A leesés elleni védelmet biztosítani kell akkor is, mikor az építő kezek sokasága már levonult, és nem állandó a jelenlét a tetőn.

Sisak, megkülönböztető mellény, acélbetétes bakancs, füldugó, szemüveg stb. ismerős felszerelések egy kivitelezés során, ahogyan előre gondolunk a tűzvédelemre vagy az alpinista kikötési pontokra is! De mi a helyzet a kivitelezés végeztével, mikor javítunk, bővítünk, karbantartunk vagy fenntartunk? A leesés elleni védelmet biztosítani kell akkor is, mikor az építő kezek sokasága már levonult és nem állandó a jelenlét a tetőn.

2013. január 31-én türelmi idő nélkül lépett hatályba az EN 795/2012 kikötési pontokra és zuhanásgátló rendszerekre vonatkozó európai szabvány, mely az alábbi országos rendelkezésekkel kiegészülve szabályozza a magasban végzett munkakörnyezet biztonságos feltételeit.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről III. fejezet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei, 28. § (1): Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni.

Leesés elleni rendszer alkalmazását írja elő a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének III., építési munkahelyek helyiségeken kívüli bekezdésének 5. alpontja. E rendelet szerint a magasból leesést meg kell akadályozni, a munkát végző részére a magasból való lezuhanás megelőzésére kialakított védőeszközt kell biztosítani. Ekként leesés elleni védelmet kell biztosítani azokban az esetekben, amikor a munkavégzés magassága meghaladja a 2,00 m szintkülönbséget; födémek, tetők, mennyezetek, felülvilágítók, aknák megnyitásakor vagy építésekor; a 2,00 méter szintkülönbséget meghaladó tetőn végzendő munkáknál és a hozzá vezető utakon, valamint a lapos és alacsony hajlású (20^o alatti) tetők esetében, amennyiben a munkavégzés helyszíne a szintkülönbség szélétől 2,00 méternél közelebb van.

A tervezők műszaki leírásában gyakran szerepel a hivatkozás a leesés elleni védelem szükségességére, de gyakorlati megvalósulása rendkívül ritka. Pedig ma már lapos és ferde tetőkre is egyaránt található megbízható, naprakész megoldás. A felelősségi lánc részeseként a tervezőket is érintheti egy-egy baleset vizsgálata, annak ellenére, hogy a felelősség elsősorban az épület tulajdonosát vagy üzemeltetőjét terheli! Ezért is ajánlott a 4/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet vonatkozó bekezdését szerepeltetni az üzemeltetésre, biztonságra vonatkozó munkák során készülő dokumentumokban az építészek, kertépítészek, szigetelőmérnökök stb. számára.

Számos megoldás létezik a biztonságos munkakörnyezet biztosításához, ezeket a rögzítés módja szerint két nagy csoportba sorolhatjuk:

• mechanikai rögzítésű rendszerek,
• leterheléssel rögzített rendszerek.

A mechanikai rögzítéssel működő rendszerek lapos, kis hajlású és ferdetetőn is alkalmaz hatók, igazodnak az alatta alkalmazott födémszerkezethez (beton, fém vagy fa), minden esetben áttörik a víz- és hőszigetelést pontszerű hőhidakat képezve a szerkezetben.

A leterheléssel rögzített leesés elleni rendszerek lapos és kishajlású tetőkön (max. 5^o) alkalmazhatók bármilyen födémszerkezeten, mely a rendszernek megfelelő felületi terhelést bírja. Felépítésükből adódóan sem a hőszigetelést, sem a vízszigetelést nem károsítják. A leterhelő anyag lehet kavics, zúzalék, betonelemek vagy akár zöldtető is!

DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉST SEGÍTŐ MÁTRIX

Ahhoz, hogy a tervezés során biztonságos és gazdaságos döntést hozhasson a tervező, ismerni kell a hatályos szabványokat, törvényeket és rendelkezéseket, valamint az eltérő használati intenzitáshoz illeszkedő rendszereket.

A cél minden esetben a balesetek elkerülése, oly módon, hogy a minimális ráfordítás mellett a szükséges biztonsági feltételeket garantáljuk az eltérő képzettségű és tudású szakembereknek és felhasználóknak. Ennek érdekében az értelmezési eltérések kiküszöbölésére a D.A.CH.S.^* munkacsoport irányelvében a kockázatelemzés eszközével egy döntés-elősegítő mátrixot alakítottak ki, mely Ausztriában már szabványi szintre emelkedett (ÖNORM B 3417) (1. ábra).

A mátrix a tetőn megjelenő célcsoportok és a használat intenzitásának függvényében eltérő kategóriákra osztja a minimálisan szükséges felszereltségi szintet.

A munkacsoport által meghatározott célcsoportok:
A.) biztonságtechnikai rendszerek telepítői és képzett szakemberek (tetőfedő, bádogos, szerkezetépítő stb.);
B.) biztonságtechnikai rendszerek használatára kiképzett szakemberek (kertfenntartók, kéményseprők, karbantartók stb.);
C.) biztonságtechnikai rendszerek használatára nem kiképzett szakemberek (karbantartók, helyreállító személyek stb.);
D.) felhasználók (közterületeken és magánterületeken);

A használati intenzitás a következő csoportokra osztható:
1.) ritka, 5 évnél ritkább munkavégzés (nincsen hótakarítás, nincsen esti vagy rossz időben végzett beavatkozás);
2.) csekély, 2-5 évenkénti munkavégzés (esetenkénti hóeltávolítás, nincsen éjszakai vagy rossz időben végzett beavatkozás);
1.) közepes, 2 évnél gyakoribb munkavégzés (várható hóeltakarítás, éjszakai és rossz időben folyó beavatkozás);
4.) gyakori, rövid időközönként munkavégzés (van hóeltakarítás, éjszakai és rossz időben folyó beavatkozás).

Biztonságtechnikai eszközök:

• Mobil kikötési pontok (leterheléssel): ideiglenesen felállítható rendszerek az eseti rövid távú munkafolyamatok elvégzéséhez.
• Szoliter kikötési pontok (leterheléssel vagy mechanikai rögzítéssel): pontszerű kikötési helyek adott mozgási sugárral.
• Sorolt kikötési rendszerek (leterheléssel vagy mechanikai rögzítéssel): adott vonal mentén alkalmazható rendszer.

Korlátrendszerek (leterheléssel vagy mechanikai rögzítéssel): felhasználástól függő kivitelű lehatároló elemek.

ÚJ DIADEM DIASAFE® TERMÉKCSALÁD

DiaSafe^®-Single-System „Solo"/„Duo" Szoliter kikötési pont

Leterheléssel rögzített leesés elleni és viszszatartó rendszer egy („Solo") vagy két („Duo") felhasználó általi használatra DIN EN795:2012 („Solo") és CEN/TS 16415:2012 („Duo") normák alapján vizsgálva.

Az EN 795/2012 vizsgálati szabvány szerint „A" osztályba sorolt, vízszigetelés áttörése nélkül rögzíthető rendszer 5^° lejtést nem meghaladó, megfelelő teherbírású tetőszerkezetre tervezhető.

A DS-amőba ellenszán és a merevítő kúp üvegszál-erősítésű, melyek integrálva vannak egy biztonsági nem szőtt műszaki textilbe. A kúpon, melybe beépített DS-Single tartóoszlop és energia-abszorpciós elem is van, továbbá a kúp palástján rétegvastagság jelző gyűrűk is megfigyelhetők.

Az oszlop tetejére rögzített gyűrűhöz csatlakoztatható a személyi védőfelszerelés. Standard (3 × 3 m) műszaki textil méret mellett a leterhelő réteg felületsúlya száraz állapotban „Solo" esetén min. 80 kg/m², „Duo" esetén min. 200 kg/m², (kiegészítve min. 5 × 6 m-es FGT-180 biztonsági nem szőtt műszaki textillel a leterhelősúly akár 30kg/m²-re is csökkenthető), mindig teljes felületen leterhelve.

DiaSafe^®-Line-System „Multi" Sorolt kikötési pont

Leterheléssel rögzített leesés elleni és visszatartó rendszer, a rendszerhossztól függően korlátlan számú felhasználó általi használatra alkalmas, DIN EN795:2012 norma alapján vizsgálva.

A vízszigetelés áttörése nélkül rögzíthető rendszer 5^° lejtést nem meghaladó, megfelelő teherbírású tetőszerkezetre tervezhető. A „Line" rendszer a „solo"-val nagyjából azonos, lényegileg csak a biztonsági sodrony tekintetében, és ebből kifolyólag a fejkialakításban tér el.

Az oszlop speciális fejével rögzítjük a 8 mm-es nemesacél sodronyt, melyhez csatlakoztatható a személyi védőfelszerelés.

Standard (3 × 3 m) műszaki textil méret mellett a leterhelő réteg felületsúlya száraz állapotban min. 80 kg/m², (kiegészítve min. 5 × 6 m-es FGT-180 biztonsági nem szőtt műszaki textillel a leterhelősúly 30 kg/m² is lehet), mindig teljes felületen leterhelve.

www.zoldteto.hu

____________________________________________________________________________

^*Mozaikszó a munkacsoportra (D-Németország, A-Ausztria, CH-Svájc, S-Dél-tirol), mely német nyelvű területek témában érintett biztosító és tanusító intézeteit egyesíti.