2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

Emblematikus épülete volt Pécsnek a Magasház, mely a hetvenes években az ország legmagasabb-, majd Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként vált híressé. Sok tulajdonosváltás és műszaki probléma után 2016-ban bontják le a pécsi „pokoli tornyot".

Orban portre-wA pécsi 25 emeletes épületet 1974-ben kezdték el építeni, és az ország legmagasabb lakóépületének szánták. Követelményként jelentkezett, hogy földrengés-biztos legyen, amit az indokolt, hogy 1969-ben a jugoszláviai Banja Lukán 8-as erősségű földrengés volt, és ennek során hagyományos építésű épületek erősen megrongálódtak, de az IMS technológiával épült toronyházak a rendkívüli terhelést is kiállták földrengésállóságuknak köszönhetően.

1a-kepAZ IMS VÁZSZERKEZETŰ MAGASHÁZ ÉPÍTÉSE

Az IMS feszített vasbeton vázszerkezeti rendszert a Szerb Anyagvizsgáló Intézetben (Ispitivanje Materijala Srbije) fejlesztették ki, melynek lényege, hogy szerelés közben az előregyártott vasbeton pillérek közé kazettás szerkezetű födémelemeket helyeznek el, amelyek sarokkimetszéssel csatlakoznak a pillérekhez. A pillérek és a födémek kapcsolatát, együttdolgozását a födém síkjában acélhuzalokkal történő kétirányú összefeszítés által létrehozott súrlódás adja. Az ily módon kialakított nem merev csomópontok lehetőséget adnak az épületszerkezeti elemek rugalmas elmozdulására, ami az egész épületet földrengésállóvá teszi.

A pillérek és a födémek közötti szerelési hézagot még a pászmák befűzése és megfeszítése előtt habarcsanyaggal töltötték ki, amelynél a szilárdulás gyorsítására kalcium-klorid tartalmú adalékszert alkalmaztak. Ezzel a hézagkitöltő habarccsal biztosították a pillér-födém csomópontban a megfelelő támasz- és erőátadási felületet. A kitöltő anyag kloridion tartalma azonban a későbbiek során olyan korróziós folyamatot indított el a feszítő huzalokban, amely az egész épület állékonyságát veszélyeztette, és végső soron az épület 2016. évi lebontásához vezetett.

1b-kepA pászmák megfeszítését követően a födémelemek közötti hézagot (kábelcsatornát) az együttdolgozás és az acélhuzalok korrózióvédelme céljából kibetonozták. Az ily módon kialakított épületvázban a födémről a pillérre az erőátadás kizárólag a födém-pillér kapcsolatánál létrejövő súrlódás révén történik. Néhány kísérleti szerelés után 1974 és 1976 között, elsőként került sor a pécsi 25 emeletes „Magasház" IMS technológiával való megépítésére, 82 méteres magassággal, 18 500 m2 alapterülettel, és 252 lakás kialakításával. Az IMS technológiával 1990-ig egyébként további 130 épületet építettek hazánkban, összesen kb. 380 ezer m2-nyi alapterülettel.

02-wA MAGASHÁZ KORRÓZIÓS KÁROSODÁSA ÉS SZERKEZETI MEGERŐSÍTÉSE

1983-ban az épület utólagos ellenőrzése során a vázszerkezetet összefeszítő acélbetétek korróziós károsodását észlelték, majd 1988-ban az épület korróziófeltáró vizsgálata során a pillér-födém csomópontokban igen súlyos korróziós károsodásokat állapítottak meg a feszítőbetéteken. Egyes helyeken már huzalszakadások is előfordultak.

01-wMegismerve a vázszerkezet korróziós károsodását, valamint a további üzemeltetéssel járó kockázat mértékét, 1989-ben az épületet életveszélyessé nyilvánították, majd kiürítették. Tizenöt éven keresztül, különböző gazdasági okok, pl. befektető és hasznosítás hiánya miatt, az épülettel gyakorlatilag nem történt semmi, csak az állaga romlott tovább. Így be is került a Guinness Rekordok Könyvébe, mint Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete.

A 2000-es évek elejére az épület olyan állapotba került, hogy megerősítése az élet- és vagyonvédelem érdekében már nem tűrt további halasztást. Így került sor az épület vázszerkezetének statikai megerősítésére 2003-ban. A statikus tervezők az IMS vázszerkezetű épület megerősítésére a pótlólagosan bevitt utófeszítést és az acélszerkezeti tartóelemek együttes alkalmazását javasolták, ahol az épület merevségét és a kerethatást a szabadkábeles feszítés biztosítja.

03-w04-w

A kivitelezési munkálatok során a födémek és a pillérek közötti függőleges teherátadásra, azaz a födém-pillér közötti súrlódó erő helyettesítésére acélgallérokat, acélgerendákat és acélcsapokat építettek a vázszerkezetbe. A födémelemeket alátámasztó acélgallérok egyben a feszítőpászmák megvezetésére is szolgáltak. Az utólagos feszítőerőt a födémek síkja alatt vagy a födém síkjában, szabadon vezetett korrózióvédett pászmákkal vitték be a szerkezetbe, az eredeti feszítőerőkkel közel azonos helyen. Ezáltal helyreállították a pillér-födém csomópont függőleges teherátadását biztosító súrlódó erőket, és részben biztosították az épület eredeti térbeli merevségét is.

05-wA Magasház merevítő falrendszerének megerősítésére az alsó szinteken volt csak szükség. Ennek során, új merevítő falakat helyeztek el a hiányzó, illetve bizonytalan merevség pótlására. A harántirányú merevítő rendszert a bütüfalak lealapozásával, a hosszirányú falakat a lépcsőházi merevítő falak megvastagításával és új fal beépítésével erősítették meg.
A megerősítés után a Magasház statikailag abszolút rendben volt, lényegében lakhatóvá vált. Hogy nem lakták be, annak elsősorban anyagi oka volt, mivel a mai kor követelményeit is kielégítő energiatudatos épület-felújítás költsége meghaladta volna a 2 milliárd forintot, figyelembe véve a liftek, az épületgépészeti és villamossági berendezések korszerűsítését és cseréjét, de a tűzoltóságnak is voltak kifogásai az épülettel szemben. A tulajdonosi viszonyok is kaotikusak voltak, valamint az épület sem volt megfelelően lezárva és őrizve. Az épület beázott, és folyamatosan romlott az állaga, pár év alatt nagyon lerongyolódott.

07-wTerveket készítettek a Magasház felújítására, de az elvégzett számítások eredménye mindig az volt, hogy az épület rekonstrukciója és a fenntartása többe kerülne, mintha a helyén egy új épületet emelnének. Hosszantartó mérlegelés után, két éve döntöttek a bontás mellett. Idén márciusban jött egy 98 méteres toronydaru, és elkezdődött az épület bontása.

A MAGASHÁZ LEBONTÁSA

A Magasház lebontását több tényező nehezítette azon kívül, hogy a város sűrűn lakott részén és beépített területen helyezkedik el. Az épület közvetlen közelében lakóházak és intézmények vannak, melyeknek kiürítése nehezen megoldható. Ilyen magas lakóépület lebontására hazánkban még nem került sor, és az építőipari cégeknek nincsenek erre vonatkozó tapasztalatai.

08-w09-w

Ez az épület nem egy hagyományos szerkezetű téglaépület, amelynek felrobbantása esetén csak úgy magába roskad, mint ahogy a videomegosztók filmjein láthatjuk. Ennek az IMS épületnek egy előfeszített vasbeton vázszerkezete van, amit a feszítőhuzalok igen nagy erővel szorítanak össze, és a robbantás által előidézett extrém hatásokra is rugalmasan véletlenül tartják ezt az építési módszert és vázszerkezetet földrengésállónak.

10-wEzt az állékonyságát a szerkezet már bizonyította is a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál az 1990-es évek végén egy robbantással végzett épületbontáskor. A robbantást követően az épület kb. 30 cm-t felemelkedett a földtől és visszaesve 75 fokos szögben elhajolva, állva maradt anélkül, hogy szétesett volna. Hosszas küzdelem után tudták csak lefektetni az épületet és végül darabokra szedni. Mindezen előzmények ismeretében vetették el a Magasház robbantással történő bontásának lehetőségét.

11-wA bontásra való felkészülés során a tervezők számos megoldási lehetőséget tanulmányoztak, így például a nagynyomású vízsugárral való szerkezetfeldarabolást, a vasbeton elemek helyszínen való összeroppantását, az épület gyémántbetétes vágókoronggal való elemeire darabolását a betonacél armatúrák és feszítőhuzalok lángvágóval történő átégetése mellett.

Az épület legfelső, 25. szintje nem IMS technológiával épült, mivel monolit vasbeton szerkezet, aminek a bontásakor lehetőség volt a különböző bontógépek és bontási módszerek kipróbálására. Az első szakaszban a bontógépeket harapó fejjel használták (nevezhetjük „krokodil"-nak), de a törőfejek alkalmazásával bontási technológia hatékonyabbá vált.

12-w13-w

Az épület további IMS szerkezetű emeleteinek bontásához elsősorban a törő fejjel felszerelt távirányítású robot bontógépeket alkalmazták egy toronydaru hatékony közreműködésével, az előregyártott vasbeton paneleket és elemeket szinte egészben bontották ki az épületből. Az épület alsó szintjeinek bontásakor, ami már a talajszintről történik, daru segítsége nélkül, a harapófejjel ellátott nagy gémkinyúlású „krokodil" bontógép kerül alkalmazásra.

A Magasház bontásának kivitelezését a Strabag MML Kft. és a Land-Bau Kft. alkotta konzorcium végzi. A munkálatok 2016. március 25-én kezdődtek.

Az épület bontási munkálatainak megkezdése előtt egy 87 méter emelési magasságú, 40 méter gémkinyúlású és 5 tonna teherbírású toronydarut állítottak fel az épület mellett, 500 tonna teherbírású és 104 méter emelési magasságú autódaru segítségével. Ezt a műveletet a pécsi műszaki szakemberek nagy figyelemmel kísérték, mivel a városban ilyen nagyméretű daru már több mint 40 éve nem tette tiszteletét.

14-w15-w

Az épület bontása szintenként történik, a bontandó szintek födémpanel rendszerének folyamatos alátámasztásával, és PERI kúszó zsalurendszer, mint biztonsági védőpalánk alkalmazásával. A védőpalánkokat az erkélyeken és a falpanelek átfúrásával kialakított lyukakon kinyúló konzolos támaszelemekhez rögzítik, és a bontás ütemének megfelelően, hidraulikus rendszer segítségével és a bontási szintek ütemével szinkronban csúsztatják lefelé.

Az épület szintenkénti bontását a homlokzati falpanelekkel kezdik, a panelek illesztési csomópontjainak belülről, bontógépekkel történő feltárásával, majd ezt követően az összekötő és rögzítő acélelemeket lángvágóval elvágják, kiszabadítva ezzel a paneleket a vázszerkezetből. A panelelemek falból való kiemelése és a talajszintre történő leengedése toronydaruval történik. A földre leengedett vasbeton elemeket egy harapófejjel ellátott „krokodil" bontógép apró darabokra szétroncsolja, elkülönítve belőle az újrahasznosítható betonacél huzalokat. A bontási szinten keletkező törmeléket a liftaknák helyén kialakított leadónyílásokon keresztül juttatják le a talajszintre.

16-w17-w

A bontás során keletkező betontörmeléket és betonacélt folyamatosan elszállítják a bontás helyszínéről a lerakóhelyre, ahol deponálják, majd újrahasznosítják. A bontási tervben kb. 20.000 tonna betontörmelékkel és 800 tonna betonacél hulladékkal számolnak.

18-wAz épület szélső lakásai fölötti födémelemek kibontásakor a panelek melletti kábelcsatornákat a törőfejjel ellátott bontógépekkel szétroncsolják, majd a szabaddá váló feszítőhuzalokat és kábeleket lángvágóval elvágják, kiszabadítva ezzel a panelelemeket a vázszerkezet szorításából. A feszítőhuzalokban még meglévő feszítőerő a kábelcsatorna betonanyagában számottevő hatást nem tudott kifejteni, így biztonsági óvintézkedést nem igényel. Az épület utólagos megerősítése során beépített és szabadon vezetett feszítő pászmák átégetéses vágásakor a feszültségmentesített acélkábelek robbanásszerűen szakadnak, de ennek hatását a felállított védőpalánk könnyedén felfogja. Természetesen ezeket a műveleteket a bontás alatt álló födémpanelek előzetes alátámasztásával és a panelek daruval való megfogásos rögzítése mellett végzik. Az épület szerkezetétől való elválasztást követően a födémelemeket toronydaruval kiemelik a vázszerkezetből, és leszállítják az épületről.

19-wA Magasház folyosó feletti födémszerkezetének bontásakor a feszítő pászmák PVC védőburkolatát hegesztőpisztollyal leégetik, az acélhuzal köteget felmelegítik, majd lángvágóval égetve átvágják. Az ily módon feszültségmentesített vázszerkezetből, a födémpanelek eltávolításához, törőfejjel ellátott bontógéppel minden második pillérpár fejét és alját szétroncsolják, megszüntetve ezzel a födémpanelek pillér alátámasztásait. A kiszabadított pilléreket el is távolítják az épületről. A közbenső támaszték nélkül maradt födémelempárok közötti kábelcsatorna betonját áttörve a födémpanelek lezuhannak a rugalmas autógumi abroncsokra. A paneleken kialakított lyukakba emelőláncot fűznek, majd a toronydaruval leemelik a födémelemeket az épületről.

20-wA Magasház 8. szintjének lebontását követően a bontási technológiát megváltoztatták. A toronydaru eltávolítását követően az épület alsó 7 szintjének a bontását roppantásos technológiával folytatják, távirányítású harapófejes nagy gémkinyúlású robot bontógéppel.

21-wA CIKK SZERZŐJÉNEK ZÁRÓ GONDOLATAI

40 évig éltem a Magasház szomszédságában, így életének minden változását és rezzenését figyelemmel követhettem. 2016 elején még sajnáltam, hogy az épületet le akarják bontani, szívesen ellene szóltam volna, de a bontás közben feltáruló korróziós károsodások és építési hibák ismeretében, most már látom, hogy rosszabb állapotban volt az épület, mint gondoltam.

22-w23-w

Számomra csalódás, hogy a feszítő huzalok kábelcsatornái nem voltak megfelelő minőségben kibetonozva, így a kloridos betonacél korrózió mellett még egy halálos betegsége volt az épületnek, amiről a patológiai jellegű szerkezetbontás közben szereztem csak tudomást.

24-wA vázszerkezet bontása közben viszont megnyugtató volt látni, hogy az utólagos megerősítéskor elhelyezett feszítőpászmák stabilan tartották az épületet.

Figyelemmel kísérve a bontási munkálatokat, megállapíthattam, hogy az épület bontása szakszerűen és fegyelmezetten történik, a tervszerinti ütemnek megfelelően végzi a kivitelező, és várhatóan 2017-ben már egy parkosított terület lesz a Magasház helyén.

Az épület történetéhez az is hozzátartozik, hogy ha 2003-ban a megerősítés után nem hagyják lepusztulni az épületet, hanem felújítják, akkor ugyanezért a pénzért, amiből most lebontják, Pécs városának egy használható 250 lakásos épülete lehetne.

 

25-w26-w

Az épület tönkremenetelét jó példának tartom a fiatal mérnökgeneráció számára, mivel a Magasház károsodása nagyon tanulságos, és azt bizonyítja, hogy az anyagok nem megfelelő ismerete és alkalmazása műszaki balesethez vezethet az építőiparban.

27-w

A bontás viszonylag gyorsan megy, a célszerűen megválasztott géppark könnyedén megbírkózik a nem mindennapos feladattal. Az ütemtervnek megfelelően jól haladnak a bontással, és várhatóan az épület maradványai már nem fogják meglátni az idei havat.

 

Végezetül köszönetemet fejezem ki Jakab Róbertnek, a Strabag cég projektvezetőjének, amiért lehetővé tette számomra az épület bontásának helyszínen való követését. Szakmai tanácsaival és fényképfelvételeivel nagymértékben hozzájárult a cikk megírásához. 

 

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240