2024. április 15., hétfő

UJ HONLAP BANNER 250 100

pataky rita-webAz évszakok körforgásában ismét elérkezett a nyár. A forró napokon sorban dőlnek meg a melegrekordok, a kereskedelmi létesítményekben nő a különböző beltéri hűtést biztosító gépek iránti kereslet. A települések és elsősorban a sűrű beépítésű belvárosok utcáin járók még inkább kitettek a kellemetlen időjárási feltételeknek. Ezen csak egy természetes légkondicionáló segíthetne.

Egy ilyen természetes légkondicionáló [9, 10, 12] elsődleges elemei lehetnek a biológiailag aktív felületek (azaz a zöldfelületek és a vízfelületek összessége), a vízáteresztő burkolatok, árnyékolók és légmozgást megindító berendezések. Minél kiterjedtebb ezen elemek hálózata, annál hatékonyabb a rendszer. Jól illeszthetők ehhez a gondolathoz a települési zöld infrastruktúra alapelvei is.

pataky zoldhomi abra01-webZÖLD INFRASTRUKTÚRA

A zöld infrastruktúra elnevezést az Európai Közösségek Bizottsága által 2009-ben kiadott „Fehér könyv – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás" [1,4] című dokumentum vezette be. A zöld infrastruktúra létrehozását támogatja a Bizottság által 2011-ben elfogadott „Európai Biodiverzitás Stratégia 2020" [15] dokumentum is, míg a 2013-ban kiadott közlemény [2] már a zöld infrastruktúra kialakításának ösztönzésére tervezett lépéseket tartalmazza.

A zöld infrastruktúra a 2000-es évek elején megjelent, viszonylag új, összetett fogalom, ezért még általánosan elfogadott meghatározása nincs, a mennyiségi és minőségi elemzésekre vonatkozó iránymutatások, az értékelési mutatók kidolgozása szakbizottságokban jelenleg is folyik.

Településekre vonatkoztatva a zöld infrastruktúra leginkább az alábbiak szerint írható le:

  • az épített környezetben található biológiailag aktív felületek és az azokat a természetes területekkel összekötő tervezett hálózat összessége, mely széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására képes;
  • hozzájárul az ökoszisztémák romlásának, a biológiai sokszínűség csökkenésének megállításához, helyreállításához;
  • mérsékli az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek hatását, csökkenti a városi hősziget-jelenséget, biztosítja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, összességében hozzájárul a klímavédelemhez;
  • rekreációs, kikapcsolódási lehetőségeket biztosít, hozzájárul a településlakók fizikai és mentális egészségének javulásához;
  • vonzóvá teszi a települési környezetet, ezáltal biztosítja a népesség megtartását.

A településeken belüli zöld infrastruktúrát alkotó elemek lehetnek felület-, vonal- vagy pontszerűek, ezen belül:

  • „klasszikus" zöldfelületek, mint erdő jellegű területek, parkok, kertek, úgynevezett közösségi kertek, intézményi területek, lakótelepi területek, fasorok, stb.;
  • vízfelületek, mint tavak, medencék, természetes vagy mesterséges vízfolyások, szökőkutak, vizes felületek, csobogók, stb.;
  • a csapadékgazdálkodás részeként a vízáteresztő burkolatok és az úgynevezett esőkertek.

pataky zoldhomi abra021-webBár a zöldterületi mutató nem ad teljes képet egy település zöldfelületéről és főleg nem a zöld infrastruktúráról, azonban következtetések mégis levonhatók. A szakirodalmi adatok alapján a város nagyságától, lélekszámától függően a zöldterületi mutatónak el kellene érnie a legalább 7–8 m2/lakos, a lakótelepek nem zöldterületi felületeit is beszámítva a 21–30 m2/lakos, míg az erdős területekkel együtt a 35–42 m2/lakos értéket [6]. Ezzel szemben Magyarországon az egy főre eső zöldterület településenként 0,49–140 m2 között változik. Budapest közcélú zöldterületi ellátottsága 2006-os adatok alapján átlagosan 6,2 m2/fő, ha a lakótelepek nem zöldterületi övezetbe sorolt zöldfelületeit is beszámítjuk 8,6 m2/fő, és 40 m2/fő, ha az erdőfelületeket is figyelembe vesszük [9]. Ezen átlagértékekhez képest a belső területeken jelentős eltérés tapasztalható, ahol a zöldterületi mutató jellemzően 2 m2/lakos alatti [8] (korábbi adatok alapján például a VI– VII. kerületben körülbelül 0,19-0,35 m2/lakos [6, 8]).

pataky zoldhomi abra022-3-webA zöld infrastruktúra kialakítása során azonban a települések belső területein a zöldfelület közterületen történő jelentős növelésére jellemzően nincs reális lehetőség, mivel a kialakult városszövet miatt jellemzően csak a belső udvarokban vagy a tömbbelsők kibontásával lehetne magánterületeken növelni a zöldfelületet. Alternatív megoldások születnek, mint például a gyepesített villamos sínpálya Szegeden, illetve Budapesten az 1-es és 3-as villamos útvonalán, vagy Budapest VII. kerületében megfigyelhető kúszónövényekből kialakított „fapótló" elemek és az egyre több településen felfedezhető virágos oszlopok. Azonban ezek az elemek viszonylag kis felületeket adnak.

ZÖLDHOMLOKZATOK

Fentiek miatt a települések klasszikus zöldfelületi rendszerét ki kell egészíteni más megoldásokkal, ahol az épületek tető-és falfelületeinek jelentős szerepe lehet (1. ábra). Ez akkor is szükséges, ha a nagy kiterjedésű, többszintű növénytársulások klímamódosító hatásához képest az alternatív megoldások esetleg kisebb hatékonyságúak is. Már az ókori kultúrákban is telepítettek növényeket mind tető-, mind falfelületekre, de a zöldtetőket és zöldfalakat az 1980-as években kialakult különböző építészeti irányzatok közül elsősorban a „zöldépítészet" és az „ökologikus" építészet alapgondolatai hatására kezdték ismét alkalmazni. Míg növényzettel telepített zöldtetők nagy számban épülnek és mára már Magyarországon a szabályozásban is elfogadottá váltak, a zöldhomlokzatoknál sokkal árnyaltabb a helyzet. A nemzetközi nyomtatott és internetes építészeti folyóiratokban, könyvekben – különösen Patrick Blanc „vertikális kertjei"-nek megjelenése óta – számos zöldhomlokzattal kialakított kortárs épület található, így azt is lehet mondani, hogy a növényzet homlokzatalakító eszközzé vált. [10]

pataky zoldomi abra03-webMagyarországon a települések belső részén lévő épületek jellemzően magastetősek, ahol zöldtetők kialakítása utólagosan műszakilag nehézkesebb, illetve sokszor az építési előírások is hagyományos tetőfedés készítését igénylik. Így ezeken a területeken leginkább a foghíjbeépítéseknél hozhatók létre zöldtetők a belső udvarban (100%-os beépítettség esetén) jellemzően és/vagy az épületek felső szintjein. Ezzel szemben zöldhomlokzatok szinte bármely homlokzaton, bármely magasságban kialakíthatók, így hatásukat is az emberi élettérhez legközelebb fejtik ki.

pataky zoldhomi abra04-webMa még mindig igen nagyszámú tűzfal található a belső városrészeken, melyeken bár a színes falfestmények szépen mutatnak, mégis településökológiai és klimatikus szempontok miatt szerencsésebb lenne ezekre a felületekre növényzetet telepíteni.

A falfelületekre növények különböző céllal: díszítésként (2. ábra), védelemként, árnyékolóként (3. ábra), „homlokzatburkolat"-ként (1., 6. ábra), illetve külső térelhatárolásként (4. ábra) telepíthetők.

 

A célokat különböző kialakítással lehet megvalósítani (5. ábra) [11, 12, 13]:

1. Kúszónövényekkel

Közvetlenül a falfelületre segédszerkezet nélkül (5/1. és 1., 6. ábra) vagy a falfelület előtt elhelyezett segédszerkezetre futtatott (5/2. és 2/2., 4. ábra) egynyári vagy lombhullató, illetve örökzöld fásszárú növényekből kialakított zöldfelület. A növények eredhetnek az épület körüli talajban, köztes szinten kialakított zöldtető ültetőközegében illetve közvetlenül a homlokzatra rögzített vagy a homlokzat előtt kialakított „állványszerkezeten" különböző magasságban elhelyezett konténerekben.

5-kep-web

Ebbe a csoportba sorolhatók a homlokzatok előtt segédszerkezettel „síkba kiterítve", meghatározott mintával vagy szabadon vezetett, jellemzően gyümölcsös növények is (5/3. és 3. ábra). Alakfaként leggyakrabban alkalmazott fásszárú növények [13, 14]: például a körte (Pyrus communis), alma (Malus domestica), őszibarack (Prununs persica), birs (Cydonia oblonga), meggy (Prunus mahaleb), füge (Ficus carica), stb. Redélyként alkalmazhatók a különböző szőlőfajták (Vitis sp.), kiwi, mini-kiwi (Actinidia sp.), szeder (Rubus sp.), stb.

2. Ültetőedény sorokkal (konténeres)

A falfelületek előtt egymás fölé, jellemzően vízszintesen sorolva, pontszerűen (5/5. ábra) vagy vonalszerűen (5/4. és 5/6. ábra) elhelyezett ültetőedényekbe (felülről) ültetett lágyszárú vagy kisebb fásszárú növényekből kialakított zöldfelület.

3. Függőleges gyökérzónás rendszerekkel

A falfelületek előtt függőlegesen kialakított ültetőközeggel kitöltött kazettás elemekkel (5/7–9. ábra) vagy filces rendszerekkel (5/10–12. ábra) kialakított gyökérzónába (elölről) ültetett lágyszárú vagy kisebb fásszárú növényekkel létrehozott összefüggő, zárt felületet adó növényburkolat.

KÚSZÓNÖVÉNYEK ALKALMAZÁSA

Fogalmak

Zöldterület: az OTÉK szerint meghatározott terület, mely csak közterület lehet. Ide tartoznak többek között a közcélú erdők, közparkok, közterek, fásított közterek és játszót.

Zöldfelület: a települések területén belül a döntően növényekkel alakított zöldterek és a növényzettel is tagolt szabadterek összessége, másképp fogalmazva a növényzettel fedett, benőtt, betelepített területek összessége. Funkcionális csoportjai: a., termesztési célú zöldfelületek (például gazdasági célú erdő) és b., kondícionáló célú zöldfelületek (például kiránduló-, park- és véderdők, fasorok).
Használat szerint magántulajdonú (például családi házak kertje) és közcélú, köztulajdonú (például zöldterületek) zöldfelületeket különböztetünk meg. [14].

A kúszónövények alkalmazásának az építés történetét végigkísérő története van. Magyarországon is a szerzetesrendek megtelepedése óta – külföldi példák alapján – vélelmezhető, a késő középkor óta bizonyítható felhasználásuk mind a kertépítészetben, mind a homlokzatokon. A változatos kúszónövény használat még az 1930-as években is széleskörűen elterjedt volt. A II. világháború után elsősorban olyan épületeken jelentek meg a segédeszközt nem igénylő kúszónövények (vadszőlő, borostyán), melyek felújítása hosszú évekig, évtizedekig elmaradt, így a nagyfelületű növénytakaró képe összefonódott a műszakilag leromlott állapottal, a kedvezőtlen életkörülményekkel. Az 1990-es évek ingatlantulajdonos váltásai, illetve az energiatudatosságra törekvés következtében számos homlokzat-felújítás esetén az első lépés a növényzet eltávolítása volt, melynek újranövekedését a növény teljes kiirtásával akadályozták meg. Ehhez járult még az új építési módok terjedése, az építészeti formanyelv jelentős változása.

 

pataky zoldhomi abra06-webNem segíti a kúszónövények alkalmazásának széles körű elterjedését a szabályozás sem. A település, településrész önkormányzatai számára előírt zöldfelület-fejlesztési tervekben jellemzően a zöldhomlokzat még fogalomként, javaslatként vagy reális alternatívaként sem jelenik meg. Jól látható ez az egyébként rendkívül előremutató, a budapesti kerületek között elsőként elkészült AngyalZÖLD zöldfelületi stratégiai és zöldhálózat-fejlesztési programterv [5] esetén is, ahol a példaértékű ingatlanfejlesztések között megemlítik a zöldhomlokzattal kialakított Pannónia Általános Iskolát, de már a célkitűzések között zöldhomlokzat kialakítása még ajánlásként sem szerepel. Miskolcon, a Green City mozgalom első magyarországi mintavárosa projekt keretében nagyszabású elképzelések születtek a városzöldítési program keretében zöldhomlokzatok kialakítására önkormányzati épületek esetén illetve a lakosság aktivitásának ösztönzésére, azonban ennek sikerességéről hivatalos információ az írott és internetes sajtóban nem lelhető fel. Pedig zöldhomlokzatok kialakításával jelentős zöldfelületek lennének nyerhetők a településeken újabb területek bevonása nélkül is, és a levélfelület megsokszorozható lenne (6. ábra). A zöld infrastruktúra fejlesztésekben [7] megkívánt integratív, összetett megoldásokhoz is jól illeszthető lenne.

Minden nehézség ellenére azonban már Magyarországon is találhatók különböző típusú zöldhomlokzatokkal tervezett kortárs épületek.

A különböző kialakítási lehetőségek közül az ültetőedénysoros és a függőleges gyökérzónás rendszerek reprezentatívabb felületek létrehozását teszik lehetővé, de ennek megfelelően bekerülési és karbantartási költségeik is jelentősebbek. A gazdaságosabb megvalósíthatóság és fenntartás miatt a kúszónövényekkel kialakított zöldhomlokzatok terjedése gyorsabban várható, mely számos lehetőséggel gazdagíthatja építészeti szempontból is a függőleges felületeket.

ISMERETBŐVÍTÉSRE VAN SZÜKSÉG

Annak érdekében, hogy a zöldfal az építészeti, tájépítészeti elképzelést tükrözze, a célnak leginkább megfelelő, változatos növényválasztás valósuljon meg, számos alapismeret szükséges. Ismerni kell a technikai lehetőségeket, az alkalmazható növényeket és azok számos tulajdonságát, mert csak így biztosítható, hogy a teljes felület benövéséig és azon túl is hosszú ideig tartó, esztétikus, a tervezett céloknak és az adott hely klimatikus viszonyainak megfelelő zöldhomlokzat készüljön az előre megtervezett ápolási és karbantartási igények mellett.

Az alkalmazható egynyári és évelő kúszónövények, valamint ezek tulajdonságainak fellelése, összegyűjtése nehézkes, mivel összefoglaló jellegű, magyar nyelvű, a magyarországi klimatikus viszonyokat tükröző, a kúszónövények épületek homlokzatain alkalmazott felhasználását segítő szakirodalom jelenleg nem áll rendelkezésre. Nehezíti a feladatot, hogy az alkalmazható növények, illetve azok jellemzői tekintetében a különböző magyar és idegen nyelvű szakkönyvek, irányelvek, publikációk nem teljes körűek. A leggyakrabban hiányzó adatok: milyen széles felületet fut be a növény, lombtömeg vastagság, élettartam, statikai számításhoz szükséges felületsúly, stb. A különböző adatok sokszor még az alapvető tulajdonságokban is jelentősen eltérnek (magyar megnevezés, befutott felületnagyság átlagos, illetve legnagyobb mérete függőleges és vízszintes kiterjedésben, növekedési sebesség, fényigény, virágzási időszak, stb.), sőt adott esetben ellentmondás mutatkozik.

Ezeket a hiányokat csak egy magyar nyelvű irányelv és/vagy tervezési segédlet pótolhatja. Annak elkészültéig is célszerű egy olyan növény adatbázis létrehozása, mely alapot biztosíthat ezek elkészítéséhez, illetve a későbbiekben teljessé válhat a különböző szakterületeken esetleg elszigetelten folytatott kutatások illetve a megvalósított zöldhomlokzatok tapasztalatainak eredményeivel.

Szakkönyvek, irányelvek, számos szakcikk [lásd a www.magyarepitestechnika.hu oldalon található külön listában] áttekintése, összevetése után megállapítható, hogy a jelenleg alkalmazott néhány növényfajjal ellentétben lényegesen több, az évelők között mintegy 40 nemzettség, azon belül közel 150 faj, illetve az egynyári növények között szintén közel 40 nemzettség, azon belül közel 80 faj áll rendelkezésre mindkét esetben még több fajtával, változattal, hibriddel. A számos szerkezeti kialakítás móddal, ezekkel a növényekkel igen változatos zöldhomlokzatok hozhatók létre.

NÖVÉNYI ADATBÁZIS HONLAPUNKON!

A növényjegyzék és fellelhető jellemzőik megjelentetését egy folyóirat publikációja nem teszi lehetővé, ezért azt a megoldást választottuk, hogy a növényi adatbázis a folyóirat honlapján jelenik meg. Ezek között néhány növény nem fagytűrő kontinentális viszonyok között, azonban a felsorolásban mégis szerepel, mert a klímaváltozás miatt vélhetően azzal is számolni lehet, hogy a korábban inkább a mediterrán klímát kedvelő növények is alkalmazhatóvá válnak.

Bízom benne, hogy a növényjegyzék elősegíti

  •  futónövényekkel kialakított zöldhomlokzatok és tájépítészeti elemek egyre gyakoribb alkalmazását, melyek hozzájárulhatnak a települések mikroklímájának javításához;
  • hogy, a zöld infrastruktúrák stratégiai tervezése során a zöldfalak tájépítészeti elemként és zöldhomlokzatként is egyre gyakrabban megjelennek;
  • hogy, a zöldfalak egyszer a helyi építési szabályzatokban is helyet kapnak.

 

 1. Táblázat: Zöldhomlokzatokhoz alkalmazható évelő növények jegyzéke 

 

 2. Táblázat: Zöldhomlokzatokhoz alkalmazható egynyári futónövények jegyzéke

 

Köszönetnyilvánítás

Hálás köszönettel tartozom a publikációhoz és a növényjegyzék összeállításához, szakmai lektorálásához nyújtott segítségért Koroknai Juditnak (MOP Biotech Kft., Nyíregyháza) és Dr. Fári Miklós Gábornak (Mezőgazdasági Botanikai, Növényélettani és Növényi Biotechnológiai Tanszék, Debreceni Egyetem MÉK, Debrecen).

 

Irodalom (Az internetes oldalak utolsó letöltése: 2016. 07. 25.)

[1] Commission of the European Communities: IMPACT ASSESSMENT accompanying WHITE PAPER Brussels, 2009 internetes megjelenés: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=SEC:2009:0387:FIN:EN:PDF

[2] Communication from the Commission to the European Parliament, The Council, The European Economic and Social Committee and The Committee of the Regions: Green Infrastructure (GI) — Enhancing Europe's Natural Capital Brussels, 2013 internetes megjelenés: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A52013DC0249

[3] Dr. Csapody Vera – Dr. Priszter Szaniszló (1966): Magyar növénynevek szótára. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1966. Mg575-i-6668

[4] Európai Közösségek Bizottsága: Fehér könyv – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé Brüsszel, 2009 internetes megjelenés http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0147:FIN:HU:PDF

[5] Helembai Mihály: AngyalZÖLD Stratégia 2011-2014 – Összefogással az élhetőbb környezetért. A XIII. Kerületi Önkormányzat zöldhálózat fejlesztési programterve 2011. internetes megjelenés: http://www.angyalzold.hu/web/uploads/doksi/AngyalZOLD_2011_2014.pdf

[6] Ormos Imre (1967): A kerttervezés története és gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1967.

[7] Miniszterelnökség, Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya: Módszertani útmutató a zöld infrastruktúra fejlesztési és fenntartási akcióterv készítéséhez 1.0. Változat, 2016. április Top-2.1.2-15/6.3.2-15 zöld város kialakítása felhíváshoz internetes megjelenés: http://www.kosz.hu/upload/content/H%C3%ADrlev%C3%A9l/M%C3%B3dszertan_Z% C3%B6ld%20Infrast_%20Akci%C3%B3tervhez.pdf

[8] Mrekvicskáné Németh Aranka – Ongjerth Richárd – Radnóczi Péter (koordinátorok) (2006): Pro Verde! Budapest zöldfelületi-rendszerének fejlesztési koncepciója és programja 2006. május 31. internetes megjelenés: romaifurdote.hu/aas_szoveg/file/182_pro_verde.pdf

[9] Pataky Rita: Növényzettel telepített falszerkezetek Építés Felújítás 1997 4:(3) HU ISSN 1217-5366 pp27-30

[10] Pataky Rita: Gondolatok az ökologikus építésről 1998.

[11] Pataky Rita (2010): Zöldhomlokzatok és szabályozás Magyar Építéstechnika 2010 48:(11) HU ISSN 1216-6022 pp18-19.

[12] Pataky Rita: Zöldhomlokzatok szerkezeti megoldásai (szakdolgozat, kézirat) BME Épületszigetelő Szakmérnöki Szak 2011.

[13] Pataky Rita (2015): Növényárnyékolók szerepe, összehasonlításuk gyári árnyékolókkal in VI. Épületszerkezeti Konferencia – Homlokzatok, forma és szerkezet Budapest 2015. 11. 24. BME Épületszerkezettani Tanszék kiadványa, szerk.: Pataky R. – Horváth S., Budapest 2015. ISBN 978-963-313-215-9 pp84-101

[14] Pataky Rita – Koroknai Judit – Fári Miklós Gábor: Zöldhomlokzatok kúszónövényekkel Magyar Építőipar LXVI. évfolyam 2016. 1. szám pp28-33 doi 10.17168/MIEP2016.66.28

[15] The EU Biodiversity Strategy to 2020 European Union Luxenburg, 2011 ISBN 978-92-79-20762-4 doi:10.2779/39229 internetes megjelenés: http://ec.europa.eu/environment/nature/info/pubs/docs/brochures/2020%20Biod%20brochure%20final%20lowres.pdf

[16] Waechter, Dorothée (2003): VillámKert. Gyors megoldások türelmetleneknek Magyar Könyvklub, Budapest 2003. ISBN 963 549 057 7

 

A növényjegyzékek összeállításához felhasznált irodalom:

Altorjai István – Balogh András – Farkas Károly – Gallyas István – Nagy Béla – Schmidt Gábor – Szántó Matild – Szilvási István – Virág János (1973): Virágoskert, pihenőkert Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1973. MG 1829-h-7376

Baumann, Rudi (1983): Begrünte Architectur.Bauen und Gestalten mit Kletterpflanzen Calwey München 1983. ISBN 3766707663

Dr. Csapody Vera – Dr. Priszter Szaniszló (1966): Magyar növénynevek szótára. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1966. Mg575-i-6668

Dunnett, Nigel – Kingsbury, Noël (2013): Planting Green Roofs and Living Wall reserved and updated edition Timber Press London 2013. ISBN 13: 978-0-88192-911-9

FLL (2000): Prof. Dr.-Ing. Mahabadi, Mehdi et al.: Richtlinie für die Planung, Ausführung und Pflege von Fassadenbegrünungen mit Kletterpflanzen FLL Forscungsgesellschaft Landschaftsentwicklung Landschaftsbau e.V. – FLL Bonn 2000. ISBN 3-934484-50-6

FLL (2014): Gebäude Begrünung Energie Potenzionale und Wechselwirkungen FLL Forschungsgesellschaft Landschaftentwicklung Landschaftsbau e. V. – FLL Bonn 2014. ISBN 978-3-940122-46-9

Grunert, Christian (1961): Kletterpflanzen. Neumann Verlag 1961.

Günther, Harri (1982): Klettergehölze VEB Deutscher Landwirtschaftsverlag, Berlin1982. ISBN 3-331-00148-1

Jávorka Sándor Dr. – Csapody Vera Dr. (1934): A magyar flóra képekben.Iconografia florae hungaricae. Kir. Magy. Természettudományi Társulat és Studium Könyvkiadó Részvénytársaság Budapest, 1934.

Köhler, Manfred (2008): Green facades—a view back and some visions. Urban Ecosyst (2008) 11:423–436 DOI 10.1007/s11252-008-0063-x

Köhler, Mansfred (Hrsg.) (2012): Handbuch Bauwerksbegrünung. Planung – Konstrukion – Ausführung. Rudolf Müller Verlag, Köln 2012 ISBN 978-3-481-02968-5

Krusche, Per – Althaus, Dirk – Gabriel, Ingo – Weig-Krusche, Maria (1982): Ökologisches Bauen; Bauverlag GmbH Wiesbaden und Berlin 1982.

Manso, Maria – Castro-Gomes, João (2015): Greenwallsystems: A review of their characteristics. Renewable and Sustainable Energy Reviews 41(2015) 863–871

Móczár Béla (1979): Kerítést élősövényből! Kertünk, házunk, otthonunk sorozat Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1979. ISBN 963 230 066 1

Dr. Nagy Béla – Dr. Schmidt Gábor (1991): Kertészeti dendrológia. Díszfák, díszcserjék Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék, Budapest 1991.

Ökokauf (2013): Leitfaden Fassadenbegrünung. Magistrat der Stadt Wien, Programm für umweltgerechte Leistungen „Ökokauf Wien", 1082 Wien, Rathaus 2013.

Dr. Reuter, Ulrich – Kapp, Rainer (2012): Städtebauliche Klimafibel. Hinweise für die Bauleitplanung Baden-Würtenberg Ministerium für Verkehr und Infrastruktur, Stuttgart (2012) (online) http://www.staedtebauliche-klimafibel.de/?p=68&p2=6.1.5#

Dr. Schmidt Gábor (szerk.) (1998): Növényalkalmazás a kertépítészetben. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Budapest, 1998.

Dr. Schmidt Gábor (szerk.) (1998): Növényalkalmazás a kertépítészetben. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Budapest, 1998.

Schuler, Elisabeth – Pesel, Peter (1962): Mein Garten mein Paradies. Gartenfreunden aus aller Welt. Schuler Verlagsgesellschaft Stuttgart 1962.

Seléndy Szabolcs (1971): Nyaralóm kertje Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1971. MG 1426-f-7172

Waechter, Dorothée (2003): VillámKert. Gyors megoldások türelmetleneknek Magyar Könyvklub, Budapest 2003. ISBN 963 549 057 7

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240