2024. december 10., kedd

UJ HONLAP BANNER 250 100

OTSZ2015. március 5-én lépett hatályba az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (új OTSZ). Az előző részben a tervezői felelősségről, a tervezési szempontokról, alapelvekről esett szó, ezúttal pedig a fogalmakkal foglakozunk.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet I. rész 1.1.9. pontja értelmében az „Építészeti műszaki leírás, ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat: a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) (tűzbiztonság) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát".

A III. rész 9.4.8. pontja szerint: „Tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit, így különösen a következőket: a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) (tűzbiztonság) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát".

Abban az esetben, ha nem készül a Tűzvédelmi Törvény szerinti tűzvédelmi dokumentáció, a tűzvédelmi követelmények teljesülését igazoló dokumentációt készítő személy is elvégezheti a kockázati osztály besorolást és az igazolást. Az építésztervezőnek és statikusnak a felelőssége és kötelessége ebben az esetben, hogy a létesítmény kockázati osztálya meghatározásra kerüljön, és hogy igazolja, hogy az általa tervezett építmény megfelel az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírásainak.

Az építmény mértékadó kockázati osztályának a meghatározásánál először meg kell határozni a kockázati egységeket és azok kockázati osztályát. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban szereplő követelményeket akkor tudjuk helyesen kiolvasni, előírásait alkalmazni, ha tisztában vagyunk a fogalmakkal. Az szükséges fogalmak lehetnek az Építési Törvényben, OTÉK-ban, Tűzvédelmi Törvényben, a szakmagyakorlást szabályozó rendeletekben, CPR rendeletben, 275/2013. Korm. rendeletben, kivitelezési, tervezési tevékenységet szabályozó jogszabályokban, szabványokban stb. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben lévő fogalmak olyan fogalmak, amelyeket más területen még nem határoztak meg, vagy a TvMI-vel való összefüggésében vált indokolttá a megalkotásuk.

A KOCKÁZAT MINT ÚJ FOGALOM

kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás;

kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe;

mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal;

alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet ipari-mezőgazdasági, közösségi, lakó,tárolási és vegyes.

A rendeltetések esetében az OTSZ alaprendeltetésére és azok meghatározására vonatkozó fogalmait kell alkalmazni és nem az OTÉK által használtakat!

KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS FOGALMAI

Az OTSZ 10–12. §-a foglalkozik részletesen a kockázati osztályba sorolással. Az egyik fő eleme ennek a kockázati egység legfelső és legalsó építményszintjének szintmagassága. A követelmények kiolvasásához tudnunk kell, hogy mit értünk építményszint alatt.

Ezt a fogalmat nem az OTSZ, hanem az OTÉK tartalmazza:

Építményszint [OTÉK]: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs."

A korábbi OTSZ-ben még voltak olyan tűzvédelmi szempontú meghatározások, hogy például a tetőtér-beépítést mikor kell építményszintnek tekinteni, vagy például, hogy az építmény szintszámába nem tartozik bele: a pinceszint(ek), az alagsor, a szintosztó födém, a tetőszint és a tetőfelépítmény. Az új szabályozás egységesen kezeli a fogalmakat az OTÉK-kal.

helyiség [OTÉK]: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.

rendeltetés [OTÉK]: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják.

pinceszint [OTÉK]: olyan építményszint, amelynek padlószintje több mint 20 százalékában kerül 0,70 méternél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.

pinceszinti helyiség, helyiségcsoport [OTÉK]: olyan helyiség, helyiségcsoport, amelynek padlószintje több mint 0,70 méterrel kerül a terepcsatlakozás alá.

alagsor [OTÉK]: olyan építményszint, amelynek padlószintje legfeljebb 20 százalékában kerül 0,70 méternél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.

földszint [OTÉK]: olyan építményszint, amelynek padlószintje legfeljebb 20 százalékában és legfeljebb 0,70 méterrel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá.

földszinti helyiség, helyiségcsoport [OTÉK]: olyan helyiség, helyiségcsoport, amelynek padlószintje sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá.

tetőtér (padlás) [OTÉK]: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek.

tetőtér-beépítés [OTÉK]: tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

ÚJ FOGALOM

Ha a régi beidegződések szerint járunk el, nagyot tévedhetünk egy-egy követelményérték, tűzállósági teljesítményjellemző meghatározásánál.

Az új OTSZ bevezet egy új fogalmat is, ez a kijárati szint, amely nem feltétlenül egyezik meg a jól beidegződött földszinttel. Egy lépcsőháznak például nemcsak kijárati, hanem bejárati szintje is lehet (ahonnan menekülnek) és a kijárati és bejárati szintek közötti magasság különbségtől függnek például a lépcsőházak hő- és füstelvezetésére vonatkozó előírások. Ne feledjük, hogy ezeket az előírásokat abban az esetben is be kell tartani, ha helyreállítanak, felújítanak, korszerűsítenek és nincs engedélyezési eljárás.

kijárati szint: az az építményszint, amelyen a benntartózkodó személyek a menekülés során elhagyják az épületet, speciális építményt és a csatlakozó terepszintre távoznak.

TOVÁBBI ELŐÍRÁSOK

Ehhez a fogalomhoz további előírások kapcsolódhatnak, mint pl. „Bölcsődei rendeltetés kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten alakítható ki."

„A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe veszi pl.
c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest."

A szintekkel összefüggésben határozták meg az egyes födémek típusait és az azokra vonatkozó követelményeket is.

emeletközi födém: építményszintek közötti, valamint építményszint és padlástér közötti vízszintes teherhordó, térelhatároló szerkezet, beleértve a tetőtér alatti födémet is,

tetőfödém: az épület legfelső szintjét felülről határoló födém,

A tervezett épületre vonatkozhatnak további előírások, ha földszintes, alápincézett földszintes, egyszintes, földszinttel és legfeljebb a jogszabályban meghatározott további építményszinttel rendelkezik, tetőszintre, emeletszintre, tetőtérszintre. Ezek a fogalmak nem keverendők össze.

AZ ÚJ OTSZ

Az új OTSZ felépítésében is eltér a korábbi szabályozástól. A rendeletben találhatóak meg a követelmények, viszont új elem, hogy az OTSZ-hez Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket (TvMI) készít el az OKF irányítása alatt működő Tűzvédelmi Műszaki Bizottság, mely irányelvekben a követelményeket kielégítő, megkívánt biztonsági szintnek megfelelő műszaki megoldások, számítási módszerek stb. kerülnek kidolgozásra. Ezek az irányelvek az OKF (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) honlapján érhetők el.

A szabványokkal ellentétben ingyenesek, tartalmuk módosítása nélkül szabadon terjeszthetők, sokszorosíthatók.

Jelenleg az alábbi 9 témakörben került kidolgozásra TvMI:

  • Tűzterjedés elleni védelem
  • Kiürítés
  • Hő és füst elleni védelem
  • Tűzoltó beavatkozási feltételek
  • Beépített tűzjelző berendezések
  • Beépített tűzoltó berendezések
  • Villamos és villámvédelmi berendezések
  • Számítógépes szimuláció
  • Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Ezekben az irányelvekben a tervezők további fogalmakkal, tervezési alapelvekkel, iránymutatásokkal és segédletekkel találkozhatnak. Alkalmazásuk ugyan önkéntes, de ha valaki a bennük foglaltaktól el szeretne térni, igazolnia kell majd a választott műszaki megoldás megfelelőségét.

A kijárati szintnél maradva egy idézet a Kiürítés TvMI-ből:

10.3. A menekülés segítése érdekében olyan épületekben, ahol a kijárati szint nem a földszinten található és jellemzően helyismerettel nem rendelkező személyek tartózkodnak bent, javasolt az emelet megjelölés mellett minden szinten jelölni, hogy a lépcsőházon mely szintek érhetőek el és azok közül melyik a kijárati szint. A jel magassága legalább 200 milliméter legyen.

A tervezőknek a napi munkájuk során az OTÉK, az ÉTv, a Tűzvédelmi Törvény, az új OTSZ és a vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) előírásait, tervezési elveit komplex szemléletmódban kell ismerniük és kell tudniuk alkalmazni.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az építésztervezőnek az új Ptk. szerint megnövekedett a felelőssége. A Ptk. szerint a terv hibás, ha nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az Étv. 33. § (1) A tervező felelős: az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)
aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,
c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért (ide értve a TŰZVÉDELMI TERVEZŐT is)
d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

Folytatjuk! 

 

Lestyán Mária
szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
ROCKWOOL Hungary Kft.

 

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240