2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

jaszbereny02-webA modern betontechnológiák profizmusában benne kell, hogy legyen mindaz, amit az elődök kísérletezéssel, az anyag határainak megismerésével megteremtettek.

A magyarországi építés történetének sajátossága, hogy nem egy összefüggő, fokozatosan fejlődő változó folyam, hanem egy-egy kiemelkedő rövid, intenzív periódusokból álló sorozat. Ahogy közelítünk a mához, úgy lesznek ezek a periódusok egyre rövidebbek, egymásra hatásuk egyre ellentmondásosabb.

BETONKORSZAK

Visszatekintve a hatvanas-hetvenes évekre, a hazai építészet egy ilyen fontos időszakát definiálhatjuk. A kádári konszolidáció 1956-től 1979-ig tartó első két periódusa, az 1968-as események, az új gazdasági mechanizmus bevezetése, majd kudarca, valamint az első olajválság és hatása adták azokat a kereteket, melyek között a magyar építészet, levetve magáról a szocreál ruháját, újra európai mércével mérhető eredményeket produkált. Az ipari építészet továbbra is fontos szerepe mellett, számtalan középületünk hordozza ennek a korszaknak az építészeti értékeit, igaz, úgy tűnik, ezeket az értékeket az építészetben kevésbé járatos nagyközönség inkább egy politikai korszak ránk maradt terheként, mint valós értékként kezeli. A korszakra jellemző tömeges, döntően lakótelepeken megvalósuló otthonteremtés hatásai mára, összességében negatív előjelet mutatnak, rontva az akkori építészeti szándékok jelenkori megítélését.

Az 1960-as évek elejére a hazai építészet új irányokat céloz meg, ehhez korszerű gyakorlatra, az előregyártás és iparosított építés bevezetésére volt szükség. A nagyléptékű szerkezetépítésben döntően a vasbetont alkalmazták, a helyszíni monolit építéstől az üzemi előre gyártásig.

szombathelyi-csillagvizsgalo-webNEMZETKÖZI ÁRAMLATOK NYOMÁN

Az építészek hamar felvették eszköztárukba azokat a stiláris elemeket, melyeket ebben az időben a nemzetközi építés már biztonsággal alkalmazott. Erre kitűnő példa a Le Corbusier hazai követője, Zalotay Elemér tervei alapján épült szombathelyi Gotthard műholdmegfigyelő állomás (1967–1968).

A futurisztikus expresszív megjelenésű épület jól mutatja a gyors igazodást a nemzetközi áramlatokhoz, ugyanakkor a kivitelezési gyakorlat nem mindig tudta teljesíteni az elvárt színvonalat. Mindezek ellenére ebben az időszakban sok kitűnő épület született.

KIMAGASLÓ PÉLDÁK

A koraiak közül érdemes megemlíteni a pécsi Olympia Presszót (Gádoros Lajos, 1958) és a badacsonyi Tátika Éttermet (1958–1962), melyet Callmeyer Ferenc tervezett. A korszak több értékes alkotása fűződik Dianóczky János nevéhez. A tihanyi rév épülete (1959–1962) és a Detre Dezsővel közösen jegyzett, a honi betonépítészet kimagasló példáját jelentő egri buszpályaudvar (1966–1967), vagy a szintén Dianóczky János terve alapján készült szántódi rév fogadóépülete (1962–1963) méltó helyen kerülhet be a felsorolásba.

Szantodi-rev-web

Ebből a korszakból külön kiemelést érdemel Jurcsik Károly keceli strandfürdője (1960–1963), valamint Zalaváry Lajos jászberényi fürdője (1960–1964), amelynek óriási, kemencét idéző tömegei jól mutatják a vasbetonépítésben rejlő formai lehetőséget.

fortepan Karancs-Szallo-webA kor ikonikus példájává lett Salgótarján városközpontja. Pogány Frigyes külön könyvben [1] elemzi az itt megvalósult épületeket, többek között ezt írva a Szrogh György tervezte József Attila Művelődési Házról: „A magas építőművészeti színvonalon kiérlelt épület valóban mai, korszerű, monumentális egyszerűségében – úgy érzem – egyúttal magyar, sőt helyi atmoszférát sugároz. Monolitikus technológiával kialakított vasbeton szerkezetei racionálisak, a nyers betonfelületekről az anyag őszinte szava szól hozzánk egyszerűen, közvetlenül, szinte tőmondatokban, miként az egész épület ilyen hangnemben beszél."

fortepan Pecsko-Aruhaz-webNéhány oldallal később Jánossy György alkotása, a Karancs Szálló kap méltatást, melyben a nagy méretek ellenére is játékos építészeti elemek alkalmazásával elért harmóniát ünnepli a szerző, miközben kitér a vasbeton szerkezetek erőjátékának elemzésére is.

A Pécskő Áruház (1966–1969), melyet Finta József tervezett, a kor bármelyik, akár nemzetközi, építészeti orgánumában is megállta volna a helyét, mivel nemcsak belső térképzésének feszessége, homlokzati struktúrájának játékossága, de az épület városi szövetbe helyezése is példa értékű. Említést érdemel a Magyar Géza tervezte salgótarjáni Bolyai János Gimnázium épülete (1968–1969) is.

fortepan 31127-Bolyai-web bodrog aruhaz web

Ebben a korszakban kivételszámba ment a szakrális épületek megvalósulása, ezért külön is értékes Csaba László hollóházi Szent László temploma (1964–1967). Talán kevesen gondolják, de az organikus építés hazai megteremtője, Makovecz Imre életművében is jelen van a vasbeton szerkezetű építés. Sárospataki áruházának (1969–1972) szerkezetéről önmaga így ír a Corvina Műterem sorozatban megjelent könyvében: „Az áruház emelete vierendel rendszerű monolit vasbeton keretek sorából áll. Az oldalhomlokzatok lapjai a tartó párosan jelentkező negatív nyomatékait, az erők sűrűsödését fejezik ki és viselik is. A virágszerű hatalmas test a benne levő teheregyenlőtlenséget a parapetek változó magasságával mutatja." [2] De nemcsak jeles alkotók kiemelkedő épületein találkozhatunk e kor betonépítészeti reneszánszával.

A nyers beton alkalmazása jelen van a műemlékek didaktikus kiegészítéseiben, sok középületen szerepel falburkolatként, támfalként, látszóbeton lábazati zónaként vagy előtetőként, de jelen van a lakóépület építésben is, mint például Iványi László budapesti Tulipán utcai társasházainál (1965), bizonyítva azt, hogy a beton több mint szerkezeti anyag, része az építészeti eszköztárnak.

hamzs ep webA hozott példák mellé kívánkoznak a korai beton-, vasbetonépítés hazai előzményei és művelői, megemlítve olyan alkotókat, mint Zielinszky Szilárd, aki a hazai betonépítés egyik jeles úttörője, vagy Padányi Gulyás Jenő és Menyhárd István, akik a Hamzsabégi úti buszgarázs (1941) 82 méter fesztávú, 6–8 centiméter vastagságú elliptikus paraboloid dongaív sorolásából képzett tetőszerkezetével európai mértéket állítottak fel.

 

Irodalom
[1] Pogány Frigyes: Salgótarján új városközpontja. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1973.
[2] Corvina Műterem: Makovecz Imre. Corvina Kiadó, Budapest, 1980.

Van mit kutatni és tanulni ebből a korszakból. A modern betontechnológiák profizmusában benne kell hogy legyen mindaz, amit az elődök kísérletezéssel, az anyag határainak megismerésével megteremtettek. Fontos megértetnünk a szakmával és a nagyközönséggel, hogy óvnunk, rehabilitálnunk kell ennek a korszaknak az építészeti lenyomatait, hiszen ez is a múltunk, a magyar építés része.

 

Markó Balázs
DLA okleveles építészmérnök

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240