Az új közbeszerzési törvény (Kbt.) hatályba lépését követően, 2015. november 1-jén lépett hatályba az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet.
A Kormányrendelet egyrészt magába olvasztotta a korábbi közbeszerzési törvény egyes, építési beruházásokra vonatkozó szabályait, másrészt pedig teljesen új szabályokat vezetett be az építési beruházásokkal kapcsolatban.
Az első és talán legfontosabb változás a Kormányrendeletben az, hogy nem kizárólag építési beruházásokra és építési koncessziókra alkalmazandó, hanem – ellentétben a korábbi szabályozással – ezekhez kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatásokra is kiterjed.
BECSÜLT ÉRTÉK
Kiemelendő, hogy a becsült érték meghatározására vonatkozó szabályok is módosultak a korábbi közbeszerzési törvényben foglaltakhoz képest, mivel a becsült érték megállapításakor a teljes műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező építési beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Ezen túlmenően be kell számítani a megvalósításhoz szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is.
TARTALÉKKERET
Módosultak a tartalékkeretre vonatkozó szabályok is. Az új szabályok szerint a tartalékkeret mértéke legfeljebb a szerződés szerinti teljes ellenszolgáltatás tíz százaléka lehet. Emellett a tartalékkeret – bár felhasználásának célhoz kötöttsége változatlan – a jelenleg hatályos szabályozás szerint a pótmunka elvégzésére is felhasználható, de nem korlátlanul.
ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK BŐVÜLÉSE
Újdonság továbbá az értékelési szempontok körében, hogy megvalósítandó építmény vagy elvégzendő építési tevékenység értékelésére alkalmas részszempontok körében értékelhető többek között az ajánlott építőanyagok minősége, a környezetvédelmi, fenntarthatósági követelmények figyelembevétele, speciális területi adottságok (örökségvédelmi, vízminőség-védelmi, természet- és tájvédelmi adottságok) kezelésének módja, sőt akár az innovatív megoldások alkalmazása is.
Figyelemre méltó az is, hogy a Kormányrendelet előírja, a legjobb ár-érték arány, valamint a minőség alapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen. Ezen követelmény vélhetőleg az innovatívabb, jobb minőségű kivitelezések támogatására, megvalósítására és ezáltal a hatékonyságnövelés elősegítésére irányul.
FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
A Kormányrendelet az ajánlatkérők érdekeit szem előtt tartva előírja továbbá, hogy az ajánlattevő köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által előírt mértékben és terjedelemben.
FIZETÉSI SZABÁLYOK
Az építési beruházás ellenértékének kifizetése körében kis mértékben módosultak a szabályok: a Kormányrendelet szerint ugyanis az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor. Az új Kormányrendelet emellett nem tartalmaz szabályozást az alvállalkozó kifizetésére vonatkozóan, a kapcsolódó szabályok a Kbt.-be kerültek át. Ennek eredményeként az ajánlatkérő már közvetlenül az alvállalkozókhoz fordul a számlák kiállí-tása és az adóigazolások benyújtása érdekében, a kifizetés is közvetlenül az alvállalkozók részére történik. E módosítás legnagyobb előnye, hogy ezáltal az építőiparban rendkívül gyakran előforduló lánctartozások elkerülhetők.
Az alvállalkozókkal kapcsolatban kiemelendő még a Kbt. azon rendelkezése is, amely szerint építési beruházásra irányuló szerződés esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy egyes alapvető fontosságú feladatokat kizárólag az ajánlattevő végezhet el.
Ebben az esetben pedig alvállalkozó nem végezheti el az adott munkát, illetve az alkalmasság igazolásakor az ajánlattevő nem támaszkodhat más szervezet kapacitására.
TÖBBLETKÖVETELMÉNYEK
Jelentős változásnak tekinthetők még az eljárásba bevont személyek esetében meghatározott többletkövetelmények, így a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkezés, amely az adott szakterületen szerzett felsőfokú végzettséget jelenti. Szakértelemmel pedig az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont szervezet legalább egy, tevékenységében közreműködő tagjának, munkavállalójának kell rendelkeznie.
Az eljárásba bevont személyek közé tartozik a beruházás-lebonyolító is, akit a Kormányrendelet szerint az ajánlatkérő igénybe vehet. A beruházás-lebonyolító egy olyan, szakértelemmel rendelkező személy, aki koordinálja az építési beruházás megvalósítását.
Megjegyzendő, hogy a beruházáslebonyolító személye nem tekinthető új intézménynek, az építési törvényben már korábban megjelent a lebonyolító, egyfajta segítőként. A beruházás-lebonyolító igénybevételére felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó alkalmazása mellett kerülhet sor, azonban ebben az esetben a beruházás-lebonyolító feladatai nem terjednek ki a tanácsadó által ellátott feladatokra.
ÖSSZEGZÉS
A fentiek alapján megállapítható, hogy az új építési beruházásokra, koncessziókra és a hozzájuk kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatásokra vonatkozó szabályok kibővültek, és alaposabbá, pontosabbá váltak.
Emellett az ajánlatkérő és az ajánlattevő oldalán is megjelentek többletkövetelmények, amelyek jelentős költségvonzattal is rendelkeznek, azonban lehetővé teszik a biztonságosabb és ellenőrizhetőbb közbeszerzéseket e területen.
Jelen cikkünk általános jellegű tájékoztatásul szolgál, és nem helyettesíti a konkrét ügyekben a jogi tanácsadást.
Dr. Miskovics Mariann
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Sándor Szegedi Szent-Ivány
Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda