Műemlék-helyreállítás és -rehabilitáció kategóriában a 2016. évi Építőipari Nívódíj pályázaton Elismerő oklevelet érdemelt ki a sárospataki ágyúöntő műhely rekonstrukciója és kiállítási pavilonja.

Az 1631-től működő sárospataki ágyúöntőműhelyt I. Rákóczi György alapította. Az épületet a 17. századi tűzvész, majd a 19. században kialakított tájképi kert végleg eltüntette.

Régészeti kutatás

Détshy Mihály levéltári kutatásai alapján a Ringer István által indított régészeti kutatás tárta fel az épület pincéjének, falainak, lángkemencéjének, öntőaknájának romjait. A maradványok jellege rekonstruktív bemutatást nem tett lehetővé.

Tervezés és megvalósítás

A védőépítmény tervezése során fontos szempont volt a romok megóvása mellett a maradványok értelmező kiegészítése. A feladat nehézségét fokozta, hogy a jelentős méretű építményt tájképi kertben és a vár közvetlen közelében kellett elhelyezni.

A feltárás fölé impozáns kiállítótér épülhetett. A Mányi István Építész Stúdió tervei alapján készült épületben egy 6,5 méter magas ácsolt, csigával felszerelt korhű gerendaszerkezet is helyet kapott, ami egykor az ágyúk roppant bronztestének mozgatására és a furat készítésére szolgált.

A megoldás könnyű, kortárs, lécburkolatú, acél-üveg építmény lett, amely kerti pavilonként illeszkedik környezetébe. A feltárt falazatokat a jelenlegi terepszintig egészítették ki, a kemence pedig visszafogott rekonstrukciót kapott. Az épületben megtekinthető, megismerhető a kemence működése, és a kiöntött ágyú mozgatása, a furat készítésének módja a korabeli ábrázolások alapján ácsolt absztrakt állványszerkezet segítségével. Az értelmezéshez és az élményhez járulnak hozzá a kitűnően kialakított múzeum pedagógiai kiegészítő elemek, a makettek, rajzok, emberi figurák.

A kiállítást a kutatás során itt előkerült értékes leletek bemutatása teszi teljessé.

MI