Tartalom

• A szakma hírei

JEGYZET

• Gondolatok a 20 éves Magyar Mérnöki Kamara kapcsán

FÓKUSZ

• Tetőtér-beépítések, épületek építése gipszbeton szerkezettel
• Favázas vázkitöltő falak
• Ablakok az ég felé
• Algoritmikus tervezés és alacsony energiájú épületek – I.

KIVITELEZÉS

• Építészeti „magasrepülés"
• Nívódíjas épületek Debrecenben
• Lágyságában kemény a PLX!

SZIGETELÉS

• Tízből hét család szívesen szigetelne
• Intenzív színek alkalmazása hőszigetelő rendszereken
• Belső oldali hőszigetelés
• Már elsőre véglegesen
• Lábazatok tartós hőszigetelése
• Miért ropog a homlokzati hőszigetelés az új gyorsházon?
• A grafitos polisztirolok új generációja

ANYAGOK

• A kerámia reneszánsza

TŰZVÉDELEM

• Légpótló, hő- és füstelvezető csatornák szigetelésének legújabb megoldásai

ENERGIAMEGTAKARÍTÁS

• Új Minergie lakóépületek energetikai teljesítménye – 2.
• Megúszni nem lehet, de van megoldás
• Újragondolt bukó-toló és párhuzamosan toló vasalatok
• Energiatermelés energiahatékony házépítéssel

GÉPESÍTÉS

• Kibővült termékkínálat

IRÁNYTŰ

• Kivitelezői biztosítások
• Projektek költségkontrollingja az építőipari kivitelezésben
• Történtek-e változások a teljesítménykiírás területén?

A légszennyezés az egész világban súlyos problémát jelent, erre próbál megoldást adni Miklósi Ádám Chlorella algapavilonja, mely elnyerte a 2016-os Inhabitat Biodesign nagydíját. Az Inhabitat online magazin nemrégiben építészeket és dizájnereket invitált a világ minden tájáról, hogy elküldjék legmerészebb elképzeléseiket a témában.

A WHO 2016-os felmérése szerint a Föld lakosságának 92%-a él olyan helyen, ahol a levegő szennyezettsége túllépi az egészségügyi határértéket. Az algapavilon tervezője, Miklósi Ádám javaslata szerint az oxigéntermelő algák tudnának ezen a helyzeten változtatni. Az algák ugyanis a többi növényhez hasonlóan fotoszintetizálnak, oxigént termelnek, a kilégzéssel keletkező széndioxidot pedig megkötik.

Számos gyakorlati előnye mellett a mai építészeti irányoknak is kedvez a gipszbeton szerkezet, mert lehetővé teszi a szabad formálást, izgalmas téralakítást.

A gipszbeton szerkezet kialakulása

Sámsondi Kiss Béla építészmérnök még az 1930-as években Temesváron kísérletezte ki a porózus gipszlapok mellé öntött híg cementhabarcs gyors „dermedését" és kötését. Családjával áttelepült Budapestre, a Sas hegyen (a Dayka Gábor utcában) épített egy dermesztett betonhéj tartószerkezetű villát 1938-ban, majd a szomszédos telken egy nagyobb méretűt 1941-ben.

A technológiák vegyes alkalmazásának lehetősége már a koncepció és az építészeti kialakítás során felvetődött, amikor a Nyugat-Dunántúlon megvalósítandó kétszintes könnyűszerkezetes házra a megbízást kapott a Nebraska-Ház Építési Iroda.

Egy nyugat-dunántúli építtető azzal a határozott kívánsággal kereste meg cégünket, hogy könnyűszerkezetes házat szeretne építtetni. Elhatározását a favázas könnyűszerkezet irányában a kőművesmunkával együtt járó pontatlanság, időbeli és egyéb megbízhatósággal kapcsolatos saját negatív tapasztalatai és a rokonságban immár 12 éves jó referenciánk erősítette. További szempont volt a munkaerőhiány, ami az Ausztriába kijáró szakmunkások és vállalkozók miatt alakult ki. A tervezés is feladatunk volt, ami jelen esetben különösen szerencsésen alakult.

Egy kedves felkérésnek tettem eleget, amikor elvállaltam, hogy a Velux Magyarország tetőtér beépítés pályázat zsűrijének munkájában vegyek részt, illetve munkatársaimmal készítsem el a nyertes pályázó tetőtere beépítésének terveit. A tervezési programunk alapja maga a győztes pályázati anyag volt, ami igényes, érdekes megoldásokat kínált. Jó csapat és izgalmas feladat várt ránk.

Tervezési program

Budapest egyik rendezett külső kerületében, egy kiskertes, családi házas területen található az a ház, mely a 20. század első felének megfelelő karakterrel, egyszerű, de finom stílusjegyeivel illeszkedik az utcaképbe.

Kétrészes írásunk rövid összefoglalást nyújt – a manapság sokat emlegetett – algoritmikus tervezés és hagyományos tervezés koncepcionális különbségeiről. A cikk példákat sorol fel az algoritmikus tervezési munkafolyamatok építésztervezési felhasználására, különös tekintettel az alacsonyabb energiaigényű épületek tervezésére és költséghatékony üzemeltetésére.

Mi az algoritmikus tervezés?

Az alábbi frappáns válasz adható erre a kérdésre: „Az algoritmikus tervezés egy olyan technológiát jelöl, mely a természetben tapasztalható evolúció folyamatait alkalmazza a tervezés során".

A 15 percenként induló felvonó télen-nyáron napi mintegy 11 000 vendéget szállít Európa egyik legszebb hegyi táján, a Dolomitokban, amely a világörökség része. Miközben a kis falu megtartotta eredeti arculatát, egy hangsúlyos modern építészeti elemmel gazdagodott: az egész évben forgalmas felvonó PREFA alumínium burkolattal történt felújítása után, lenyűgöző méretei ellenére is harmonikusan simul a tájba.

Hegyi romantika? Távolról sem.
Az épület három szintjén 3455 m² alapterületű völgyállomás Seiser Alm turisztikai szíve. Európa legnagyobb, 1600 és 2300 méteres magasságon fekvő fennsíkja kedvelt sí- és kirándulóhely, amely remek túraútvonalakkal, télen pedig 60 km sípályával és 23 felvonóval várja a látogatókat. A bázisállomáson így éttermek, sportszer üzletek, síoktató bázisok és mindenféle funkció megtalálható, amelyet a síelők és kirándulók kereshetnek. „A hatalmas PREFA alumínium homlokzat a fény változása szerint a nap minden szakában izgalmas, néha hatalmasnak és büszkének látszik, néha szinte láthatatlan"– mondta el a környékről származó tervező, Lukas Burgauner.

Az Építőipari Nívódíj 2016-os díjazottjai közül ezúttal két Debrecenben megvalósult beruházást mutatunk be, amelyek a HUNÉP UNIVERSAL Építőipari Zrt. kivitelezésében készültek. Mindkét középület – a megújult alma mater és a vadonatúj bírósági irodaház – a megyeszékhely fontos intézményeinek ad otthont.

Megújult a református kollégium

A magyar történelem egyik emblematikus épülete a Debreceni Református Kollégium. Itt határozta el a magyar országgyűlés 1848-ban a trónfosztást, és itt ülésezett 1944-ben az ideiglenes országgyűlés is. Ebben az épületben kapott helyet a Református Hittudományi Egyetem. Az épületet felújították, fő látványossága ezután is a múzeum és a könyvtár. Az 1538 óta álló épület rekonstrukciója során figyelembe kellett venni az értékvédelmi, műemlékvédelmi, építészeti, belsőépítészeti, kertészeti, tartószerkezeti, elektromos, erős- és gyengeáramú, gépészeti, geodéziai, tűzvédelmi, környezetvédelmi és akadálymentesítési követelményeket. Ez mintaszerűen teljesült. Az épületen megújultak a homlokzatok, a nyílászárók, a padlóburkolatok, a tetőszerkezet és a héjalás. Egy új lift beépítésével pedig kiegészült az eredetileg 5 lépcsőház.

Speciális összetételű tetőburkolati síklemezt fejlesztettek ki a Lindab mérnökei. Szántó László, a SZÁNTÓ Fivérek és KOZMA Kft. ügyvezetője foglalta össze kérdésünkre a PLX-szel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A legelegánsabb és impozánsabb tetőfedéseket – gondoljunk a kastélyokra, a templomokra – régebben vörösrézből és horganylemezből készítették. Bár ezek manapság szinte megfizethetetlenek, a síklemezek letisztult, klasszikus eleganciájáról mégsem kell lemondanunk. A PLX termékcsaládot ugyanis a Lindab mérnökei által kifejlesztett egyedi alapanyagok ötvözetei alkotják.

Mivel a homlokzatok hőszigetelése költséges, sajnálatos módon az energiatakarékosságot megcélzó épületfelújítást végzők körében egyre inkább terjed az a nézet, hogy a falak belső felületén saját kivitelezésben és olcsón megoldható a hőszigetelés.

Ez a nézet helytelen, hiszen egy körültekintés nélkül, szakszerűtlenül elvégzett belső oldali hőszigetelés páralecsapódást, vizesedést, penészesedést okoz a belső oldali hőszigetelés kerülete mentén, valamint a hőszigetelés külső felületén, a külső fal belső síkján. Tudomásul kell venni, hogy a belső oldali hőszigetelés nem lehet egyenértékű egy külső oldali hőszigeteléssel. Miért?