A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lapostetők esetében a kivitelezők nem rendelkeznek kellő ismerettel a minősítések és jogszabályi előírások terén, ezért cikkünkben szeretnénk részletesebben bemutatni a tetőfödém térelhatároló szerkezetének területét.
Az új OTSZ életbe lépését követően a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozták meg. A homlokzati hőszigetelő rendszereknél már jelentős ismeretünk van arról, hogy egyes rendszerek milyen eltérő paraméterekkel rendelkezhetnek tűzvédelmi szempontból, valamint hogy milyen tűzvédelmi kockázatokat jelenthet az, ha a rendszerben bevizsgált szisztémától az alkalmazás, beépítés során eltérünk.
FOGALMAK
tetőfödém térelhatároló szerkezete: a tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könynyűszerkezetes, réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m2 felülettömegű szerkezetek (önhordó) rétegei; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni;
tetőtűzterjedés elleni gát és osztósáv: hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését;
tűzterjedés elleni gát: födémhez, falhoz csatlakozó vagy tetőn kialakított, a tűznek az építményszintek, a tűzszakaszok, a tetőmezők, továbbá a szomszédos épületek közötti átterjedését alakjával, méreteivel, tűzállósági teljesítményével és tűzterjedés elleni adottságaival korlátozó, megakadályozó tűzgátló építményszerkezet.
KÖVETELMÉNYEK
Az új OTSZ-ben a tetőfödém térelhatároló szerkezetével szemben a létesítmények kockázati osztályától függően találhatóak követelmények a szerkezet tűzállósági teljesítményjellemzőjére vonatkozóan, az alkalmazható hő- és vízszigeteléseket érintően, valamint a kialakítandó tűzterjedés elleni gátakra.
Tűzállósági teljesítményjellemző
A tetőfödémek tűzzel szembeni viselkedését a rendszervizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítményjellemző alapján határozhatjuk meg:
R – teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül;
E – integritás: az épületszerkezet olyan, elválasztó funkcióval rendelkező képessége, hogy a tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében a tűz átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen, vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának;
I – szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifi káns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre.
Amennyiben a vizsgálat során bármelyik tűzállósági teljesítményjellemző eléri a szabványban rögzített határértéket, az lesz a rendszerre vonatkozó tűzállósági határérték (percben) annyi eltéréssel, hogy figyelembe kell venni az osztályozási lehetőségeket szerkezettípusonként. Az OTSZ 2. sz. mellékletének 1. táblázatában kockázati osztálytól függően D REI 15, A2 REI 30, 45, 60 lehet előírás (1. táblázat)
A megfelelő szerkezet megválasztáshoz már a tervezés során ismernünk kell az egyes szerkezetek tűzállósági teljesítményének korlátait. Trapézlemezes födémek például csak A2 REI 30-ig rendelkeznek jellemzően minősítésekkel, ha ennél szigorúbb az előírás, akkor például tetőpanel, szendvicspanel jöhet szóba.
MITŐL FÜGG A TŰZÁLLÓSÁGI TELJESÍTMÉNYJELLEMZŐ?
1. Az elérhető tűzállósági teljesítményjellemző függ a szerkezet rétegrendjétől (kötött, ami a minősítésekben szerepel) és az alkalmazott hőszigetelés anyagától. Az éghető hőszigetelő maggal készülő szerkezetek jellemzően a 15 perces határérték-tartományt teljesítik. Trapézlemez esetén igen eltérő besorolást kaphatunk a lemezvastagság függvényében.
2. A tűzállósági teljesítményjellemző függ a szerkezet terheitől. Statikusnak kell méreteznie EUROCODE alapján a szerkezetre jutó terheket, beleértve a hóterhet és a járulékos terheket. Sokszor csak a kivitelezés során derül ki, hogy különböző vezetékeket, légcsatornákat stb. szeretnének rögzíteni a szerkezethez, de a tetőn elhelyezett berendezések, klímagépek stb. terhével is számolni kell. Ez nagyban befolyásolja a szerkezet tűzállósági teljesítményjellemzőjét, ezért ha a tervezett számításoknál nem szerepel, utólag kell ellenőrizni.
3. Harmadszor pedig függ a fesztávtól. Nagyon sok gyártói minősítés csak korlátozott fesztáv mellett alkalmazható, ez minden esetben ellenőrizendő.
A gyártók sok esetben külföldi mérési eredményekkel kívánják meggyőzni a tervezőket, építtetőket, illetve a tűzvédelmi szakhatóságot egy-egy anyag megfelelőségét illetően. A külföldi előírások eltérhetnek a hazaiaktól, pl. az alkalmazandó hóterhek vonatkozásában. Más Skandináviában, mint például a mediterrán vidékeken. Lehet, hogy a minősítés terhei között a hóteher nem szerepel, ezért az hazai viszonylatban nem vagy csak külön számításokkal együtt alkalmazható.
Az engedélyeknek az alábbi paramétereket kell tartalmaznia például egy trapézlemezes tető esetében:
- rétegrend, alkalmazott anyagok;
- terhek (szerkezeti terhek + hóteher, amellyel bevizsgálásra került);
- fesztávolság (ez nagymértékben befolyásolja a betervezhetőséget);
- szerkezet tűzállósági határértéke;
- szerkezet tűzvédelmi osztálya.
Természetesen ezek az engedélyek is, mint a homlokzati rendszerekre vonatkozó engedélyek kizárólag a bennük foglalt műszaki tartalomra vonatkoznak.
HŐ- ÉS VÍZSZIGETELÉSRE VONATKOZÓ, ALKALMAZHATÓ KÖVETELMÉNYEK
32. §.
(1) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a legfeljebb 60 kg/m2 felülettömegű, térelhatároló elemeket is tartalmazó tetőfödém
a) hőszigetelése A1-A2 tűzvédelmi osztályú,
b) a csapadékvíz elleni szigetelése A1-E tűzvédelmi osztályú legyen.
(2) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a tetőszigetelési rendszer Broof(t1) kategóriájú legyen.
(3) NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a legfeljebb 60 kg/m2 felülettömegű térelhatároló elemeket is tartalmazó tetőfödém hőszigetelése és a vízszigetelés anyaga A1-E tűzvédelmi osztályú legyen és a tetőszigetelési rendszer Broof(t1) kategóriájú legyen.
Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy olyan tűzállósági teljesítményjellemzővel rendelkező szerkezet tervezhető és építhető be, amelynek minősítésében foglaltak kielégítik a 32. §. követelményeit is.
Amennyiben a tetőfödémre menekítés történik, plusz előírást kell figyelembe venni, az 56. §-t.
(5) Tetőfödémen kialakított átmeneti védett tér esetén
a) ha a csapadékvíz elleni szigetelés felülről szabadon marad, a tetőszigetelési rendszer
Broof (t1) osztályú és a hőszigetelés A1-A2 tűzvédelmi osztályú legyen vagy
b) megengedett B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelés alkalmazása, ha hő- vagy a
csapadékvíz elleni szigetelő réteget felülről legalább 5 cm vastag A1 vagy A2
tűzvédelmi osztályú réteggel hézagmentesen fedik.
TETŐTŰZTERJEDÉS ELLENI GÁT ELŐÍRÁSAI
Az OTSZ alábbi paragrafusai rendelkeznek arról, hogy mikor kell tűzterjedés elleni gátat alkalmazni:
22. §
(1) A tűzszakaszhatár vonalában tűzterjedés elleni gátat vagy azt helyettesítő beépített tűzterjedésgátló berendezést kell létesíteni
a) eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek között a (2) bekezdésben
foglaltak kivételével,
b) a tetőn.
(2) Egymással 120o-nál kisebb szöget bezáró, eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek esetében az eltérő tűzszakaszhoz tartozó és egymástól leg feljebb 5 méter távolságra lévő falfelületet tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani.
28. §
(1) A tűzterjedés elleni gátak kialakítása, geometriája meg kell, hogy feleljen az OTSZ 6. melléklet 1-5. ábráinak.
(4) Tetősíkból kiemelkedő tetőszinti tűzterjedés elleni gát két oldalán a felhajtott, elhelyezett B-E tűzvédelmi osztályú hő- és csapadékvíz elleni szigetelés között a gát felületén mért legkisebb távolságnak legalább 0,6 méternek kell lennie (1. ábra).
Különös figyelmet kell fordítani az eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozására, mivel erre is van vonatkozó előírás az OTSZ-ben.
(1) Eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani
a) a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzatot a csatlakozástól függőlegesen mért 10
méter magasságig (OTSZ 4. melléklet 1. ábrája szerint) vagy
b) az alacsonyabb tűzszakasz tetőfelületét a magasabb tűzszakaszhoz tartozó
homlokzattól vízszintesen mért 5 méter távolságon belül (OTSZ 4. melléklet 2. ábrája
szerint).
(2) Ha a tűzszakaszhatár vonalától vízszintesen mért 5 méter távolságon belül az egyik tűzszakasz magassága meghaladja a tűzszakaszhatárt képező tetőfelület magasságát, tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani
a) a tűzszakaszok tetőfelületét a
magasabb homlokzattól vízszintesen
mért 5 m távolságon belül (4. melléklet
4. ábrája szerint) vagy
b) a tetőfelületet a tűzszakaszhatár és a
magasabb homlokzat között és a
magasabb homlokzatot a tetőfelülettől
függőlegesen mért 10 méter
magasságig (OTSZ 4. melléklet 3.
ábrája szerint) (2. ábra).
TŰZVÉDELMI MŰSZAKI IRÁNYELV
Fentieken túl a tetőfödém térelhatároló szerkezeteinek a kialakítására irányadó még a „Tűzterjedés elleni védelem" című Tűzvédelmi műszaki irányelv amely elérhető az interneten: http://www.katasztrofavedelem.hu /letoltes/otsz/tuzterjedes-TVMI.pdf
Tűzterjedés elleni gátak a TvMI-ben 4.3.1. Tűzterjedés elleni gát kialakítható egymással összefüggő, tűzvédelmi teljesítményjellemzők szempontjából megfelelő és egyenértékű építményszerkezetből. 4.3.2. Homlokzati, magastető és lapostető tetőszinti tűzterjedés elleni gát kialakítására az F melléklet ábrái adnak megoldási lehetőségeket. |
A Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) tárgya a tűzterjedés elleni védelem jogszabályi követelményeit teljesítő műszaki megoldások ismertetése. Amennyiben a tervező, kivitelező betartja TvMI-ben foglaltakat, akkor az kielégíti a követelményeket. Ha eltér tőle a tervező, akkor a megfelelés igazolásának a felelőssége is az övé.
TERVEZŐI FELADATOK
Ahhoz, hogy a vonatkozó előírásoknak, különösen az OTSZ rendelkezéseinek megfeleljen egy terv, a tervezőnek megfelelő részletességgel kell megadnia a szerkezet típusát, annak tűzállósági teljesítményjellemzőjét, tűzvédelmi osztályát, a fesztávkorlátot, a EUROCODE alapján tervezett terheket, az alkalmazható hőszigetelés és vízszigetelés tűzvédelmi osztályát, a tűzszakaszolások helyét és a tűzvédelmi gátak kialakításának módját.
Amennyiben ezek nem olvashatók ki egy kiviteli tervből, akkor a terv hiányos, és ezt a kivitelezőnek, felelős műszaki vezetőnek jeleznie kell a megrendelőnek, illetve tervezőnek. Csakis a tervező által meghatározott műszaki megoldások építhetők be, ugyanis kizárólag a tervező ismeri olyan részletezettséggel a megrendelői igényeket, tervezési programot, szakági tervezők és szakhatóságok kikötéseit, hogy a megfelelő szerkezeti kialakítást meghatározza. Amennyiben a kivitelező a tervektől eltér vagy hiányos, hibás tervet valósít meg, annak felelősségét és jogi következményeit is vállalnia kell.
A szerkezetekre vonatkozó teljesítményjellemzők szerkezetre vonatkozó minősítéssel, az építési termékek tűzvédelmi osztályai pedig teljesítménynyilatkozattal igazolhatók.
Lestyán Mária
A1 Hőszigetelő-anyag Gyártók Egyesületének elnöke