Az építőipar helyzetének javítása érdekében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elkészítette az ágazat 2016. évi súlyponti problémáinak megoldására tett javaslatát. Koji László, a szakszövetség elnöke ismertette a jelenlegi helyzetet.

Az elnök véleménye szerint nem meglepő az építőipar januári termelésének csökkenése, mely 44 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Változás csak akkor várható, ha a 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklus pályázatait nagyobb számban kiírják. A várhatóan felpörgő lakáspiac javít a helyzeten, de igazán érzékelhető csak a 2017 második felétől lesz.

AZ ÁGAZAT HELYZETE

Az építőipari ágazat fontos szerepet tölt be az Európai Unió fejlesztési stratégiájában. Az Unióban a GDP csaknem 10 százalékát állítja elő. A 2014. évi termelési érték 1200 milliárd euró volt, mintegy 15 millió munkahelyet biztosít, melyek 95 százalékában mikro-, kis- és középvállalkozásokban találhatók.

Az építőipar azon ágazatok közé tartozik, amelyeket a legsúlyosabban érintett a pénzügyi és gazdasági válság – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az építési ágazat súlyponti problémáinak megoldására tett javaslatok ismertetése kapcsán. Az Európai Unió tagállamaiban 2008 januárja és 2011 novembere között az építkezések és az infrastrukturális beruházások 16 százalékkal estek vissza. 2012 elejétől azonban összességében növekedés tapasztalható az Unió építési-beruházási piacán.

A magyar építési piacon a recesszió a globális gazdasági válságot megelőzően 2007 elejétől tapasztalható, a gazdasági válság azt felerősítette. 2006-hoz viszonyítva, az akkori 2260 milliárd forint értékű országos építés-szerelési tevékenység 2012. év végére 1600 milliárd forintra esett vissza folyó áron. A recesszió hat és fél évének inflációs folyamatait is figyelembe véve mintegy 45 százalékos a csökkenés. A magánbefektetés pedig ennél jóval nagyobb mértékben tűnt el a hazai piacról.

Az országos építés-szerelési tevékenység 2013. I. negyedév végén érte el mélypontját, majd a múlt év közepétől növekedésnek indult. A nagyon alacsony bázishoz viszonyítva, a 2013-as év egészében 9,6 százalékos növekedés volt, ami folyó áron 1793,5 millió forintot jelentett. A növekedés alapvetően az Unióból finanszírozott állami, önkormányzati megrendeléseknek köszönhető. 2013-ban a magánmegrendelői körből a gépipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság területén volt tapasztalható érdemleges építési-beruházási kereslet.

A lakásépítés visszaesése a hét év alatt elérte a 80 százalékot, 2013-ban mindösszesen 7293 új lakás került átadásra, a felújítások száma 110 000 körüli a kívánatos 400 000/év felújítandó lakásszámhoz képest.

A recesszió hatására az elmúlt hét évben 85 000 foglalkoztatottól vált meg az ágazat, így a 2014-es év elején az összes foglalkoztatott száma 257 000 fő volt, ezen belül az alkalmazotti foglalkoztatás 108 300 fő. Nagyobb mértékben a vállalkozási és megbízási formában történő foglalkoztatás csökkent. 2013 második felében megállt a csökkenés és enyhe növekedés tapasztalható.

Az elmúlt években a lakásépítésből élő hazai cégek piacuk 80 százalékát elveszítették, így sok közülük tönkrement. A szakember úgy véli, amikor a fizetőképes kereslet megjelenik, a piac is átrendeződik majd, és azok a cégek, amelyek eddig például kórházat vagy iskolát építettek, lakásépítésbe is belefoghatnak.

AZ ÉVOSZ JAVASLATCSOMAGJA

Multiplikátor hatása miatt az építőipar teljesítménye nagymértékben befolyásolja a gazdaság alakulását. Az ágazat jelentős mértékben hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) egy javaslatcsomagot dolgozott ki az építőipar problémáinak kezelésére. Javaslatot tettek így többek között az építési vállalkozások tevékenységének finanszírozására, az építési beruházások területén a közbeszerzések és azok végrehajtásával kapcsolatban, a szakképzés kormányzati, pályázati eszközökkel történő segítésére, az építési hatósági eljárások egyszerűsítésére, valamint a szakmai színvonal emelésére vonatkozóan.

KISZÁMÍTHATÓ LAKÁSPOLITIKÁRA VAN SZÜKSÉG

Az ÉVOSZ szerint ugyanakkor szükség van a tartósan kiszámítható lakáspolitikára. Nem követhető gazdaságosan a cégek számára az, ha egyszer sok a munka, máskor pedig kevés. Az erőforrásokat, az élőmunkát és a berendezéseket nem lehet folyamatosan tartani, ha nem tudni, hogy lesz-e megbízás – fogalmazott a szakszövetség elnöke.

Az ÉVOSZ javaslatcsomagjában ennek megfelelően az szerepel, hogy a kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási program csak akkor hatásos, ha az legalább 8-10 éves időtávon előre kiszámítható. A szövetség másik fontos javaslata a kormány felé, hogy az engedély-vagy bejelentésköteles lakásfelújításoknál legyen áfa-visszatérítési lehetőség.

Az államilag, önkormányzatilag támogatott lakásépítésnél és lakásfelújításnál a minőséget és a megfelelőséget kell alapul venni. Az ÉVOSZ javaslata szerint – tette hozzá Koji László – a magánbefektetők és magánlakásépítők – jelenleg alvó pénzeinek – megmozgatására egy olyan áfakedvezmény kidolgozására van szükség, mely új épületek építésére vagy a meglévő épületek fenntartására, korszerűsítésre ösztönzi a magánmegrendelői kört. Az áfakedvezményt szociális alapon visszaigényelhető konstrukcióban javasolják, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi 27 százalékból 20 százalékot lehessen visszaigényelni. A visszaigénylést az engedélyköteles és jogerős építési-felújítási engedéllyel rendelkező létesítményeknél lehetne alkalmazni. A lakóingatlan-felújításoknál a felújítási áfaérték 30 százalékának számla alapján való visszaigényelhetősége maximum 3 millió forint nagyságrendig terjedne.

A programok nyilvánvalóan az első új és használt lakás megszerzésére, illetve a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak.

LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között. Az ÉVOSZ javasolja az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése és az újak megépítése együtt szerepel a városrész további létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával, valamint arra is számít, hogy a tavaly elkészült 7600 új lakás után ebben az évben 3500-4000-rel több lakás építésére kaphat megrendelést az építőipar. Az elnök kifejtette, azt tapasztalják, hogy nagy az érdeklődés az új lakások és családi házak iránt, az érdeklődők most gondolják végig a finanszírozási hátteret, utána jelennek majd meg a kivitelezőknél.

A részletes javaslatcsomag itt olvasható.

MK