Az elmúlt évtizedek legjelentősebb tudományos beruházása a szegedi ELI-ALPS, melyhez hasonló kutatóintézetet Magyarországon korábban nem hoztak létre. Az öt épületből álló, mintegy 24,5 ezer négyzetméteres épületkomplexumot az Artonic Design Építészeti Kft. tervezte, az építési-kivitelezési munkákat pedig a Strabag–Swietelsky konzorcium végezte.
Az ELI-ALPS szegedi megvalósítása – az ELI másik két közép-kelet-európai létesítményével együtt – az Európai Unió kutatás-fejlesztési, versenyképességi, foglalkoztatási és kohéziós céljainak elérését segíti. Hozzájárul a közép-kelet-európai régió Európai Kutatási Térségben (ERA) játszott szerepének erősítéséhez. A nemzetközileg is egyedülálló, élvonalbeli kutatási központ létrejötte és működése elősegíti a legjobb tudósok, fiatal kutatók itthon tartását, mozgósítja a kutatási kapacitásokat, ösztönzi a tudástranszfert, a szinergiák kihasználását, biztosítja Európa vezető szerepének hosszú távú megőrzését a lézerkutatásban.
A megépített épületek nemcsak a lézerberendezéseknek, a másodlagos sugárforrásoknak, valamint cél- és kísérleti területeknek, a lézeres előkészítő és egyéb speciális laboratóriumoknak, továbbá az elektromos, mechanikai és optikai műhelyeknek adnak helyet, hanem elegendő területet biztosítanak a mintegy 300 fős kutatói gárda számára is. Tervek között szerepel, hogy a kutatóközpont körül található 70 hektárnyi területen a szegedi egyetem és a helyi önkormányzat beruházásában egy inkubátorház is épül, ahol tőkeerős, nagyobb nemzetközi cégek, tudományos intézetek, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok telepedhetnének meg a jövőben.
ÉPÜLETKOMPLEXUM
Az ELI-ALPS épületegyüttesében logikus rendben jól elkülönülnek az eltérő funkciójú egységek, amit a látogató az előcsarnokban elhelyezett maketten tanulmányozhat. Rendkívül rendezett környezetben minden megtalálható: autóparkoló, kerékpárút, pihenőhelyek, vízfelületek.
Az épületegyüttesben az A épületben a kísérleti területek, a B épületben a laborok, előkészítő műhelyek, kutatói irodák kaptak helyet. A tudásközpontként is szolgáló C központi fogadóépület részei a közönségforgalmi terek, az étterem, a büfé, a könyvtár, a szemináriumi helyiségek és a kutató munkahelyek. A különálló D épületben találhatók a komplexum karbantartási, üzemeltetési, raktározási igényeit biztosító üzemi és egyéb helyiségei, valamint az ezek adminisztrációs munkáihoz szükséges irodahelyiségek. A kutatóközpont belső területére történő bejutás az E portaépületen keresztül történik. Külön vasbeton dobozszerkezetbe került a 20 kV-os áramfogadó és szolgáltatói mérőhelyiség.
A kutatóközpont főbejárata, beléptetési pontja és egyben leglátványosabb építménye a C épület, illetve annak aszimmetrikus üveg előcsarnoka. A mintegy 850 négyzetméter alapterületű és 17 méter magas „üvegdoboz" belsejében épült meg a létesítmény eszmeiségét szemléltető, 900 négyzetméter palástfelületű, fémlemez burkolattal ellátott amorf „agyszerkezet".
Az „agy" belsejében található egy 200 fős konferenciaterem, a felső szinten pedig a könyvtár, amely a külső burkolatot követve, szinte minden elemében különleges és íves felületű. A C épület irodaszárnya és üveg előcsarnoka számos egyedi és ultramodern anyagot és technológiát felvonultat, amely jövőt idéző hatásával vizuálisan ráhangolja a látogatót a laborokban folyó csúcstechnológiára.
A C épület tengelyvonalában, illetve annak folytatásaként épült meg a B épület, amely a kutatási területekhez funkcionálisan kapcsolódik, de két nyaktaggal különül el az A épülettől.
AZ ELI ALPS TECHNOLÓGIAI FŐÉPÜLETE
Az A épület az ELI ALPS technológiai főépülete, amelyben több, egymással párhuzamosan üzemeltethető, nagy teljesítményű impulzuslézer berendezés és az ezekre épülő fizikai kísérletek eszközei működnek.
A projekt főbb résztvevői Beruházó: ELI-HU Fejlesztés-szervező Nonprofit Közhasznú Kft. Generáltervező: ÁKA 2012. KONZORCIUM Kiviteli terv: Artonic Design Építészeti Kft. Generálkivitelező: STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. és Swietelsky Magyarország Kft. „A" épület acélszerkezeti munkák, gépészeti hidak, „C" épület „agy" acélszerkezet, burkolatépítés: ALUKONSTRUKT Kft. „A" és „B" épület légtechnika, fűtés, hűtés rendszerek, gépészeti berendezések: ENSI Kft. „A", „B", „C" és „E" épület beépített bútorok: Garzon Kft. „A" épület acélszerkeztei munkák, technológiai terek, fal és homlokzati vázak, látogatóterek, rámpa: Jakosa Építő Kft. „A", „B", „C", „D" és „E" épület gyengeáramú rendszerek: Pentolt Kft. „A", „B", „C", „D" és „E" épület homlokzati alumínium nyílászáró szerkezetek: ROLLA Invest Kft. „A", „B", „C", „D" és „E" épület erősáramú villamos kivitelezési munkák: VIV zRt., Bauviv Kft. „A", „B", „C" és „D" épület épületautomatikai rendszer: Welltech Kft. Közműépítés: Simplex-Épker Kft., Útvasút-Szeged Kft., Vizépszolg Kft. „B", „C", „D" és „E" épület vasbetonszerkezet építés: ÁTP Szerkezet Kft., KVCS. Kft. „C" épület üvegdoboz acélszerkezet, üvegfelületek építése: Üvegfémszer Kft. „C", „D" és „E" épület légtechnikai rendszerek: Légmester Kft. „C" és „D" épületek VRF rendszer, valamint folyadékhűtő, hőszivattyú, gőznedvesítő berendezések: CLH Kft. |
A csúcstechnológiát képviselő kutatási berendezések épületrészeinek tervezésekor elsősorban a rendkívül szigorú rezgésvédelem, a termikus stabilitás, a relatív páratartalom, a tisztaterek és a sugárvédelem feltételeinek kellett megfelelni. Az építkezés során olyan egyedülálló alapozási technológiára volt szükség, amelyre eddig Európában még nem volt példa.
A 6000 négyzetméter összterületű kutatóterek süllyedésére és rezgésmentesítésére a szegedi ELI esetében rendkívül szigorú szabályok vonatkoztak: a kutatóépületek 50 méterenként nem süllyedhettek többet 1 hét alatt egy mikrométernél – ez a süllyedési sebesség az emberi köröm növésével van egy dimenzióban. Az épület alatt nagymélységű fúrt cölöprendszerrel stabilizált altalaj készült.
A technológiai berendezések fő komponensei a lézerek, a Beamdelivery, a másodlagos források, a célterületek, a technológiai segédberendezések és a kiszolgáló gépészet. Ezeket a technológiákat egymástól és a környezettől magas igényű épületfizikai szeparációval kellett kialakítani, figyelembe véve a rezgésmentesített aljzatot, stabil környezeti feltételeket nyújtva a kísérletek számára, mivel az említett rendszerek rendkívüli pontosságot igényelnek.
A különleges követelményeket kielégítő technológia érdekében a főépület tartószerkezeteit „ház a házban" elv szerint alakították ki. A 20 m magas kéthajós csarnok hajóinak fesztávolsága 40 m. Így a csarnok belsejében csupán egy közbenső pillér készült. A homlokzatokon a pillérek 5 méterenként állnak, így a raszter-hálózat 2×(8×5 m)×2×(8×5 m).
Az épület „külső háza" a 20 m magasságú csarnok, hagyományos mélyalapozást kapott. A „külső ház"-tól teljesen függetlenített rezgésvédelemmel ellátott „belső ház" speciális mélyalapozással készült. A két alapozási rendszert a csarnok külső pillérsora és a rezgésvédett mélyalapozás között létesülő résfal választja el. A csarnokszerkezet építési munkálatait megelőzően el kellett készülnie mind a csarnok külső pillérsorához, mind a középső főpillérhez tartozó mélyalapozásnak. Ez utóbbit megelőzi a nagymélységű munkagödör határolását biztosító résfal készítése. A középső főpillér alapozásához 1,8 m átmérőjű és 45 m mélyre fúrt cölöpök készültek, a 28 m magas főpillér terepszint feletti része az alsó részen készült külön megtámasztó szerkezet megépítése után épülhetett tovább.
A nagy merevségű vakpince dobozszerkezetére épült – a rezgésvédelmi elemek (expandált parafa, gumiparafa, rugók) elhelyezése után – a vasbeton padlólemez, amely felett az 1 és 2 m fal- és födémvastagságú bunker helyiségek találhatók.
INNOVATÍV KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
A technológiai épület padlólemeze és a bunkerhelyiségek vasbeton szerkezete kulcsfontosságú, és rendkívül szigorú elvárásokat támasztott. Ezeknek a következő megoldásokkal lehetett megfelelni:
- süllyedésmentesség biztosítása érdekében: cölöpalapozás, talajcsere,
- egyenlőtlen süllyedések, torzió elkerülése érdekében: vakpince mint a padlólemez alátámasztó szerkezete,
- rezgésmentesség biztosítása érdekében: parafaágy a tehermentesítő rugókkal a padlólemez alsó felületén, gumiparafa oldalágyazat az oldalsó felületeken,
- zsugorodások, zsugorodásból származó repedések elkerülése érdekében: speciális betontechnológia alkalmazása,
- sugárárnyékolás érdekében: speciális betontechnológia alkalmazása.
Ezen intézkedéssor valamennyi eleme szükséges volt az elvárt eredmény teljesüléséhez. Önmagukban is innovatív műszaki megoldások születtek, közülük itt egyet emelünk ki, amely egyértelműen a kutatás-fejlesztési tevékenység eredménye, amely mind a hazai, mind a nemzetközi építőipari gyakorlatban úttörő szerepet tölt be: előregyártott pakettfalak alkalmazása a vakpince méhsejt alaprajzi alakú vasbeton támrendszerének építése során.
A vakpince alaplemezén méhsejt formájú, hatszög alakú falrendszert kellett építeni. Ez a munkafolyamat a vakpince kivitelezésének legbonyolultabb része.
A pakettfalak gyártmánytervek alapján, előregyártó üzemben készültek. Az első méhsejtelem beemelését követően azt két elemtámasszal meg kellett támasztani. A pakettfalakon gyártás közben beépítésre kerültek az összekötő ankerek hüvelyei.
Az első elem pozicionálása után megkezdődött a következő elem beemelése. Amint ezt beállították, alaprajzilag és függőlegesen, a toldó hevederekkel egymáshoz lehetett rögzíteni a két pakettfal elemet. A két pakettfal között kialakult 2,5-3 cm hézag takarására, zsaluzására 120 fokos szögű, 10 cm széles, 3 mm vastag acél takarólemezeket építettek be, amelyeket sarokhevederekkel rögzítettek a pakettfal széleihez.
A továbbiakban ez ismétlődött tovább. Az elhelyezés gyorsítása érdekében elegendő az alsó és felső ponton való rögzítés.
A betonozás megkezdéséig az összes tervezett átkötési és megfogási ponton el kellett végezni az összekapcsolást, rögzítést.
A pakettfalakat 2,5-3 cm elhelyezési hézaggal gyártották. A kapcsolati vasalások elhelyezését követően lehetett a pakettfalelemeket kibetonozni. A méhsejteket a falak teljes magassága alatt 50 cm-ig kellett felbetonozni, a hiányzó rész pedig a födémbetonnal egy időben készült.
Ennek oka a fal és a födém kapcsolatának biztosítása a felső hálóról lefelé elhelyezett hajtűvasakkal. A pakettfalakra hatszög alakú födémzsalu panel került.
EGYEDI ÉS ULTRAMODERN TECHNOLÓGIÁK
A kutatási munkának teret adó A épület mellett kiemelt szerepe van a C épületnek is, amely ikonikus látványelemeivel szinte sugározza a környezet és a látogatók számára a létesítményben folyó innovatív kutatási munka fontosságát.
A C épülethez délkeleti oldalról kapcsolódik a főbejáratot is magában foglaló üveg előcsarnok, melynek kialakítása merőben eltér a többi épületétől.
Az alapozás az altalajviszonyoknak megfelelően a kutatólétesítmény többi épületével megegyezően fúrt cölöpalapozással készült. A szerelőbeton építését követően a magas talajvízviszonyok miatt 2 réteg bitumenes szigetelésre épült az irodaszárnnyal összefüggő 30 cm vastag vasbeton alaplemez. Ehhez kapcsolódóan az alaplemez síkja alá süllyesztett módon helyezték el az üvegdoboz egyedi, előregyártott vasbeton pilléreit fogadó kehelyalapokat. Az alaplemez felső síkja és a járófelület között kb. 60 cm vastag homokoskavics feltöltés készült, melyet helyenként speciális lebúvó nyílással rendelkező épített légcsatorna-rendszerek szakítanak meg. A feltöltésben található a földszinti gépészeti csővezetékek jó része, a zsalukőből épített légcsatornákon keresztül pedig az üvegdoboz temperált légbefúvása történik. A padozatba süllyesztett módon épített légcsatornák megfeleltek azon megrendelői elvárásoknak, miszerint az impozáns előcsarnokban rejtett szerelési módokat kellett alkalmazni.
A szerkezetépítés kihívásai
A szerkezetépítés legnagyobb kihívását az üvegdoboz 19 darab, mintegy 18 méter magas, előregyártott pilléreinek gyártása és beépítése jelentette.
A rejtett szerelési technológia igénye miatt a vasbeton pillérekben kellett elhelyezni az üvegtető esővizét elvezető lefolyócsöveket, az elektromos (gyenge és erősáramú) védőcsöveket, valamint a nyitott szórófejes sprinklerrendszer speciális, üvegszál-erősítéses műanyag csöveit. A csövek pillértestbe való pozicionálásánál figyelembe kellett venni, és ki kellett alakítani az oldalkiállások pontos helyeit, amelyekhez a külső gépészeti és elektromos rendszerek kapcsolódtak. Továbbá számításba kellett venni a pillérre kerülő feszítőművek fogadószerkezeteinek, árnyékoló tartószerkezeteinek és a homlokzati üvegfalat tartó acélszerkezetek rögzítéstechnológiáját is.
Így fontossá vált a dűbelek helye, elhelyezési mélysége és átmérője egyaránt. Ezen tényezők figyelembevételével és megtartásával kellett a pillérzsaluzatban a betonozást elvégezni oly módon, hogy a vasalás, valamint a beépített elemek ne mozduljanak el, és végül a szerkezeti elem egy komplex funkciónak megfelelő, homogén látszóbeton felülettel rendelkezzen.
A kivitelezési, beépítési munka is nagy pontosságot és megfelelő időzítést igényelt, hiszen a pillérek elhelyezésével biztosítani kellett a rendszer merevségét is.
A pillérek nagy része szabadon fut a tetőig, de közülük 5 darab be van kötve az „agy" körüli, 2. emeleti osztófödémhez. A tetősík alatt a pillérekre támaszkodó főtartók acélszerkezetű rácsostartók, melyen acél másodrendű szelemen rendszert építettek, erre támaszkodnak az üvegfedés saját tartóprofiljai.
Az üveghomlokzatot tartó acél vázszerkezetet, amely függőlegesen IPE 120-as, vízszintesen zárt szelvényekből áll, a jelentős szélerő miatt 3 szinten kb. 4 méterenként egy speciális sodronyos feszítőmű rögzíti a 6 méterenként elhelyezett vasbeton pillérekhez.
Üvegfelületek
Az előcsarnok üvegfedése egy nagyon érdekes, félstrukturális, 374 üvegtáblából álló ultramodern, többrétegű, speciális hőszigetelő üvegezés, amely külső oldalán változó szolárfaktorral bír. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet a nap fény- és hőterhelését szabályozott módon engedi be az előcsarnokba, ezzel is biztosítva a tér ideális klimatikus viszonyait. A mintegy 850 négyzetméter felületű, változtatható szolárfaktorú, „járható" üvegtető világviszonylatban is egyedülálló.
Tovább fokozza a tér védettségét az üvegdobozt három oldalról határoló, kétrétegű, hőszigetelt homlokzati üvegfelület, amelynek külső rétegét a gyártás során speciális napvédő bevonattal látták el.
Az üvegfelületek változtatható és állandó paramétereit, valamint a kiegészítő árnyékolástechnikát nagy precizitással hangolták össze a gépészeti rendszerrel, amit ultramodern épületautomatikai rendszer is felügyel.
A ferde homlokzati üvegfelület osztásába kerültek a napenergiát, mint megújuló energiaforrást elektromos energiává alakító fotovoltaikus üvegmezők is, amelyek a kutatóközpont rendszerelemeként részt vesznek az energiamegtakarításban.
Az üveg előcsarnok legnagyobb és leglátványosabb építménye a kb. 900 négyzetméter palástfelületű, két kiemelkedő funkciójú helyiséget is magában foglaló, narancssárga színű, háromszög alakú fém burkolati elemekből álló „agy" szerkezet.
A tartószerkezet 88,9 mm átmérőjű, 5 mm falvastagságú acél csővázszerkezetből épült, hegesztett kapcsolatokkal. A gyártócsarnokban a vázszerkezet részben előszerelésre került.
Az előszerelt mezőket a helyszínen hegesztették össze. A tartószerkezetet az előírásoknak megfelelően kívül-belül 45 perces tűzvédelemmel kellett ellátni, amit speciális, egyedi ÉMI engedélyhez kötött gipszkarton burkolattal biztosítottak. Az engedélyeztetés kiterjedt az összes rögzítési pont szakszerű, tűzvédelmi szempontból megfelelő csomóponti kialakítására is.
Mind a könyvtárhelyiség, mind a 200 fős konferenciaterem az előcsarnok üvegdobozához hasonlóan, kiemelt igényszinttel készült. A könyvtár nagy oldalfali és mennyezeti üvegfelületei lehetővé teszik, hogy a természetes fény akadálytalanul jusson be a helyiségbe. A fény játékát kiemeli az üvegfalosztásba integrált magyar szabadalommal rendelkező üvegbeton mező, mely igen exkluzívvá teszi a felületet. Az egyedi világítótest, a nagy üvegfelületek, a színes egyedi bútorok és az íves fal mellett futó padok mögött rejtetten szerelt VRF gépészeti rendszerek mind vizuálisan, mind komfortérzetben nagyon kellemes és futurisztikus érzést biztosítanak.
A nagy terek és a helyiségeket átjáró fény mindenhol jelen van, amit jól szabályozhatóan kezelnek az üvegfelületek. „A „természet csendjét" csak a beépített ultramodern és egyedi technika elemei törik meg, mint a világszinten is egyedülálló méretű és forgásellipszoid formavilágú médiagömb.
A kutatóközpont előcsarnokába belépő látogatók, mintha a jövőbe csöppentek volna: az épületkomplexum egészéből szinte sugárzik a tudomány és az egyediség szelleme. A tér egészében és minden apró részletben a legmodernebb anyagok és építéstechnológia érvényesül, miáltal megelevenednek a tudomány innovatív elemei.
Varga Róbert
cégvezető
Strabag MML Kft.
Áprily Krisztián
projektvezető
Swietelsky Magyarország Kft.