Az EUROCONSTRUCT 19 országának közgazdászai, a kialakult szokásoknak megfelelően, 79. konferenciájukon Varsóban felülvizsgálták korábbi elemzéseiket Európa építési piacairól, a 2014–2015-ös globális makrogazdasági változások figyelembevételével.

Ennek alapján mutatták be az építési piacra kiható változásokat a lakásépítés, a közösségi és a magánberuházások építése, valamint az infrastruktúra fejlesztése területén. A varsói konferencia emellett az EU új direktíváiról, az új közbeszerzési törvény hatásairól, az új EU tervidőszak (2014–2020) beruházási lehetőségeiről, illetve az azokat támogató Juncker-tervről szólt. Szó volt a világ cementgyártásának alakulásáról, és aktualitását tekintve rendkívüli érdeklődést váltott ki az EU és Ukrajna viszonyának lehetséges szcenárióiról és gazdasági kimenetéről szóló előadás is.

EURÓPA GAZDASÁGI ERŐSÖDÉSE A FELTÉTELE AZ ÉPÍTÉSI PIAC NÖVEKEDÉSÉNEK

2014-ben megtört a 2008 óta tartó recessziós folyamat, melyet mindenekelőtt az olajárak drasztikus csökkenése, az euró gyengülése és az alacsony hitelkamatok tettek lehetővé. A 19 tagország közül GDP-csökkenés csak egyetlen országban, Olaszországban következett be, szemben a 2012-es 9, majd 2013-ban már „csak" 6 ország csökkenő GDP-jével. A friss prognózis szerint 2015–2017 között kivétel nélkül minden EUROCONSTRUCT országban növekedni fog a GDP.

A 2015. júniusi prognózis 0,3 ponttal magasabb építési piaci növekedést vár 2015-re, mint ahogyan azt egy fél évvel korábban jelezte, éspedig 1,8%-os növekedést az egész EUROCONSTRUCT régióra. 2016-ra valamivel magasabb, 2%-os lesz a várható növekedés, 2017-ben egy kissé visszaesik a növekedési ütem 1,7%-ra. A válságból kikapaszkodás egyértelmű jelzése ez a hároméves növekedés az előttünk álló 2015–2017-es időszakban.

Visszatekintve megállapítható, hogy az építési piac 7 évig tartó lejtmenete felülmúlta a többi iparágak válságának időtartamát. A 2008 első félévében tapasztalt piaci csúcsról az európai építés teljesítménye 2010 első felében érte el az egyik mélypontját. Ez alatt az idő alatt mintegy 20%-os romlás következett be. Ez a zuhanás még az 1999-es válságnál is mélyebbnek bizonyult, és a 2010-es mélypont tartósan megülte az építési piacot, mert 2011-ben is változatlanul kitartott.

Mindazonáltal 2012-ben további romlás következett be a 19 EUROCONSTRUCT ország építési piacán és a következő két év ingadozásaiból sem lehetett jelentős változásokat várni (1. ábra).

Az EUROCONSTRUCT építési piacának legnagyobb hányadát, 45%-át 590 milliárd euró értékben a lakásépítés és felújítás teszi ki. Jellemző ennek belső megoszlása, jelenleg az új építés csupán 40%-a a lakásépítésnek. Érdekességként megemlítjük, hogy 2006-ban, tehát a válság előtt, nagyjából hasonló arányban, 48%-ban képviselték a lakásberuházások magukat.

A nem lakás célú magasépítés a teljes építési piac 29%-a, a mélyépítésé pedig a fennmaradó 25%. A felújítás-fenntartási tevékenység kimagasló aránya az új építéshez viszonyítva különösen erős az olasz (73%), a német és a dán (64%), valamint a francia (51%) építési piacain. Ezzel ellentétben, a közép-kelet-európai országokban az új építés dominál, nevezetesen Szlovákiában 71%-kal, Lengyelországban 69%-kal. A magyarországi új építés és a felújítás aránya 50-50%, a cseheknél 63-37%. Az építési piac 2017-es összteljesítménye, melyet az Euroconstruct országok elemzői 1436 milliárd euróra becsülnek, még mindig 14%-kal marad alul a 2007-es teljesítményhez viszonyítva. Ez arra utal, hogy a növekedés a továbbiakban is igen lassú lesz.

Az új építés mintegy 10%-kal növekedhet a következő években, míg a felújítás 4-5% körül növekszik évente 2015-2017 között (2. ábra).

A legnagyobb mértékű növekedésre az infrastruktúra területén lehet számítani, különösen a közép-kelet-európai országokban (1. táblázat).

2017-IG LEGJOBBAN TELJESÍTŐ ORSZÁGOK

Írország és Lengyelország részéről várjuk a legnagyobb növekedést 2017-ig. Írország, jó néhány évig tartó igen erősen csökkenő, építési piacának 70%-ával zsugorodó teljesítményével a háta mögött, 10% feletti éves növekedésre számít, amivel 2017-re 35,7%-kal emelkedik a teljesítménye. Írország a magasépítési teljesítményének növekedésére alapozza a pozitív változást.

Ezzel szemben Lengyelország kimagasló, mintegy 28%-kal megnövekedő építési piaci teljesítménye elsősorban a mélyépítési munkák felgyosulásának lesz a következménye, és évi 8,6%-os teljesítménynövekedést fog produkálni.

A sorban a Cseh Köztársaság és az Egyesült Királyság következik, de jelentős növekedésre számítunk Portugáliában és Spanyolországban is.

A mostanáig tartó igen lassú növekedés továbbra is jellemző marad Franciaországban, Magyarországon, Belgiumban, Ausztriában és Németországban. Svájcban egy igen csekély, mintegy fél százalékos éves csökkenésre számítunk a következő időszakban. (2. táblázat)

A MAGYAR ÉPÍTÉSI PIAC 2015–2017 KÖZÖTT

A Buildecon prognózisa szerint a magyar építési piac teljesítményének 2006 óta tartó zsugorodása 2012/2013-ban fordulatot vett. A 2013-as 6,2%-os, majd a kiugróan magas, 14,3%-os 2014. évi építési teljesítményt a következő évek lassuló növekedése fogja várhatóan jellemezni. Az EU-források ezekben az években a gazdaság növekedését célozzák meg. Ha a kkv-k erőteljesen tudják majd növelni a beruházásaikat, ezáltal munkahelyeket is teremtve, továbbá, ha az energiamegtakarító lakossági beruházások fel tudnak gyorsulni, akkor a ma várható évi 3-5%-os növekedés átválthat egy erőteljesebb növekedésbe 2016-17-ben.

Gáspár Anna
BUILDECON – www.buildecon.com