Kiváló vízlepergető és páraáteresztő felületképző rendszerre lenne szüksége? Ismerje meg a sziloxán rendszerű innovatív termékcsaládot!

A víz a földi élet elengedhetetlen része, ugyanakkor számos építőanyag, például a cement alapú szerkezetek gyors tönkremenetelének legfontosabb okozója is. A víz fokozatos, könyörtelenül károsító hatásmechanizmusa a víz mindhárom halmazállapotában – folyékony (eső), szilárd (jég) és légnemű (vízpára) – érvényesül.

A hőtechnikai követelmények folyamatos szigorodása és az egyre energiatudatosabbá váló beruházói igények miatt fokozódnak az elvárások a hőszigetelésekkel szemben.

A hőszigetelő anyag vastagságának növelése nem minden épületszerkezeten valósítható meg, ezért hosszú távon csak a kedvezőbb hőszigetelési paraméterekkel rendelkező termékek alkalmazása jelenthet megnyugtató megoldást.

Építész szemmel megközelítve a témát arra hívjuk fel a figyelmet, mennyire fontos a vonatkozó alkalmazástechnikai útmutatók ismerete nemcsak a tűzvédelmi, hanem az építésztervezők számára is.

A változó jogi környezet és szabványok következtében ahhoz, hogy a tervezők számára a lehető legrugalmasabb megoldásokat tudjuk nyújtani, folyamatos fejlesztésekre és vizsgálatokra van szükség. Az újdonságnak számító magnézium-hidroxidos kőzetgyapotszigetelésekkel (ROCKWOOL Conlit Ductrock/Conlit Plus) akár 120 perces tűzállósági teljesítményt is el lehet érni hő- és füstelvezető csatornákon, igen nagy mérettartományig, mivel tűz során a magnézium-hidroxidban kötött állapotban lévő víz felszabadul, mely párolgásával növeli a szigetelés hatékonyságát.

Kétrészes írásunkban az energiatudatos épületek minősítésének témakörében egy svájci módszert mutatunk be. Az első részben az úgynevezett Minergie standard egyszerűsített követelményeit mutattuk be, jelen írásban pedig a rendszerjellegű kritériumrendszert ismertetjük.

A Minergie standard a svájci energiatudatos és komfortos épületkategóriák bázisa. 1996-os bevezetése óta az alpesi országban összesen kb. 34 ezer új és mintegy 3 ezer korszerűsített lakó-, közösségi, illetve ipari épület szerzett ennek megfelelő tanúsítványt. Közöttük a legnagyobb számban családi házak (közel 18 ezer), de a majd 16 ezer társasház is jelentős arányt képvisel (1–2. kép).

Az építészeti trend sokat változott az elmúlt évtizedekben. Évekkel ezelőtt még a szériaméretűnek csúfolt ablakok és erkélyajtók uralták a szortimentet, pedig akkor már régen nem gyártottak raktárra „kilencvenszerszázhúszast". Manapság az egyedi méretre gyártás vette át a szerepet, amelyeknél fontos szempont a könnyű használhatóság.

Nem ritka eset, hogy nagy, olykor extrém méretű falnyílásokba kell tervezni valami hosszú távon is működőképes nyílászárót, figyelembe véve az épületfizikai tényezőket, a könnyű használhatóságot, az energiatakarékosságot és a gazdaságos gyárthatóságot. Ha széles, akkor általában magas is és energiatakarékos is, tehát akkor a nehéz üveg miatt nagy teherbírásúnak kell lennie. Mivel a szellőztetést is meg kell oldani, valamilyen tolószerkezetet kell beépíteni.

Az előírások fokozatosan szigorodnak ugyan, de 2021-től minden új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Az idei Construma szakvásáron debütáló Bramac °Cool intelligens tetőrendszerek beépítésével az átállás könnyebb és költséghatékonyabb lehet, mint gondolnánk.

Hogy-hogy a tető a megoldás?

Az épületek energiavesztesége leginkább a tetőknél jelentkezik, ráadásul a tetőtér ma sok esetben már lakott tér, ami az építőipartól is más megközelítést és innovatív megoldásokat kíván, hiszen nem egyszerűen csak be kell építeni, élhetővé kell tenni.

Az építésbiztosítás, valamint a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás szemszögéből tekintjük át a biztosítási gyakorlat aktualitásait.

A biztosítást kötő kivitelezők körében mind ez idáig a C.A.R. (Contractors' All Risks) vagyis az összkockázatú építésbiztosításvolt a legismertebb és a legelterjedtebb biztosításfajta. E biztosítási módozat mellé jelent meg a korábban csak igen ritkán igényelt és kötött kivitelezői felelősségbiztosítás, amely a 353/2016 (XI.18.) Korm. rendelet alapján kötelező kivitelezői felelősségbiztosításként most előtérbe került.

Írásunk a kontrolling világába nyújt betekintést. Az építőipari termelés költségeinek lehetséges csoportosítását mutatja be elsősorban az ellenőrzésre és az információellátásra fókuszálva, kitérve a rendszer bevezetésének és fenntarthatóságának néhány sarkalatos kérdésére.

A kontrolling mint vállalati funkció

Napjainkra a kontrolling a vállalati működés kiemelt funkcióinak egyikévé vált. A fogalom az angol „to control" szóból származik, amely egyszerre jelent ellenőrzést és irányítást a magyar nyelvben. Maga a kontrolling, mint a vállalat működésének szerves része is e két fogalom együtteseként működik. [1]