Magyarország 2015 márciusában a mexikói Guadalajara városától átvállalta a 2017-es vizes világbajnokság rendezését, és egyúttal azt is, hogy a versenyre felépíti az új, 15 000 fő befogadására alkalmas Dagály Úszóarénát. A létesítmény megvalósítására – a nemzetközi gyakorlattól eltérően – kevesebb mint két év állt rendelkezésre. Írásunk az uszoda, az ideiglenes lelátók és a kapcsolódó projektelemek tartószerkezetének rekordidő alatt történő (10+5 hónap!) kivitelezését mutatja be, ismertetve azokat az építéstechnológiai és építésszervezési megoldásokat, amelyek a sikeres megvalósításhoz vezettek.

A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) 2013. júliusi, barcelonai kongresszusán Magyarország elnyerte a 2021-es Úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda világbajnokság rendezési jogát. A magyar kormány garanciát vállalt arra, hogy a 2021-es rendezvényre felépít egy új, 15 000 néző befogadására alkalmas uszodakomplexumot az Árpád híd pesti hídfőjénél elhelyezkedő Dagály fürdő mellett. 2015 februárjában váratlan esemény történt, a 2017-es vizes világbajnokság kijelölt rendezője, a mexikói Guadalajara város visszaadta a rendezés jogát. A visszalépést követően szűk egy hónappal Magyarország átvállalta a 2017-es úszóvilágbajnokság lebonyolítását.

A 2013-as vállalás értelmében a versenyre új uszodát kellett építeni, amire az eredeti tervekkel ellentétben már nem nyolc, csupán két év állt rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy egy ekkora és ilyen jellegű sportlétesítmény tervezése és felépítése a nemzetközi példákat vizsgálva legalább négy-öt évet vesz igénybe, a tervezett átfutási idő extrém rövidnek nevezhető.

Az uszodakomplexum (főépület, fejépület, Duna felé eső főhomlokzati épületrész, É-i és D-i oldali ideiglenes lelátók), valamint a kapcsolódó projektelemek (2000 és 4000 mm átmérőjű csapadékcsatornák védelme, árvízvédelmi gát és műtárgyai, Béke kút új gépháza) megvalósítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közbeszerzési eljárás keretében – design&build konstrukcióban – olyan vállalkozót keresett, aki 23 hónap alatt (2015. május – 2017. március) a koncepciótervek alapján elkészíti az uszoda engedélyezési és kiviteli tervdokumentációját, majd fel is építi a létesítményt. A tendert, és ezzel a rendszerváltás utáni legnagyobb sportberuházást a Market Építő Zrt. nyerte el.

AZ ÚSZÓARÉNA ÉPÍTÉSE

Szerkezeti felépítés

Az uszodakomplexum tervezését, így tartószerkezeti kialakítását és szerkezeti részleteit is alapvetően meghatározta, hogy két, egymástól jól elkülönülő „üzemmódra" tervezték. Az aréna normál üzemmódban verseny- és tömegsporthasználatra, illetve 6000 fős nézői befogadóképességet igénylő vizes sportrendezvények lebonyolítására alkalmas. Ettől jelentősen eltér a VB üzemmód, amikor az uszoda a két ideiglenes (északi és déli) lelátóval kibővítve alkalmassá válik a 2017-es világbajnokság megrendezésére 15 000 néző befogadása mellett.

Az épület méretei magukért beszélnek, hiszen az ideiglenes lelátókkal bővített épület bruttó szintterülete meghaladja az 50 000 m²-t. A normál üzemmódra tervezett 238×94×44 m befoglaló méretű alapépület három dilatációs egységből áll. Az építési terület centrumában helyezkedik el a 108-115×84-94×44 m befoglaló méretű, cölöpökkel gyámolított, monolit vasbeton főépület, melyet a négy sarkán alátámasztott acélszerkezetű tetőfelépítmény fed le.

A főépülethez a keleti oldalon – a Népfürdő utca felől – a 36-78×84-94×18 m befoglaló méretű, szintén cölöpökkel gyámolított monolit vasbeton fejépület csatlakozik, részben acélszerkezetű fedéssel. A harmadik dilatáció, a 16-22×29-94×44 m befoglaló méretű főhomlokzati épületrész a Duna felől kapcsolódik a főépülethez. A főhomlokzat alaprajzilag hullámvonalat követő, szerkezeti kialakítását tekintve cölöpökkel gyámolított monolit vasbeton pillérvázas konstrukció, acélszerkezetű felépítménnyel. A főépülethez a világbajnokság idején a hosszhomlokzatok mentén északi és a déli ideiglenes lelátók kapcsolódnak.

Az ideiglenes lelátók (90×27×44 m) cölöpökkel megerősített monolit alapozásra tőcsavarok segítségével támaszkodó, elő-regyártott vasbeton pillérvázas szerkezetek épültek, acélszerkezetű tetőfelépítménnyel. A világversenyt követő gyors bonthatóság érdekében a tartószerkezet merevségét acélszerkezetek biztosítják, melyek mindenhol száraz kapcsolattal csatlakoznak a vasbeton szerkezetekhez. A lelátók előregyártott vas-beton pillérvázas szerkezeti rendszerének tervezése parkolóházi szerkezetként történő utóhasznosítás, a tetőfelépítmény acélszerkezetű tartóinak tervezése csarnok keretállásként történő utóhasznosítás figyelembevételével történt.

A két különböző üzemmódból következően a kivitelezés is két ütemben zajlik. Első ütemben a VB időszakára tervezett létesítmény készül el az ideiglenes lelátókkal kiegészítve, melynek eredményeként a főépület hosszhomlokzatai még nem épülnek meg. A világbajnokságot követően a második fázisban az ideiglenes lelátók elbontásával és a hosszhomlokzati szerkezet beépítésével alakul ki a normál üzemmódnak megfelelő épület.

Az aréna alaprajzilag téglalap elrendezést követ, de a rövid homlokzatok mentén az épületkontúrok „hullámzó" alaprajzi túlnyúlásúak. A főépületben kapott helyet a versenymedence, a műugró medence, az ezekhez kapcsolódó lelátók, valamint a közönségforgalmi és egyéb kiszolgáló területek. A fejépület szolgáltatja a főbejáratot a Népfürdő utca felől, továbbá itt került elhelyezésre a bemelegítő és a tanmedence is. Az építészeti megjelenés mértékadó eleme a főhomlokzati épületrész, mely egyben biztosítja az épület Duna parti közönségforgalmi megközelítését. Az egyes épületrészek a betervezett funkcióknak megfelelően eltérő szintszámúak. Főépület és ideiglenes lelátók: földszint + medenceszint + közönségforgalmi szint + lelátószint, fejépület és főhomlokzati épületrész: földszint + medenceszint + közönségforgalmi szint.

A komplexum terveit a Napur Architekt Kft. (Ferencz Marcel, Détári György) és a Tecton Építészmérnöki Kft. (Varga Béla, Pindes Ákos) jegyzik, a tartószerkezeti terveket az Exon 2000 Kft. készítette (Szántó László, Patyi Gábor).

Építés + szervezés + tervezés

Az aréna felépítésére kiválasztott terület lokációját tekintve kiváló helyszín, de földrajzi adottságai és épített környezete olyan építésszervezési és építéstechnológiai kihívások megoldását tették szükségessé, melyek a kivitelezés egyes fázisaiban jelentős kockázatokat hordoztak. Az építési helyszínt a munkaterület átvételét követően munkagépekkel és tehergépjárművekkel nem lehetett megközelíteni, mivel a Népfürdő utcát szegélyező, járda alatt futó, 1600 mm átmérőjű víznyomócsövet nem lehetett terhelni. Ennek áthidalására a végleges bejárást szolgáló, földbe süllyesztett vasbeton híd megépítéséig pontonhidakat kellett vetni. Ugyanez a probléma merült fel a komplexum északi oldalán elhelyezkedő két nagy átmérőjű csapadékcsatorna esetében is, melyek megközelíthetetlenné tették az építési terület egy jelentős részét. A csatornák feletti közlekedést biztosító védőlemez megépítéséig szintén pontonhidakon keresztül zajlott a forgalom. Mindezek mellett az építési helyszín a felvonulás pillanatától az új gát felépítéséig árterületnek számított. Szerencsére az árvíz elkerülte az építkezést.

A kivitelezés során figyelembe kellett venni, hogy a főépület déli oldalától néhány tíz méterre elhelyezkedő Dagály fürdőnek és strandnak az üzemelését gyakorlatilag a projekt teljes ideje alatt biztosítani kellett. Ennek következtében az építési telken belül futó, a fürdőhöz köthető vezetékek és gépházak cseréjét, illetve átépítését, ideértve a törvényileg védett Béke kúthoz kapcsolódó munkákat is, folyamatos üzem mellett lehetett elvégezni.

Alapos szervezést és részletes szabályozást igényelt a beépített anyagok logisztikai folyamatainak kezelése. Külön stáb foglalkozott az anyagok rendelésével, a kiszállítások ütemezésével, nyomon követésével és igazolásával. Sok esetben hetekre előre, kamiononként kellett ütemezni a beépítésre kerülő matériák szállítását. Csúcsidőben csak a vasbeton munkákat öt betonkeverő telepről és öt betonacél hajlító üzemből szolgálták ki.

A kitűzött határidők sikeres teljesítését alapvetően meghatározta a projekt elején készített részletes kivitelezési ütemterv és organizációs terv, mely egyben definiálta a tervezési munka mérföldköveit is. Ekkor volt szükség többek között azokra az előremutató felismerésekre, mint pédául: az acél tetőszerkezet az adott körülmények között hagyományos szerelési metódussal nem építhető meg, vagy az ideiglenes lelátók megvalósítása, beleértve a mélyalapozási munkákat is, csak a főépület tartószerkezetének befejezése után kezdhető el.

Mélyalapozási munkák

Az aréna területén az altalajviszonyok a teljes szerkezet cölöpökkel történő megerősítését tették szükségessé. Összesen 2101 db 600-800-1000 mm átmérőjű CFA cölöp került lefúrásra 27 040 fm hosszban. A cölöpözési munkák az alapépület esetében 2015. július-szeptember között, az ideiglenes lelátók esetében 2016 márciusában zajlottak. Csúcsidőben a Bohn Mélyépítő Kft. három géplánca dolgozott a területen, melyek együttes termelése meghaladta a napi 300 m³-t. Az aréna mélyépítési munkái során az összes beépített mennyiség meghaladta a 13.800 m³ betont és a 760 t betonacélt.

Monolit és előregyártott vasbeton szerkezetek

A vasbeton szerkezetépítési munkák esetében a legnagyobb kihívást a rendkívül szoros határidőn és szűkös felvonulási területen túl a beépített anyagok nagy volumenének és logisztikai folyamatainak kezelése (~35 000 m³ beton, 5000 t betonacél, 100 000 m² zsaluzott felület, 1452 db tőcsavar, 3400 m³ előregyártott szerkezet), valamint a technológiailag komoly kihívást jelentő szerkezetek és szerkezeti elemek – vízzáró alaplemez, „vízhatlan" medencék, látszóbeton ugrótorony, acélszerkezetet gyámolító merevítő magok, továbbá a tető alá utólag beépített lelátószint – kivitelezése jelentette.

A vegyesen monolit vasbeton pillérvázas és falas szerkezeti rendszerű alapépület (főépület, fejépület és főhomlokzati épületrész) szerkezetépítési munkái három fő időszakra bonthatók. 2015 augusztusa és novembere között zajlott a teljes épület alaplemezének építése, valamint a főépületen belül a merevítő magok, a földszinti és medenceszinti szerkezet kivitelezése a +10,80 m-es födémszintig bezárólag, beleértve a medencék tartószerkezetét is, továbbá az előregyártott lelátószerkezet első ütemének szerelése. 2015 decembere és 2016 áprilisa között épült meg a fejépület, valamint a főhomlokzati épületrész felszerkezete. 2015. március-áprilisában történt a főépület közönségforgalmi és lelátószinti szerkezeteinek megvalósítása (+10,80 – +18,40 m), már a kész tetőszerkezet alatt.

Az építkezésen a maximális szerkezetépítő létszám 225 fő volt. Csúcsidőben az építkezést négy betonkeverő telepről és három betonacél hajlító üzemből szolgálták ki. A beépített beton- és betonacél-mennyiség napi maximuma meghaladta az 1000 m³-t, illetve az 50 t-át. A termelékenység biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kellett fordítani az építésgépesítés megtervezésére is. A szerkezetépítési munkák során 6 db toronydaru, 1-5 db autódaru és 2 db betonpumpa szolgálta a szerkezetépítési munkák rekordsebességű előrehaladását. A monolit vasbeton szerkezetépítési munkák technológiai tervezését és kivitelezését a Moratus Szerkezetépítő Kft., az előregyártott szerkezetek gyátmánytervezését, gyártását és szerelését a Ferrobeton Zrt. végezte.

Az alaplemez építése

A főépület és a fejépület 11 000+5000 m² alapterületű vízzáró lemeze 2015 augusztusa és novembere között épült meg. Az alaplemez építése során 1352 t betonacél és 8900 m³ beton került bedolgozásra. Az alapépület alá lefúrt cölöpöket 70 cm vastag, 2-6 cölöp együttdolgozását biztosító fejtömbök fogják össze, az átlagosan 50 cm vastag alaplemez közvetlenül ezekre támaszkodik. A főépület és a fejépület egy-egy dilatációs egységet képező, műgyanta fogadására alkalmas felülettel épített alaplemeze 20+10 ütemben, sakktábla-elrendezést követve, 72–96 óra technológiai szünettel készült. A nyári hőségben a betonozási munkák éjszaka, alacsony hőfejlődésű cement alkalmazásával történtek. A lemez gyors építését a kivitelezés szempontjából optimalizált vasaláson és a szakképzett fizikai állomány alkalmazásán túl egy olyan, a lemez vastagságához igazodó bordázott munkahézagképző elem alkalmazása tette lehetővé, melyre a munkahézagok vízzárását biztosító belső fugalemezt már gyárilag integrálták.

A tetőszerkezetet alátámasztását biztosító, a főépület négy sarkában elhelyezkedő merevítő magok alá 245 cm vastag alaplemezek kerültek, melyeket magonként több mint 100-100 db cölöp gyámolít. Ezeknek a lemezszakaszoknak a betonozása 3-4 magassági ütemben, az egyes ütemek között 4 óra technológiai szünet megtartásával történt. Annak érdekében, hogy az egyes ütemek között vízszintes munkahézag ne alakulhasson ki, tehát az egyes rétegek összevibrálhatók maradjanak, a betonkeverékhez a szállítási, bedolgozási és kötési időt figyelembe véve eltérő mennyiségű kötéskésleltető adalékszert kellett adagolni.

A merevítő magok építése csúszózsaluzattal

Az építmény meghatározó szerkezeti elemei a főépület négy sarokpontjában elhelyezett 9,40×9,35×27,00 m befoglaló méretű monolit vasbeton merevítő magok, melyek négy ponton támasztják alá az aréna acél tetőszerkezetét. A magokra a tetőszerkezetről igen jelentős függőleges (30 000 kN) és vízszintes (6000, illetve 7000 kN) terhelések adódnak. Ennek felvételét szolgálják a magok 50 cm vastag külső, illetve 50-70 cm vastag belső merevítő falai. Az erőbevezetés környezetében a merevítő szerkezetek legfelső szinti belső falai, valamint a magok 27,0 m magasan elhelyezkedő 75 cm vastag zárófödémei C50/60 betonminőséggel készültek.

A szerkezetépítési munkák első ütemének határidőre történő befejezését alapvetően meghatározta a magok építéstechnológiája. A tárgyalt épületelemek függőleges szerkezetei csúszózsaluzattal készültek, melynek eredményeként az egyes magok kivitelezésének átfutási ideje 24 órás munkavégzés mellett kilenc munkanap volt. Ezt követően készültek el a belső födémek, a lépcsők, majd a zárófödém.

„Vízhatlan" medencék

Az aréna főépületében kapott helyet a mozgatható végfalakkal szerelt 50 m-es versenymedence, (szerkezeti mérete: 51,50×25,00×3,00 m) illetve a műugró medence (szerkezeti mérete: 25,00×21,00× 5,00 m). A fejépületben helyezkednek el a mozgatható végfalakkal és fenéklemezzel szerelt bemelegítő medence (szerkezeti mérete: 51,50×25,00×2,20 m), a tanmedence (szerkezeti mérete: 12,50×8,00×0,80 m) és a jakuzzi.

A fővállalkozói követelményeknek megfelelően – a FINA által előírt medencehosszra vonatkozó szabvány biztonságos teljesítése érdekében – nagy pontosságú medenceszerkezetek készültek. A vasbeton szerkezettel szemben elvárt térbeli síkpontosság – az elméleti síkhoz mérve – +/- 10 mm volt. Ennek teljesítéséhez speciális, nagy szilárdságú és kis alakváltozási képességű falzsaluzatot gyártottak.

A Dagály Úszóarénában épült medencék különlegessége, hogy kvázi „vízhatlan" szerkezetként készültek. Ennek a megoldásnak a know-howját a Moratus Kft. által kivitelezett több ezer m³ vízzáró betonszerkezet építése során gyűjtött tapasztalat adta, kiegészülve Hernádi Eleonóra (Betonpartner Kft.) és dr. Salem Nehme George (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) szaktudásával. A megoldás lényege, hogy a felhasznált keveréknek a különleges adalékok hatására rendkívül „erős" a vízzáró képessége. A medencék falai a sarkokból indulva, folyamatos geodéziai ellenőrzés mellet 7,5 m hosszú betonozási ütemekben készültek, az egyes ütemek között 72-96 óra technológiai szünettel. A vízszintes és függőleges munkahézagképzés vízzáró belső munkafuga lemezekkel történt.

Az acél tetőszerkezet szerelése és emelése

Az épületegyüttes egészének és magának a tartószerkezetnek is az egyik legfontosabb alkotórésze a főépület négy ponton letámaszkodó, hatalmas fesztávú acél tetőszerkezete. Az acélszerkezet gyártmánytervezésének, gyártásának majd helyszíni szerelésének határidőre történő teljesítése – a vasbeton szerkezethez hasonlóan – alapvetően meghatározta az egész projekt sikerét.

A tetőkonstrukció szerkezeti rendszerét tekintve belső öveknél alátámasztott, négyövű hosszirányú rácsos tartós főtartókból (96,00 m-es fesztáv), szintén négyövű peremtartókból (72,00 m-es fesztáv), kétövű kereszttartókból (72,00 m-es fesztáv) és a kereszttartókra támaszkodó rácsos szelemenekből (12,00 m-es fesztáv) áll. A fő- és peremtartók övtávolsága 13,00 m, a kereszttartóké 6,50 m, míg a változó magasságú szelemeneké 1,44 m. A négy ponton történő letámasztásnál hídsaruk biztosítják az acélszerkezet magokhoz képest mért szabad elmozdulását.

A tervezési, gyártási és szerelési feladat komplexitását jól mutatja, hogy a szerkezet önsúlya 2550 t (anyagminőség: S355J2), az alkalmazott csőszelvények és csomólemezek falvastagsága 30-50 mm, a festett felület mennyisége pedig meghaladja a 21 000 m²-t. Egy ilyen jellegű szerkezet szerelése két alapvető módszerrel lehetséges. Az egyik esetben a tetőszerkezetet az emelési távolság és magasság függvényében jellemzően 50-100-150 t körüli egységekre bontva, extrém teherbírású (pl. 750 t, 1000 t vagy még nagyobb teherbírású) lánctalpas darukkal szerelik össze a végleges magasságban. Ebben az esetben a teherbíró állapot kialakulásáig a csatlakozási pontokat alá kell támasztani. A másik esetben a szerkezetet egy adott, a végleges magasságnál alacsonyabb szinten szerelik össze, majd heavy lifting technológiával felemelik a tervezett magasságra, és végül rögzítik a gyámolító szerkezetekhez. A helyszíni adottságok, a rendkívül szűkös felvonulási terület, illetve a szerkezet adottságai egyértelműen a heavy lifting technológia alkalmazása felé billentették a mérleg nyelvét.

Az acélszerkezet gyártása 2015. október – 2016. január közötti időszakban zajlott, a helyszíni szerelés 2015. december elején kezdődött. A tárgyi esetben az acélszerkezet összeszerelését a medenceszint feletti, +10,80 m-es felső síkú födémen lehetett elvégezni. Ennek egyik oka, hogy 2015. november végéig a monolit szerkezetet eddig a szintig lehetett felépíteni, másrészről ezen a szinten jött létre a merevítő magok között egy olyan sík felület, melyet a főtartók és peremtartók szerelésére alkalmassá lehetett tenni. Az acélszerkezet szerelése a Duna felé eső rövid oldali peremtartóval indult, ezt követte a hosszirányú főtartók szerelése, melyet szorosan követett a kereszttartók és szelemenek beépítése. Legvégül a Népfürdő utca felé eső peremtartót és szélrácsokat szerelték össze. Ezzel párhuzamosan zajlott a merevítő magok tetejére kerülő sarokelemek összeszerelése és felemelése. A szerelés az épület É-i és D-i oldalán párhuzamosan zajlott 400 t teherbírású autódarukkal.

A tető megemelésére a kezdést követően szűk három hónappal, 2016. február végén került sor. A szerkezet megemeléséhez a merevítő magok födémeihez visszakötött, az emelendő szerkezet fölé kilógó segédszerkezeteket (csőröket) kellett alkalmazni. Az emelés hidraulikus sajtók és pászmák segítségével, két lépésben történt. Első lépésben a tartót elemelték a födémtől kb. 50 cm magasságra, és ezen a szinten tartották 12 órán keresztül. Második lépésben – kb. nyolc óra alatt – történt a tetőszerkezet felemelése a végleges magasságba. Az emelési folyamat végeztével a tartót az emelősajtók segítésével rögzítették, majd kb. egy hét alatt hozzákötötték a magok tetejére már korábban ráemelt sarokelemekhez. Az acélszerkezet gyártmánytervezését, gyártását és szerelését a Kész Ipari Gyártó Kft. végezte.

Ideiglenes lelátók építése

Az alapépülethez északi és déli oldalról kapcsolódó ideiglenesnek nevezett, ugyanakkor a világbajnokság alatt teljes értékű és hatalmas befoglaló mérettel (90×27×44 m) rendelkező épületrészek esetében a legnagyobb feladatot az építéstechnológiai és tartószerkezeti tervek oly módon történő összehangolása jelentette, hogy mindvégig prioritás maradjon az elérhető leggyorsabb építési és bontási sebesség, valamint a bontás során az egyes szerkezeti elemek sérülésveszélyének minimalizálása.

Ennek érdekében a felszerkezet alsó részét képező előregyártott vasbeton szerkezet teljes egészében száraz kapcsolatokkal épült meg, az alapozáshoz is tőcsavarok segítségével csatlakozik. A háromszintes előregyártott szerkezet térbeli merevségét acélszerkezetű rúdelemek biztosítják. A felszerkezet felső részét az alapépület tetőszerkezetének főtartóira terhelő acél keretelemek alkotják, melyek szendvicspanel burkolatot kaptak.

Az ideiglenes lelátók tervezése során kiemelt figyelmet kapott a világbajnokságot követően elbontandó szerkezetek ismételt felhasználásának lehetősége. Ennek eredményeként az előregyártott elemekből parkolóház, az acél tartókból csarnok építhető fel, de újrahasznosíthatók a lelátók födémszintjeinek burkolásához használt térkő és a világbajnokság idejére az ideiglenes lelátók területére konténerben telepített mosdók, büfék és egyéb kiszolgáló egységek.

KIEGÉSZÍTŐ PROJEKTELEMEK

Csatornavédelem

Az építési területet az alapépület északi oldalán a földfelszínhez közel két darab nagyátmérőjű csapadékcsatorna szeli hosszában (kb. 150 m) keresztül. Az épülethez közelebb eső beton anyagú csatorna 2000 mm, a távolabbi téglaboltozatú csatorna 4000 mm átmérőjű. Ezen csatornák műszaki állapota nem tette lehetővé, hogy a kivitelezés folyamán fellépő építési forgalmat károsodás nélkül viseljék, az építési munka peremfeltételei pedig nem tették lehetővé a két csatorna nyomvonalának tehermentesítését. Ezen okból kifolyólag már az ajánlati felhívás szerint is az építési feladat részét képezte a telken belül futó csatornák megfelelő védelmének kialakítása.

A végleges műszaki megoldást mindkét csatorna esetében a telken belül teljes nyomvonalon kiépített, hézagos cölöpfalakkal gyámolított csatornavédelmi lemezek (födémek) jelentették. A terhelési zónáktól függően (pl. közúti „A" teherrel terhelt zóna vagy 400 t-ás autódaru talpnyomásával terhelt zóna stb.) 60-120 cm vastagságban megépített monolit vasbeton födémlemezek lehajlásból eredő terhelését is minimalizálni kellett, amit a lemezek alá két rétegben lefektetett hőszigetelés között képzett légrés segítségével lehetett megoldani. A csatornák mellé lefúrt hézagos cölöpfalat a Bauer Magyarország Speciális Mélyépítő Kft. készítette, a monolit lemez építését a Moratus Szerkezetépítő Kft. végezte.

Árvízvédelmi rendszer

A kijelölt építési terület a tenderidőszakban hatályos törvények szerint árterületként volt nyilvántartva. Ezt az állapotot az uszodakomplexum felépítésével párhuzamosan értelemszerűen meg kellett szüntetni, így már a tenderidőszakban az építési feladat részét képezte egy közel egy km hosszú, a Népfürdő utcától az Árpád híd pesti hídfőjéig tartó gát és kapcsolódó műtárgyainak kivitelezése. Az új, fele részben vasbeton, fele részben mobilgát felszerkezettel kialakított gátrendszer felépítésével az érintett szakaszon módosítani kellett az elsőrendű árvízvédelmi védvonal nyomvonalát is.

A gátszerkezet alépítménye teljes hosszban egy átlagosan 10,50 m mély résfal, melyre vízzáró monolit vas-beton fejgerenda és fal támaszkodik. A vízzáró fejgerenda és gátfal a „szerkezetépítési gyakorlattól" eltérően – speciális vízzáró repesztő profilok beépítésével – 20 m hosszú betonozási ütemekben készült annak érdekében, hogy 2015 végén egy jeges ár esetén az építési terület már védve legyen. A gát építése során a legnagyobb nehézséget a mobilgátrendszer lehorgonyzó szerelvényeinek 1-3 mm-es pontosságú beépítése jelentette a monolit fejgerendába, mely nagy pontosságú gépipari vízmértékek beszerzését és alkalmazását tette szükségessé.

Mind a monolit szerkezetépítés, mind a közműépítés szempontjából komoly kihívást jelentett az árvízvédelmi rendszerhez tartozó műtárgyak megépítése. A gátrendszer részeként ugyanis mind a 2000 mm, mind a 4000 mm átmérőjű csapadékcsatorna a gát nyomvonalában új zsilipműtárggyal egészült ki, továbbá a Dagály strand közműfejlesztése keretében több torkolati és átemelő műtárgy, valamint tolózárakna létesült. A gátrendszerhez tartozó résfalat a Bauer Mélyépítő Kft. építette, a monolit szerkezeteket a Moratus Szerkezetépítő Kft. kivitelezte, a vízépítési munkákat az OK Bau Kft. végezte.

ÖSSZEFOGLALÁS

A cikk írásakor, 21 hónappal a munkaterület átvétele után és két hónappal a véghatáridő előtt az Úszóaréna készültsége 95% feletti, így kijelenthető, a Dagály Úszóaréna a tervezett határidőre biztosan elkészül. A projekt során az aréna tervezői és kivitelezői számos olyan problémát oldottak meg, illetve több olyan új technológiát alkalmaztak, melyre Magyarországon eddig nem volt példa. Erre a létesítményre az egész magyar mérnöki társadalom büszke lehet, mert nemzetközileg is kiemelkedő műszaki színvonalú uszodakomplexum született. Ma már kijelenthetjük, amit 21 hónappal ezelőtt még csak reméltünk, a 2017. évi vizes világbajnokság első világcsúcsa az építők nevéhez kötődik. Ez csapatmunka volt a javából, mert mi ÉPÍTENI TÉNYLEG SZERETÜNK!