti időszakban nehezen tudtam elképzelni, hogy a vállalt időpontra elkészül. Aggódtam az árnyat adó fákért, örültem, hogy a gépkocsik nem csúfítják tovább a teret. S ahogy alakult a tér, egyre inkább elfogadtam a tájépítészetileg letisztult, rendezett vonalaival áttekinthető teret, melynek segítségével remekül kiemelkedik a Parlament csodálatos épülete.

A vízmedencében visszatükröződő Parlament képe lenyűgöző látványt nyújt és kedvenc József Attila szobrom is méltó helyre került. Így számomra különösen kedves, hogy arról a kitűnő tervezői és kivitelezői munkáról írhatok, mely mögött a résztvevő felek közötti nagyszerű együttműködés húzódik meg, és az a két szó, mely végigkísérte munkájukat.

„Alázat és tisztesség! – mondta Szalados László, a KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója. – Ezt a két szót tűztük ki zászlónkra a kivitelezés kezdetekor, és büszkén mondhatjuk, hogy a megvalósítás során a hely szelleméhez méltóan őriztük meg a szavak jelentőségét és súlyát." Szalados László vezérigazgató az elmúlt időszak egyik legnagyobb kihívásának tartja a Kossuth tér átalakítását, mely több elemből álló, rendkívül összetett fejlesztési feladat volt, és szoros együttműködést kívánt a különböző kivitelezők között.

Különleges körülmények, szokatlan feladatok

SZALADOS LÁSZLÓ, A KÉSZ ÉPÍTŐ ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJA

A hely szelleme, a feladata súlya és komplexitása is rendhagyó kihívás volt. A párhuzamosan több ütemben zajló rekonstrukció a terület teljes megújítását foglalta magában. A Kossuth tér épületei által határolt térfelszínen a tereprendezés, a különböző közművek kiváltása, felújítása, valamint a biológiailag aktív zöld- és vízfelületek kialakítása volt a feladatunk. A Parlament Duna felőli oldala is megújult, újra megnyílt a sétány, amely mintegy 48 méteres szakaszon a partfal meghosszabbítását tette szükségessé.

Ugyancsak mélyépítési feladatunk volt a tér északi részén, az Országház és az úgynevezett Amerikai ház közötti területen kialakítandó 600 férőhelyes, háromszintes mélygarázs, valamint a szintén felszín alatti, közel 3000 m²-es Látogatóközpont multifunkcionális épületének kivitelezése. Ennek egyik külön eleme és egyben érdekessége a Parlament északi udvara alá süllyesztett Parlamenti Múzeum. A komplex rehabilitáció részeként kiemelt szerepet kapott a Kossuth tér felőli díszkivilágítás kiépítése is.

A térfelszíni munkáknál a rendelkezésre álló idő kevesebb mint egy év volt. A mélygarázs és a hozzá kapcsolódó Látogatóközpont esetében a hatalmas árvíz sajnos további 20 nappal csökkentette ezt az egyébként is rendkívül szűkös határidőt. Természetesen vitathatatlan tény, hogy az enyhe téli időjárás leginkább a térfelszínen végzett munkáknak kedvezett.

Az építési engedély egyik fő kritériuma volt, hogy a Parlament működését és a napi közel 3500 látogató zökkenőmentes bejutását, várakoztatását zavartalanul biztosítani kell a kivitelezés ideje alatt. Ez a néhány apróságnak tűnő kritérium rengeteg fejtörést okozott, hiszen a munkaterületen előkerülő bombák és hadisírok miatt a tűzszerészek részvétele is csaknem mindennapossá vált.

Természetesen rendszeresen mértünk szállóporszintet, valamint zajterhelést annak érdekében, hogy a téren és a környéken élők és dolgozók mindennapjait a legkevésbé zavarjuk a felújítás idején. Talán a rakparti átalakítás során a közlekedést említeném még nehezítő körülménynek, hiszen itt a teljes szakaszt le kellett zárni több mint másfél hónapra. Az augusztus 20-i átadást követően ugyan újra megnyílt a forgalom, azonban pár héttel később megkezdődött az Olimpia park építése, valamint a Nádor utca felújítása, így az V. kerület szinte egybefüggő építési területté változott, ami a helyszíni anyagmozgatást, logisztikát nagymértékben megnehezítette a számunkra.

A tervezés sajátosságai

TIMA ZOLTÁN, ÉPÍTÉSZ VEZETŐ TERVEZŐ, KÖZTI ZRT.

A Parlament megépítése után közel száztíz évvel nyílt először lehetőség arra, hogy már a Steindl Imre pályázati tervében felvázolt – az épületet körülvevő – hármas térrendszer egységes arculata megvalósulhasson.

A kiegyezés utáni Pest rohamos fejlődése a 19. század végére elérte a korábbi külvárosi területeket. Az önálló magyar Országgyűlés épületének elhelyezését ez nagyban meghatározta, hiszen az 1880-as pályázat idejére – az akkori értelemben vett – belvárosi területek elfogytak. Így nyílt lehetőség arra, hogy a párhuzamosan alakuló városrendezési elképzelések a Parlament méreteihez és jelentőségéhez méltó, közel hét és fél hektáros térrendszert biztosítsanak az épület körül. Ennek az európai összehasonlításban is egyedülálló kiterjedésű területnek a jelentőségét tovább növelte a korabeli városfejlesztés tudatossága, az a tény, hogy a Parlament építésével szinte egy időben épült fel a tér hosszoldalán a Kúria és a Földművelésügyi Minisztérium épülete.

Az így kialakuló „Alkotmányos Háromszög" a téralakítás szempontjából is meghatározó erejű. A térfalak és a Parlament épületének viszonya, a befutó utcák alkotta tengelyek, a térről és a térre nyíló átlátások rendkívül izgalmas és dinamikus alapgeometriát eredményeznek.

A tér alakításának történetét végigkíséri a különböző szögtörések vizuális korrekciójára való törekvések sora. A keleti térrész aszimmetriája, az Alkotmány utca és a Parlament hossztengelyének eltérő irányultsága számos meg nem épült megoldást generált.

A történeti alapvetéseken túl a Kossuth tér az átépítés előtti formájában, funkcionális működésében nem felelt meg a Parlament és a teret határoló közjogi fontosságú középületek által állított mércének. A tér gépkocsi-dominanciája fenntarthatatlan volt, a hatalmas parkoló- és útfelületek élhetetlenné tették a térfelszínt. A villamos pálya mérnöki szemléletű vonalvezetése több helyen értékes területeket foglalt el. Megoldatlan volt a Parlament épületét évente felkereső 400–450 ezer látogató méltó fogadása, a turistacsoportok – alapvető infrastrukturális háttér nélkül – a szabad ég alatt várakoztak az épületbe való bejutásra.

Ezen történeti előképek, valamint a tér geometriájának ismeretében kialakult egy egységes arculatú, a Parlament épületének minőségéhez és méltóságához illeszkedő, azt kortárs visszafogottsággal keretbe foglaló új Kossuth tér. Ennek kapcsán újra kellett fogalmazni a tér funkcionális tartalmát, így helyreállt az egyes térrészek közötti történelmi hierarchia. Létre kellett hozni a tér gyalogos forgalmi dominanciáját, a gépkocsik áthaladása és a téren való parkolás megszűnt. Az északi térrész alatt a Parlament látogatóinak fogadását és tájékoztatását biztosító Látogatóközpont, alatta háromszintes mélygarázs létesült. Megvalósult a térfelszín és az alsó rakpart intenzívebb kapcsolata, új rakparti sétány jött létre.

Organizáció, előzmények

TÁPAI ÁRPÁD, MÉLYÉPÍTÉSI LÉTESÍTMÉNYFELELŐS, KÉSZ ÉPÍTŐ ZRT.

A Kossuth tér területe az eltelt évszázad alatt folyamatosan alakult, így a mélyebb ágyazati részek is. Az időről időre megesett átalakítások, a háború okozta károk, újjáépítések nyomán rendkívül inhomogén altalaj fogadott bennünket, kivitelezőket.

Gyakorlatilag a közművekből nem tudtunk a munkálatok megkezdése előtt felkészülni: nagyon sok régi közművezeték – például a régi gázvilágításhoz tartozóak – a földben maradtak. Vagyis korábbi, megelőző korokból úgynevezett genplan-ek (egyesített közműterv) nem maradtak ránk.

Amikor a feltárt munkaterületen rátaláltunk egy-egy régi közművezetékre, akkor a továbblépés előtt fel kellett deríteni a teljes nyomvonalát, így a kivitelezés tervezett menetét az ilyen esetek rövidebb időre, de megakasztották. Természetesen készültünk erre, így az időbeli és térbeli organizáció tervezésénél eleve A, B és C variációt is készítettünk.

A szűkös határidők miatt felkészültünk arra, hogy gyakorlatilag bármi történik, akkor sem állhatunk le, a felmerülő problémára gyors és megfelelő választ kell adnunk, minden esetben. A kivitelezés ideje alatt három folyosót tartottunk nyitva a területen. Egyrészt a Parlamentet ellátó szolgáltatók, beszállítók számára, külön folyosót nyitottunk a Parlamentben dolgozók részére, a harmadik folyosó pedig a Parlamentet látogatók kiszolgálását segítette. Mobilkerítések is segítették a terelést, alapvetően mindvégig „kötött pályán" tudtak az emberek a tér környékén és a kijelölt területen mozogni, vagyis senki nem juthatott be a munkaterületre. Gyakorlatilag velünk dolgozott egy organizációs csoport, akik az első perctől kezdve a kivitelezés legvégéig segítették a munkánkat.

A KOSSUTH TÉR ÉS AMI ALATTA VAN...

A térfelszín rendezésén túl a teljes villamosvágány hálózatot és közműhálózatot kellett szinte teljesen elbontatnunk és újjáépítenünk a rendelkezésünkre álló mintegy 10 hónapnyi kivitelezési idő alatt. A közművek mint vonalas létesítmények esetében az organizáció rendkívül nehéz feladatot jelentett: szakaszokra bontást és azok ütemezését, építés közbeni folyamatos geodéziai felmérést, hogy az elkészült szakaszokat később teljes működő egésszé tehessük. Az üzemelő hálózatokat csak az új kiváltás elkészülte és üzembe helyezése után lehetett elbontani, hiszen az üzemszünet nem volt tolerálható rövid időre sem ebben a frekventált környezetben.

A közművek szinte minden létező ágával találkoztunk, a villamos és trolibusz közlekedés egyenáramú vontatási földkábeleitől és jelzőhálózatától, a középnyomású gázvezetéken és vízelosztó hálózatokon át, a gyengeáramú és hírközlési alépítményekig.

Kiemelt helyszín lévén a térfigyelő és beléptető rendszerek aktív és passzív elemeinek kivitelezésére a szokásosnál nagyobb hangsúlyt fordított a megrendelő. Itt a kor legmodernebb technikai vívmányai közül kiemelném a süllyedő pollereket, mint fizikai behatolás elleni eszközöket, valamint a nagyfelbontású térfigyelő kamerarendszereket és a hozzájuk nyújtott szoftveres támogatást.

A tér megnövelt zöldfelületeinek hosszú távon fenntartható öntözése érdekében két darab víznyerő kutat fúrtunk a tér északnyugati részén, amelyekről egy teljesen automatizált vezérlésű öntözőhálózat végzi fáradhatatlanul a feladatát. Az újonnan kialakított zöldkazetták automata öntözőhálózata mellett a tér mikroklímájának további javítására három mezőben, mintegy 1200 db nagynyomású fúvókát integráltunk a nemzet főtere és Demokrácia tere díszburkolatába.

Ezeket két egymástól teljesen független felszín alá telepített automata és távvezérelhető gépház működteti 70 bar üzemi nyomáson a látogatók legnagyobb megelégedésére. Hasonló megfontolásból épült a tér központi részén elterülő, mintegy 60 m hosszúságú nemzet víztükre is, amelyben az Országház sziluettje visszatükröződve jelenik meg az Alkotmány utca felől tekintve.

A látogatói komfortérzet és a kor elvárásainak figyelembevételével a tér öt különböző pontján szétszórva ivókutakat is telepítettünk, valamint a Látogatóközpont –1. szintjén kialakítottunk egy nyilvános illemhelyet is. Nem mindennapi feladatként kiemelném az Országház és annak Balassi utcai kazánháza közötti, máig is üzemelőközműalagútban elvégzett munkálatainkat, illetve a korábban betömedékelt, s most újra felkutatott és feltárt, anno a Parlament mesterséges szellőztetését segítő szökőkutakat is. Ezek most már megújult funkciókkal felvértezve, a tér életébe szervesen becsatlakozva élik második virágkorukat.

Egyik 56-os Múzeumként, a másik pedig Kőtárként üzemel tovább. Az építkezés során sok más nehézséggel kerültünk szembe, ilyen volt például a Földművelésügyi Minisztérium előtt megtalált hadisír, vagy a tér egészén keresztülfutó elhagyott és már nem ismert vezetékek kusza halmaza. Megtaláltuk a százéves gázvilágítás máig bűzlő csöveit, de felleltünk valószínűleg a varsói szerződés idejéből ottmaradt (akkor csúcstechnikának számító) páncélozott és többszörösen árnyékolt távközlési kábeleket is. Ezeket most mint nemkívánatos hagyatékot sikerült véglegesen felszámolnunk, s egy kitisztázott, teljesen újjáépített Kossuth teret adtunk át a látogatóknak a felszín alatt is.

Mélygarázs és Látogatóközpont

SÁRMAY BALÁZS, LÉTESÍTMÉNYFELELŐS, KÉSZ ÉPÍTŐ ZRT.

A mélygarázs építése során különös jelentőséggel bírt az organizáció, valamint az esetenként napi szintű egyeztetés a megbízóval. Hatalmas mennyiségű betont, acélt kellett behordanunk a felszín alatti részekre. S mindezt megnehezítette, hogy közben felszíni munkák is folytak a téren.

Gyakorlatilag minimális volt a felvonulási területünk, jórészt a rakpart felől emeltük be az építési területre a szükséges anyagokat. A függőleges anyagmozgatást 4 toronydaru összehangolt munkája végezte. Ami az építés fizikai körülményeit illeti: a Parlamenti Múzeum megvalósítása során egy 2,5 méter széles kapun át kellett az összes anyagot behordanunk a múzeumi térbe, majd a törmelékeket és a földet kihordanunk onnan úgy, hogy a térszinthez képest 6 méter mélységben egy körben zárt udvaron folyt a munkavégzés.

Négy szinten dolgoztunk a földfelszín alatt. Ebből három szintet foglal el a mélygarázs, valamint legfelül a Látogatóközpont tere. A négyszintes alépítmény alsó síkja 13 méter mélyen van a föld alatt.

A mélygarázs résfal munkatér-határolással készült, és ez szinte teljesen kizárta a talaj jellegéből adódó „meglepetéseket". Lényegében egy zárt dobozban építettünk, amit onnantól fogva, hogy elkészülnek a határoló falak, nem befolyásol a talajvíz, sem pedig a talajmechanika. Egyedül a nyári árvíz idején történt meg, hogy elkerülendő az esetleg érkező víz nyomásából eredő károkat, az áradás előtti időben – az árvíz levonulásáig – a statikus által előírt vízmennyiséggel fel kellett töltetni a 13 méter mély, 7000 m² alapterületű munkagödröt.

Alapterület

A garázsszintek alapterülete nagyjából 21 ezer m², a Látogatóközpont közel 3000 m²-es. A Parlamenti Múzeum pedig 400 m² alapterülettel épült meg az oda vezető 1-2 szinttel a térszín alatt létesült alagutakkal együtt.

Anyaghasználat

Mind a mélygarázs, mind pedig a Látogatóközpont monolit vasbetonból épült meg. Ami a Látogatóközpontot igazán különlegessé teszi, az egyrészt a tér fehér színű látszóbeton fala és a födém. Ez hosszas technológiai kísérlet eredményeként született meg: sok időnkbe telt – legalább két hónap kellett – amíg megtaláltuk a színt, leegyeztettük a zsalutáblaképeket, a lesarkítások mértékét és lehetőségét, vagyis azt a repedésmentes, esztétikailag tökéletes megoldást, amivel mind a tervezők, mind pedig a megrendelő maximálisan elégedett volt.

Kivételes, igencsak lassan kivitelezhető műgyantás Terazzo burkolatot készítettünk a Látogatóközpontba és a Parlamenti Múzeumba, ennek az árnyalata szinte megegyező a látszóbeton színével. A beépített anyagok tekintetében mindenképpen említésre érdemes az üveg. A Parlamenti Múzeum fűthető, fehér, feszített látszóbeton-gerendákkal alátámasztott üvegtetőt kapott. A Látogatóközpontban üveghomlokzat készült 6 méter magas edzett táblákból, melyeket külföldről kellett beszereznünk. Ugyancsak különlegesek és nagy kihívást jelentettek a bronzszínű rámpalehajtók homlokfalainak és néhány fémből készült homlokzatnak a kialakítása. Ezek változó vastagságú rozsdamentes acéllemezekből készültek, a vastagság helyenként eléri a 10 millimétert is, és egy részük különböző lyukátmérővel perforált.

A látszóbetonhoz hasonlóan ezek esetében is hosszas kísérletezés, kutatás előzte meg a kivitelezést, amire rátaláltunk a tervezőknek és a megrendelőnek egyaránt megfelelő anyagra és technológiára.

A térburkolat építése

NÉMETH RÓBERT, MÉLYÉPÍTÉSI LÉTESÍTMÉNYFELELŐS, KÉSZ ÉPÍTŐ ZRT.

• 50 397 m² természetes kő burkolat
• 3038 méter andezit és gránit szegély
• 330 m³ gránit tömbkő

A Kossuth tér felújítása a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt egy nagyon feszített munkatempót és nagyfokú ütemtervi fegyelmet követelt meg. A burkolási munkálatokat 2013 júniusában kezdtük el. De amíg idáig eljutottunk, nagyon sok bontási, útalap építési és közműfektetési munkának kellett megvalósulnia. A munkaterület átvételét megelőzően és azt követően is már javában folyt a különböző kőanyagok felkutatása, a minták beszerzése. A kőburkolatok kiválasztásánál fontos szempont volt a szürke sötét szín mellett az időtállóság. Ez nagyjából meg is határozta a kő fajtáját, mely csak eruptív vulkanikus kő lehet, ami egy magmás kőzetet feltételez.

A kőzetfizikai és esztétikai szempontokat figyelembe véve a választás az andezitre (erdélyi andezit) és a fekete gránitra (Nero Assuluto) esett. A nemzet főtere különlegesen masszív burkolatot kapott. Ezt 49,5 × 99,5 cm befoglaló méretű és 15 cm vastag, Nero Assoluto sötét színű gránitból gyártották, és szintén kétkomponensű műgyantás fugával hézagoltuk. Egy ilyen lap súlya 240 kg, ezért ezt a burkolatot hagyományos technológiával nem lehetett lerakni. Mi speciális vákuum „tappancsokat" alkalmaztuk a kő megfogásához, és 5 tonnás forgó-felsővázas kotrógépet a mozgatáshoz.

A tér belsején a burkolatelválasztó szegélyek andezit tömb szegélyekből készültek, a zöldterületek határoló szegélyei Nero Assoluto sötét gránit tömbökből épültek. Ezek a kövek esetenként a 2 tonnás súlyt is elérték, ezeket már nagy teherbírású fogóval, és 18 tonnás forgó felsővázas kotrógéppel építettük be. A külső területeken gránitból gyártott szegélyköveket építettünk be a villamos pálya és az út elválasztására, lángolt felülettel. A beépített kövekre a nagy kopásállóság, tömör robosztus hatás, nagy nyomószilárdság, rendkívül alacsony vízfelvételi képesség, fagyállóság a jellemző. Fontos szempont volt még a csúszásmentesség, ezt felületkezeléssel értük el.

A projekt kisebb része volt a lépcsős rakpart átépítése, de ez igazán nagy kihívásnak bizonyult számunkra. Itt egy 50 méteres szakaszon kellett a rakpart végleges forgalomtechnikai kialakítása miatt a rakparti lépcsők indulásánál az Országház előtti támfalat továbbépíteni. Hajóról építettük meg a víz felőli szádfalsort, valamint a folyómeder kotrási munkáit is innen tudtuk elvégezni. Az építés közben folyamatosan figyeltük a vízállás-előrejelzést, és több műszakban folyt a munka. A kőtámfal burkolata tardosi mészkőből készült.

A Parlament díszvilágítása

BÉKÉS LÁSZLÓ, ELEKTROMOS LÉTESÍTMÉNYFELELŐS, KÉSZ ÉPÍTŐ ZRT.

• 764 db lámpatest
• 144 db földbe, ill. támfalba süllyesztett lámpatest világítja meg az oldalfal alsó egyharmadát
• 66 db fényvető a növénykazetták területén
• LED-es lámpatestek az erkélyeken, a tetőn és a főbejárati homlokzatokon
• színszűrők a különböző színhatások elérése érdekében
• a beépített lámpatestek összteljesítménye: 75,5 kW

A Parlament Duna felőli oldalának díszvilágítása 2010 októberében készült el, a homlokzat felújítása után. A Kossuth tér felújítása és ezzel párhuzamosan a tér felőli homlokzatfelújítások utolsó fázisának befejezése szinte már kívánta, hogy a teljes épület díszvilágítása elkészüljön, teljessé téve a Kossuth tér „látványát". A Duna felőli oldalon a homlokzat megvilágítása a parton elhelyezett oszlopokról történik, a tér felől a tervezők ezt a megoldást nem engedték, ezért a járófelületbe süllyesztett lámpákkal, illetve a növénykazettákba süllyesztett fényvetőkkel oldottuk meg a világítást.

A kivitelezési munkát nehezítette, hogy az amúgy is erőltetett ütemezésbe változatlan véghatáridő mellett kellett beilleszteni a világítás kiépítését is. A Látogatóközpont építése során új főelosztó szekrényt telepítettünk, így egy helyről kapcsolható/kezelhető a Parlament teljes díszvilágítása.

A következő fázisban a földbe süllyesztett lámpatestek és a növénykazettákba kerülő reflektorok beépítése történt. Ezzel párhuzamosan haladt a tetőre és a homlokzatokra kerülő lámpatestek kábelezése. Ez a feladat a Parlament műemléki mivolta miatt rengeteg egyeztetést és helyszíni bejárást igényelt.

Minden egyes lámpatest rögzítését és a kábelek elvezetését előzetesen egyeztettük, egyrészt hogy ne sérüljön a homlokzati kő, másrészt a kábelek lehetőség szerint ne látszódjanak. A homlokzati és tetőn végzett munkákat teljes egészében alpinista munkával végeztük.

Így szinte minden lámpatest elhelyezése egyedinek tekinthető. A lámpatestek elhelyezése után a homlokzati világítást esténként/éjszakánként szakaszokban kapcsoltuk fel és minden lámpatestet egyesével állítottunk be a tökéletes összkép kialakításáig.

Vízépítés

HEIZLER TAMÁS, MA-HARD KFT.

A generálkivitelező azokkal a speciális feladatokkal bízta meg társaságunkat, melyek elvégzésére a szárazföldről nem volt lehetőség. Első ütemben közel 50 méter hosszú szakaszon úgy kellett elbontanunk a rakparti lépcsőt, hogy annak elemei a lehető legcsekélyebb mértékben sérüljenek, hiszen a munka záró fázisaként ugyanazokat az elemeket kellett visszaépíteni.

Ezt követően a lépcsők alatti – a parti megtámasztást szolgáló – kőszórást bárkákba szedtük, és tároltuk a későbbi felhasználásukig. A korábbi lépcső előtti egyenetlen mederfenék kiigazítását, egyenletessé tételét egy speciális, víz alatti kotrásra tervezett úszó munkagép segítségével végeztük. Tűzszerészek bevonásával egyben a vízben pihenő világháborús bombáktól is sikerült megtisztítanunk a területet.

Az új partfal és út kialakítása után a korábban bárkákba szedett, valamint odaszállított kövek felhasználásával elkészítettük az új lábazati megtámasztást szolgáló védőkövezést. Munkánk záróakkordjaként kialakítottuk az új lépcsőzet fogadására alkalmas rézsűt, melyre a korábbi és új lépcsőelemeket visszahelyezték.

Növénytelepítés

TÁPAI ÁRPÁD, MÉLYÉPÍTÉSI LÉTESÍTMÉNYFELELŐS, KÉSZ ÉPÍTŐ ZRT.

A Kossuth tér rekonstrukciója során a térépítészeti koncepció kialakításakor figyelembe kellett vennünk az építészeti megjelenéssel szemben támasztott követelmények mellett a tér közéletben betöltött szerepét is. Biztosítani kellett továbbá az épített műemléki környezet örökségvédelmét, valamint azt is, hogy alkalmassá váljon az esetleges későbbi infrastrukturális fejlesztésekre.

A projekt előkészítő munkálatai során növényvédelmi feladatokat láttunk el. A területen lévő 270 faegyed állapotáról készült felmérés eredményeit alapul véve a fák és cserjék kivágása, áttelepítése az út- és villamos pálya, valamint a mély- és közműépítési munkálatok kivitelezhetőségének szem előtt tartása mellett, növény-egészségügyi és városképi szempontok alapján történt.

A felszínrendezési munkálatok során a kivágott növények pótlását is biztosítottuk, összesen 133 lombos fát, valamint 91 079 darab cserjét és évelő növényt telepítettünk. A növények fajtaszelekciója során az ökológiai szempontok figyelembevétele mellett igyekeztünk hazai kötődésű, őshonos, vagy hazánkban szelektált növényeket választani, több magyar faiskola bevonásával.

Földmunkákat a projekt időtartama alatt folyamatosan végeztünk, amelynek mennyisége a 25.000 m³-t is meghaladta. A déli és az északi térrészen stabilizált murva felületeket alakítottunk ki a parkfelületek megnövelése érdekében. A finom tereprendezést követően gyepszőnyeg fektetéssel zártuk le a tereket.

Az aszfaltburkolat elbontásával jelentősen megnövekedett a biológiailag aktív felület. A korábbi 21.431 m²-nyi zöldfelület a rekonstrukció után 23.000 m²-re emelkedett. Az összkép nagyméretű, koros fák ültetésével vált teljessé.

MK