A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lapostetők esetében a kivitelezők nem rendelkeznek kellő ismerettel a minősítések és jogszabályi előírások terén, ezért cikkünkben szeretnénk részletesebben bemutatni a tetőfödém térelhatároló szerkezetének területét.

Az új OTSZ életbe lépését követően a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozták meg. A homlokzati hőszigetelő rendszereknél már jelentős ismeretünk van arról, hogy egyes rendszerek milyen eltérő paraméterekkel rendelkezhetnek tűzvédelmi szempontból, valamint hogy milyen tűzvédelmi kockázatokat jelenthet az, ha a rendszerben bevizsgált szisztémától az alkalmazás, beépítés során eltérünk.

FOGALMAK

tetőfödém térelhatároló szerkezete: a tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könynyűszerkezetes, réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m² felülettömegű szerkezetek (önhordó) rétegei; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni;

tetőtűzterjedés elleni gát és osztósáv: hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését;

tűzterjedés elleni gát: födémhez, falhoz csatlakozó vagy tetőn kialakított, a tűznek az építményszintek, a tűzszakaszok, a tetőmezők, továbbá a szomszédos épületek közötti átterjedését alakjával, méreteivel, tűzállósági teljesítményével és tűzterjedés elleni adottságaival korlátozó, megakadályozó tűzgátló építményszerkezet.

KÖVETELMÉNYEK

Az új OTSZ-ben a tetőfödém térelhatároló szerkezetével szemben a létesítmények kockázati osztályától függően találhatóak követelmények a szerkezet tűzállósági teljesítményjellemzőjére vonatkozóan, az alkalmazható hő- és vízszigeteléseket érintően, valamint a kialakítandó tűzterjedés elleni gátakra.

Tűzállósági teljesítményjellemző

A tetőfödémek tűzzel szembeni viselkedését a rendszervizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítményjellemző alapján határozhatjuk meg:

R – teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül;

E – integritás: az épületszerkezet olyan, elválasztó funkcióval rendelkező képessége, hogy a tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében a tűz átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen, vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának;

I – szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifi káns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre.

Amennyiben a vizsgálat során bármelyik tűzállósági teljesítményjellemző eléri a szabványban rögzített határértéket, az lesz a rendszerre vonatkozó tűzállósági határérték (percben) annyi eltéréssel, hogy figyelembe kell venni az osztályozási lehetőségeket szerkezettípusonként. Az OTSZ 2. sz. mellékletének 1. táblázatában kockázati osztálytól függően D REI 15, A2 REI 30, 45, 60 lehet előírás (1. táblázat)

A megfelelő szerkezet megválasztáshoz már a tervezés során ismernünk kell az egyes szerkezetek tűzállósági teljesítményének korlátait. Trapézlemezes födémek például csak A2 REI 30-ig rendelkeznek jellemzően minősítésekkel, ha ennél szigorúbb az előírás, akkor például tetőpanel, szendvicspanel jöhet szóba.

MITŐL FÜGG A TŰZÁLLÓSÁGI TELJESÍTMÉNYJELLEMZŐ?

1. Az elérhető tűzállósági teljesítményjellemző függ a szerkezet rétegrendjétől (kötött, ami a minősítésekben szerepel) és az alkalmazott hőszigetelés anyagától. Az éghető hőszigetelő maggal készülő szerkezetek jellemzően a 15 perces határérték-tartományt teljesítik. Trapézlemez esetén igen eltérő besorolást kaphatunk a lemezvastagság függvényében.

2. A tűzállósági teljesítményjellemző függ a szerkezet terheitől. Statikusnak kell méreteznie EUROCODE alapján a szerkezetre jutó terheket, beleértve a hóterhet és a járulékos terheket. Sokszor csak a kivitelezés során derül ki, hogy különböző vezetékeket, légcsatornákat stb. szeretnének rögzíteni a szerkezethez, de a tetőn elhelyezett berendezések, klímagépek stb. terhével is számolni kell. Ez nagyban befolyásolja a szerkezet tűzállósági teljesítményjellemzőjét, ezért ha a tervezett számításoknál nem szerepel, utólag kell ellenőrizni.

3. Harmadszor pedig függ a fesztávtól. Nagyon sok gyártói minősítés csak korlátozott fesztáv mellett alkalmazható, ez minden esetben ellenőrizendő.

A gyártók sok esetben külföldi mérési eredményekkel kívánják meggyőzni a tervezőket, építtetőket, illetve a tűzvédelmi szakhatóságot egy-egy anyag megfelelőségét illetően. A külföldi előírások eltérhetnek a hazaiaktól, pl. az alkalmazandó hóterhek vonatkozásában. Más Skandináviában, mint például a mediterrán vidékeken. Lehet, hogy a minősítés terhei között a hóteher nem szerepel, ezért az hazai viszonylatban nem vagy csak külön számításokkal együtt alkalmazható.

Az engedélyeknek az alábbi paramétereket kell tartalmaznia például egy trapézlemezes tető esetében:

• rétegrend, alkalmazott anyagok;
• terhek (szerkezeti terhek + hóteher, amellyel bevizsgálásra került);
• fesztávolság (ez nagymértékben befolyásolja a betervezhetőséget);
• szerkezet tűzállósági határértéke;
• szerkezet tűzvédelmi osztálya.

Természetesen ezek az engedélyek is, mint a homlokzati rendszerekre vonatkozó engedélyek kizárólag a bennük foglalt műszaki tartalomra vonatkoznak.

HŐ- ÉS VÍZSZIGETELÉSRE VONATKOZÓ, ALKALMAZHATÓ KÖVETELMÉNYEK

32. §.
(1) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a legfeljebb 60 kg/m2 felülettömegű, térelhatároló elemeket is tartalmazó tetőfödém
     a) hőszigetelése A1-A2 tűzvédelmi osztályú,
     b) a csapadékvíz elleni szigetelése A1-E tűzvédelmi osztályú legyen.

(2) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a tetőszigetelési rendszer Broof(t1) kategóriájú legyen.

(3) NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a legfeljebb 60 kg/m2 felülettömegű térelhatároló elemeket is tartalmazó tetőfödém hőszigetelése és a vízszigetelés anyaga A1-E tűzvédelmi osztályú legyen és a tetőszigetelési rendszer Broof(t1) kategóriájú legyen.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy olyan tűzállósági teljesítményjellemzővel rendelkező szerkezet tervezhető és építhető be, amelynek minősítésében foglaltak kielégítik a 32. §. követelményeit is.

Amennyiben a tetőfödémre menekítés történik, plusz előírást kell figyelembe venni, az 56. §-t.
(5) Tetőfödémen kialakított átmeneti védett tér esetén
     a) ha a csapadékvíz elleni szigetelés felülről szabadon marad, a tetőszigetelési rendszer
         Broof (t1) osztályú és a hőszigetelés A1-A2 tűzvédelmi osztályú legyen vagy
     b) megengedett B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelés alkalmazása, ha hő- vagy a 
         csapadékvíz elleni szigetelő réteget felülről legalább 5 cm vastag A1 vagy A2 
         tűzvédelmi osztályú réteggel hézagmentesen fedik.

TETŐTŰZTERJEDÉS ELLENI GÁT ELŐÍRÁSAI

Az OTSZ alábbi paragrafusai rendelkeznek arról, hogy mikor kell tűzterjedés elleni gátat alkalmazni:
22. §
(1) A tűzszakaszhatár vonalában tűzterjedés elleni gátat vagy azt helyettesítő beépített tűzterjedésgátló berendezést kell létesíteni
     a) eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek között a (2) bekezdésben 
         foglaltak kivételével,
     b) a tetőn.

(2) Egymással 120^o-nál kisebb szöget bezáró, eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek esetében az eltérő tűzszakaszhoz tartozó és egymástól leg feljebb 5 méter távolságra lévő falfelületet tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani.

28. §
(1) A tűzterjedés elleni gátak kialakítása, geometriája meg kell, hogy feleljen az OTSZ 6. melléklet 1-5. ábráinak.

(4) Tetősíkból kiemelkedő tetőszinti tűzterjedés elleni gát két oldalán a felhajtott, elhelyezett B-E tűzvédelmi osztályú hő- és csapadékvíz elleni szigetelés között a gát felületén mért legkisebb távolságnak legalább 0,6 méternek kell lennie (1. ábra).

Különös figyelmet kell fordítani az eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozására, mivel erre is van vonatkozó előírás az OTSZ-ben.

(1) Eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani
     a) a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzatot a csatlakozástól függőlegesen mért 10
         méter magasságig (OTSZ 4. melléklet 1. ábrája szerint) vagy
     b) az alacsonyabb tűzszakasz tetőfelületét a magasabb tűzszakaszhoz tartozó 
         homlokzattól vízszintesen mért 5 méter távolságon belül (OTSZ 4. melléklet 2. ábrája 
         szerint).

(2) Ha a tűzszakaszhatár vonalától vízszintesen mért 5 méter távolságon belül az egyik tűzszakasz magassága meghaladja a tűzszakaszhatárt képező tetőfelület magasságát, tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani
     a) a tűzszakaszok tetőfelületét a
         magasabb homlokzattól vízszintesen
         mért 5 m távolságon belül (4. melléklet
         4. ábrája szerint) vagy
     b) a tetőfelületet a tűzszakaszhatár és a
         magasabb homlokzat között és a
         magasabb homlokzatot a tetőfelülettől
         függőlegesen mért 10 méter
         magasságig (OTSZ 4. melléklet 3.
         ábrája szerint) (2. ábra).

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI IRÁNYELV

Fentieken túl a tetőfödém térelhatároló szerkezeteinek a kialakítására irányadó még a „Tűzterjedés elleni védelem" című Tűzvédelmi műszaki irányelv amely elérhető az interneten: http://www.katasztrofavedelem.hu /letoltes/otsz/tuzterjedes-TVMI.pdf

A Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) tárgya a tűzterjedés elleni védelem jogszabályi követelményeit teljesítő műszaki megoldások ismertetése. Amennyiben a tervező, kivitelező betartja TvMI-ben foglaltakat, akkor az kielégíti a követelményeket. Ha eltér tőle a tervező, akkor a megfelelés igazolásának a felelőssége is az övé.

TERVEZŐI FELADATOK

Ahhoz, hogy a vonatkozó előírásoknak, különösen az OTSZ rendelkezéseinek megfeleljen egy terv, a tervezőnek megfelelő részletességgel kell megadnia a szerkezet típusát, annak tűzállósági teljesítményjellemzőjét, tűzvédelmi osztályát, a fesztávkorlátot, a EUROCODE alapján tervezett terheket, az alkalmazható hőszigetelés és vízszigetelés tűzvédelmi osztályát, a tűzszakaszolások helyét és a tűzvédelmi gátak kialakításának módját.

Amennyiben ezek nem olvashatók ki egy kiviteli tervből, akkor a terv hiányos, és ezt a kivitelezőnek, felelős műszaki vezetőnek jeleznie kell a megrendelőnek, illetve tervezőnek. Csakis a tervező által meghatározott műszaki megoldások építhetők be, ugyanis kizárólag a tervező ismeri olyan részletezettséggel a megrendelői igényeket, tervezési programot, szakági tervezők és szakhatóságok kikötéseit, hogy a megfelelő szerkezeti kialakítást meghatározza. Amennyiben a kivitelező a tervektől eltér vagy hiányos, hibás tervet valósít meg, annak felelősségét és jogi következményeit is vállalnia kell.

A szerkezetekre vonatkozó teljesítményjellemzők szerkezetre vonatkozó minősítéssel, az építési termékek tűzvédelmi osztályai pedig teljesítménynyilatkozattal igazolhatók.

Lestyán Mária
A1 Hőszigetelő-anyag Gyártók Egyesületének elnöke