2024. április 14., vasárnap

UJ HONLAP BANNER 250 100

Épületeink építészeti karakterét méretükkel, felületi arányukkal, kialakításukkal, elhelyezési síkjukkal alapvetően meghatározzák a nyílászárók. Persze ezen túl is számos hatással bírnak például a belső tér megvilágítása vagy éppen az épület energetikai minősége szempontjából.

Ezeket a tulajdonságokat különböző szempontok alapján jellemzően külön-külön vizsgáljuk, pedig könnyen belátható, hogy az építészeti szándék és annak megfeleltethető szerkezeti kialakítás nem különíthető el egymástól. Ezt a kérdéskört járom körbe két cikk keretében.

ÉPÜLETFIZIKAI, ÉPÜLETSZERKEZETI MEGFONTOLÁSOK

A nyílászáró és környezete egy olyan különleges hely a termikus burkon [8] belül, ahol a hőhidak valamennyi esete megvalósul: azaz a falvégek miatt létrejön a geometriai hőhíd, de a szükséges anyag- és szerkezetváltás (például: falazat, áthidaló, hőszigetelés, nyílászáró, árnyékoló és kiegészítő szerkezeti elemei, stb.) is hőhidat okoz. Ráadásul a nyílászárókat nem lehet anyagfolytonosan beépíteni, hanem az elhelyezés és a későbbi esetleges hőmozgás biztosítása érdekében hézagot kell kialakítani.

A fenti összetett problémák miatt a nyílászárók beépítését több országban jogszabályi szinten szabályozzák (DIN 4108-7, RALMontage, EnEV 2014 § 5, ÖNORM B8110-2, ÖNORM B 5320) [1, 2, 6, 7, 9, 11].

1-abra-webAlapelvnek tekinthető az alábbi szempontok betartása (1. ábra)

  • belső oldali lég- és párazárás;
  • a beépített nyílászáróra vonatkozó vízzárási és légzárási követelménynek megfelelő csapóeső-álló és szélzáró tömítés (a külső hézagzárás páradiffúziós ellenállása legyen kisebb, mint a belsőé);
  • hőszigetelés, az energiaveszteség csökkentése, a beépítésnél kondenzáció és penészképződés nem léphet fel;
  • a beépített nyílászáróval legalább egyenértékű hangszigetelés.

Lényeges szempont, hogy ezek az elvek ne csak a részletképzésnél érvényesüljenek, hanem valamennyi síkon felületfolytonosan legyenek végigvezetve. Tekintsük végig, hogy az alapelveket az egyes beépítési szituációkban hogyan lehet megvalósítani.

1. BELSŐ OLDALI LÉG- ÉS PÁRAZÁRÁS

A magyar szabványok jelenleg nem tartalmaznak a légtömörségre vonatkozóan előírást, de a német szabványokban [1], illetve a passzívház ajánlásokban találunk légcsereszámra vonatkozó határértékeket, melyek megtalálhatók az ÉMSZ által kiadott „Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei"-ben [3] is:

  • természetes szellőzésű épületek: n50 ≤ 3 h-1
  • légtechnikai berendezéssel ellátott épületeknél: n50 ≤ 1,5 h-1
  • hőcserélős szellőző berendezéssel ellátott épületeknél n50 ≤ 1,0 h-1
  • passzívházaknál: n50 ≤ 0,6 h-1

A tömítetlen hézagokon keresztül távozó meleg levegő jelentős energiaveszteséget okoz. A belső terek használata során pára termelődik a tevékenységekből és az emberi életfunkciókból adódóan. Ez a meleg párás levegő a nyomáskülönbség hatására télen a belső térből kifelé törekszik. A szerkezetben a hőmérséklet csökkenésével a levegő telítődhet, majd a felesleges nedvesség kicsapódhat. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a filtrációval távozó pára mennyisége nagyságrendekkel nagyobb, mint a diffúzióval távozó, így a rések különösen érzékenyek.

Fentiek alapján látható, hogy elengedhetetlen az ablakbeépítés mentén kialakuló beépítési hézag esetén is a lég- és páravédelem felületfolytonos kialakítása. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az előírások [1, 6, 7, 9, 11] ezzel a kérdéssel foglalkoznak a legtöbbet.

A belső oldali lég- és párazárás kialakításához számos cég kínál különböző lég- és párazáró membránokat, ragasztó szalagokat illetve előzsugorított (előkomprimált) tömítő szalagokat, tömítő zsinórokat, tartósan rugalmas tömítő anyagokat.

A vasbeton szerkezetek jellemzően légzárónak tekinthetők, míg elemekből készített falak esetén a légzárás csak a belső oldali vakolattal biztosítható [1]. Így a falszerkezet és a tokszerkezet között a lég- és párazáró tömítés

  • monolit vasbeton szerkezet esetén közvetlenül a nyers szerkezet és a tokszerkezet között is kialakítható, míg
  • elemekből készített falszerkezet esetén az ablakbélletben a tömítés kialakítása előtt el kell készíteni a „légzáró vakolatot" [1].

2-abra-webEz utóbbi kialakítása különösen fontos horonyeresztékes, üreges és/vagy hagyományostól eltérő falazási technológiával (például: vékonyrétegű ragasztás, PUR-hab) kialakított falszerkezet esetén. A vízszintes ablakbélletben üreges felülethez a légzáró tömítés nem csatlakoztatható mivel felületfolytonos felület nem áll rendelkezésre (2. ábra), illetve az üregrendszerbe jutó párás belső levegő vándorolhat, és az ablakbeépítésnél kicsapódhat, ami akár penészedéshez is vezethet.

Különös gondossággal kell eljárni olyan kávaelemek esetén, amelyben hőszigetelést helyeznek el. Ezek az elemek több kérdést is felvetnek:

  • a hőszigeteléshez nem csatlakoztatható a lég- és párazáró réteg;
  • a vékonyrétegű vagy PUR ragasztás az egyes elemek között nem biztosít teljes felületű ragasztást, tehát csak vakolt felülethez csatlakoztatható a lég- és párazáró réteg, de ez utóbbit minden esetben a hőszigetelésen túlvezetve a téglafelületen található vakolathoz kell csatlakoztatni.

2. KÜLSŐ OLDALI CSAPADÉKÉS SZÉLZÁRÁS

A belső oldali lég- és párazárással ellentétben a szabályozó iratok a külső oldali csapadék- és szélzárás kérdésével jellemzően csak elvi síkon foglalkoznak, pedig a helytelen kialakítás jelentős károkhoz, az energetikai minőség romlásához vezethet (például [5]).

A külső oldali csapadékzárás elsődleges síkja – ahol a folytonosságot biztosítani szükséges – a homlokzati sík, az ablakbélletek, a nyílászáró és a béllet, illetve a külső ablakpárkány és a nyílászáró csatlakozási hézaga, valamint az ablakpárkány és a homlokzati sík. [6, 9]

Hézagmentes vagy zárthézagos burkolatok esetén (például: vakolat, hőszigetelő rendszerű vakolat, ragasztott burkolat, zárthézagos átszellőztetett burkolat, stb.) a csatlakozási hézagot is tömítetten kell kialakítani (például kétfázisú hézagképzés, speciális, előzsugorított tömítőszalagokkal ellátott vakolóprofilok, stb.), míg nyílthézagos átszellőztetett burkolat esetén a burkolat és a nyílászáró csatlakozása is lehet nyílthézagos. Mindkét esetben azonban

  • a nyílászáró szemöldökénél az ablakbéllet és a homlokzati sík találkozását épületszerkezeti eszközökkel úgy kell kialakítani, hogy a felületen csorgó csapadékot ne vezesse be a bélletbe (például vízcseppentő profil), illetve
  • a külső oldali ablakpárkány és a nyílászáró csatlakozásánál a nyílászáró felületén csorgó csapadék nem juthat az ablakpárkány mögé még a szél torlónyomása hatására sem – ezt a csatlakozást a nyílászáróra vonatkozó vízzárási és légzárási követelményekkel megegyezően kell kialakítani. Mindeközben biztosítani kell, hogy – ablaktípustól függően – a nyílászáró dekompressziós csatornájába jutott nedvesség is ki legyen vezetve az ablakpárkányra.

Az ablakpárkányt a bélletekhez és a nyílászáróhoz csatlakozó oldalon felálló peremekkel, míg a homlokzati sík felé lehajtott peremmel kell kialakítani. A párkány felhajtott peremét a hézagmentes vagy zárthézagos burkolatok esetén a béllethez tömítetten kell csatlakoztatni (kedvező, ha a felhajtott perem síkja a béllet burkolati síkjához képest negatív kialakítású), míg nyílthézagos burkolatoknál a burkolat mögé kell vezetni. A párkány homloklemeze (lehajtott perem) legalább 3 cm kiállással az épület magassága függvényében legalább az alábbi értékekkel takarjon rá a csatlakozási síkra [4]:

  • 8 m épületmagasságig ≥ 5 cm
  • 8-20 m épületmagasság között ≥ 8 cm
  • 20 m épületmagasság fölött ≥ 10 cm.

A homlokzatképzéseink azonban nem vízhatlanok, így a csapóesőt a szél torlónyomása a burkolat (legyen az hőszigetelő rendszerű vakolat, nyílt- vagy zárthézagos átszellőztetett légréteges burkolat, téglaburkolattal kialakított maghőszigetelt fal stb.) mögé préselheti. Ezért nem elegendő az elsődleges, azaz a csapadékkal terhelt síkon kialakítani a csapadék- és szélzárást, hanem azt a tokszerkezet és a falszerkezet között is létre kell hozni az 1. pontban ismertetett, a belső oldali lég- és párazárással megegyező módon. Különleges figyelmet igényelnek az üreges falban, a falszerkezet középső síkján elhelyezett nyílászárók.

A külső oldali csapadék- és szélzárás páradiffúziós ellenállása minden esetben legyen kisebb, mint a belső oldali lég- és párazárás páradiffúziós ellenállása (azaz más szerkezetekhez hasonlóan páradiffúzió szempontjából a szerkezet legyen kifelé nyitott) [6, 9], így biztosítható, hogy a belső oldali lég- és párazárás ellenére, vagy hibás kialakítása miatt a csatlakozási hézagba került pára kifelé távozhasson.

3. HŐSZIGETELÉS ÉS AZ ENERGIAVESZTESÉG CSÖKKENTÉSE

Irodalomjegyzék
[1] DIN 4108-7:2011-01 Wärmeschutz und Energie-Einsparung in Gebäuden - Teil 7: Luftdichtheit von Gebäuden - Anforderungen, Planungs- und Ausführungsempfehlungen sowie – beispiele.
[2] EnEV 2014 – Energieeinsparverordnung 2014.
[3] Horváth Sándor – Pataky Rita (szerk.): Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei. Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ), Budapest, 2006.
[4] Horváth Sándor (szerk.): Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei. Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ), Budapest, 1994.
[5] Dr. Kakasy László – Bakonyi Dániel: Ragasztott kerámia homlokzatburkolatok meghibásodásainak épületfizikai és épületszerkezeti elemzése. Az V. Épületszerkezeti Konferencia Épületfizika kiadványa. Szerk.: Pataky Rita – Horváth Sándor. BME Épületszerkezettani Tanszék, Budapest, 2014.
[6] ÖNORM B 5320 – 2006 „Bauanschlussfuge für Fenster, Fenstertüren, Türen und Tore in Außenbauteilen Grundlagen für Planung und Ausführung".
[7] ÖNORM B 8110-2 ÖNORM „Wärmeschutz im Hochbau" Teil 2: Wasserdampfdiffusion und Kondensationsschutz 1. Juli 2003
[8] Pataky Rita: Termikus burok. Magyar Építéstechnika, 2011/2-3. 27–29. o.
[9] RAL-Montage 2014-03 „Leitfaden zur Montage – Leitfaden zur Planung und Ausführung der Montage von Fenstern und Haustüren" Gütegemeinschaft Fenster und Haustüren zusammen mit dem Institut für Fenstertechnik – ift Rosenheim, dem Bundesinnungsverband des Glaserhandwerks, TSD Tischler Schreiner Deutschland, UBF Unabhängige Berater für Fassadentechnik e.V. und dem VFF Verband Fenster + Fassade
[10] Reis Frigyes: Az épületakusztika alapjai. Épületek akusztikai tervezésének gyakorlata. TERC Kft., Budapest, 2003.
[11] Richtlinie. Ausführung luftdichter Konstruktionen und Anschlüsse. Fachverband Elektro- und Informationstechnik Baden- Würtenberg, Fachverban der Stukateure für Ausbau und Fassade Baden-Würtenberg, Verband des Zimmerer- und Holzbaugewerbes Baden-Würtenberg 2009.

A beépítési hézagot a hőszigetelés felületfolytonosítása érdekében PUR-habbal minden esetben ki kell tölteni. Ez azonban önmagában még nem biztosítja a hőhídmentes beépítést.

4. HANGSZIGETELÉS

A jogszabályok tartalmazzák az elvet, hogy a nyílászáró beépítése legalább a beépített nyílászáróval egyenértékű hangszigetelést biztosítson. Azonban arra vonatkozó utasítás, előírás, javaslat nemigen található, hogy ezt mivel és hogyan lehet elérni.

Nyílászáró szerkezetek léghanggátlását akusztikai laboratóriumban mérik, ahol a nagy hanggátlású falba a nyílászárót a jellemzően használt egyenes béllettel vagy kávába építik be, valamint a tok és a fal közötti hézagot meghatározott módon (jellemzően PUR-habbal) tömítik. [10] Amennyiben a helyszíni beépítés a laboratóriumi körülményekkel megegyező módon történik, akkor vélelmezhető, hogy a beépítés a beépített nyílászáróval egyenértékű hangszigetelést biztosít.

A laboratóriumi körülményektől eltérő beépítés esetén a léghanggátlást befolyásolja:

  • a tok és a hátszerkezet közötti hézag kitöltése, lezárása: lényeges szempont, hogy a nyílászáró körül ne maradjanak tömítetlen hézagok, mert ahol a levegő szelel, ott a hangok is átjutnak. Ha a hézag a folyamatos hőszigetelés érdekében PUR habbal kitöltött, belülről lég- és párazáró módon, kívülről csapadék- és szélzáró módon tömített, akkor azt a laborbeépítéssel azonosnak lehet tekinteni;
  • hőszigetelés síkjában elhelyezett nyílászáró esetén készül-e vaktok: kerülni kell azon megoldásokat, amikor nem készül vaktok (a nyílászáró rögzítését például „Z" szelvény biztosítja), mert ez kedvezőtlen akusztikai szempontból, a beépítési hézag tömítése nem alakítható ki megfelelőképpen, valamint biztonságtechnikai, tűzvédelmi kérdéseket is felvet;
  • a vaktok anyaga, tömege: vaktok jellemzően készülhet fa szerkezetből, préselt poliuretán hab hőszigetelésből és acél szerkezetből. Minél nagyobb a vaktok tömege, annál kedvezőbb léghanggátlás szempontjából.

A falszerkezet síkjából kiemelkedő, vagy réteges, burkolt fal esetén a burkolat síkjában elhelyezett nyílászárónál hőszigetelt vaktok alkalmazása szükséges, így ebben az esetben ennek paraméterei válnak meghatározóvá.

 

Következő számunkban folytatjuk.

 

Pataky Rita
okl- építészmérnök, egyetemi mestertanár
BME Épületszerkezettani Tanszék

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240