2024. október 7., hétfő

UJ HONLAP BANNER 250 100

Barati Ilona portreA BME Építőmérnöki Kara felismerte, hogy a mérnökutánpótlás kérdésével fokozottabban foglalkoznia kell. A kar oktatói úgy gondolják, hogy aki tudatosan készül az építőmérnöki pályára, és már középiskolai tanulmányai alatt is kitűnik tudásával, az feltétlenül támogatandó célja elérésében.

A KSH gyorsjelentése szerint 2017 júniusában az építőipari termelés volumene 27,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi bázist, és mindkét építményfőcsoport termelése (az épületeké és az egyéb építményeké is) emelkedett.

Az természetes, hogy az építési munkákhoz szakemberekre, méghozzá jól képzett szakemberekre van szükség. Sajnos egyes területeken már „mennyiségi hiány" jelentkezett, holott a távlati tervekben szereplő építési célok elérése inkább a területen foglalkoztatottak számának növekedését kívánná. A kérdés vizsgálatakor az építésitervezési folyamatokban szerepet játszó szakemberek teljes struktúráját kell górcső alá venni, hiszen a hiányzó szakemberállomány az építés komplexitásából következően minden projekt minden fázisában éreztetheti hatását. A tervezők elképzeléseinek megvalósításában a földmunkát végző munkatárstól kezdve az átadás előtti befejező szakipari tevékenységet végző munkásig mindenkire szükség van.

Nagyobb beruházásoknál kihívást jelent a tervezők és a mérnöki irányításban közreműködők biztosítása is. A BME Építőmérnöki Kara (ÉMK) felismerte, hogy a mérnöki utánpótlás kérdésével fokozottabban foglalkoznia kell, méghozzá példamutató módon, hiszen az ország legtöbb építőmérnökét képző intézményéről van szó. A mennyiségi kérdések mellett a minőség is fontos; a szakemberek tudása, megszerzett kompetenciái feleljenek meg a kor elvárásainak.

1kepA kar hangsúlyt helyez arra, hogy az építőmérnöki szakmát széles körben népszerűsítse, ismertté tegye, a képzésben pedig a legmagasabb színvonalat érje el. A BMEÉMK a szakma megismertetése érdekében hosszú évek óta számos programot szervez saját termeiben, laboratóriumaiban, városi programokon, illetve a középiskolákban.

Három éve a tájékoztatókon, workshopokon túl ösztöndíjakat is felajánl olyan középiskolásoknak, akik jó képességűek, és mérnökökké szeretnének válni. A kar oktatói úgy gondolják, hogy aki tudatosan készül az építőmérnöki pályára, és már középiskolai tanulmányai alatt is kitűnik tudásával, az feltétlenül támogatandó célja elérésében. A szakma, az építéssel foglalkozó ágazat pedig csak nyerhet az ilyen törekvő fiatalokkal, bármely területen is fognak dolgozni a végzést követően.

A LEGJOBBAK VERSENYE

Hogyan történt a korábbi években a kiválasztás, kik kaphatták meg ezt támogatást? Az első ösztöndíj-pályázat 2015 elején vált ismertté az építőipari szakközépiskolások körében. A BME Építőmérnöki Kara 50 000 Ft-ot ajánlott fel két olyan diák számára, akik a tavasszal megrendezésre kerülő középiskolai tanulmányi versenyen, a Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén (SZÉTV) jól teljesítenek. „A kar a SZÉTV versenyében 1–10. helyen végző két tanulót jutalmazza, amennyiben a fiatalok az adott évben megkezdik felsőfokú tanulmányaikat a BME-ÉMK-n."

A felajánlás célja egyértelműen az volt, hogy azok a tanulók, akik az építéssel, a szakmával már középiskolásként megismerkedtek, és szakmai tudásukkal kiemelkednek a többiek közül, segítséget kapjanak az egyetem első félévében tanulmányaik megkezdéséhez.

Az építőipari szakközépiskolák tanulói építészeti és építési alapismeretekből az akkori törvények szerint közép- és emelt szinten is tehettek érettségi vizsgát, tehát ebből a tárgyból tanulmányi versenyt is szerveztek, és ezen tárgynak az eredményeit az Építőmérnöki Kar is elfogadta felvételi jelentkezéskor a matematika tantárgy mellett, 2. tárgyként.

Népes csapat indult az elődöntőn az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett versenyen. Az ország legjobb 30 diákja vett részt az országos döntőn Szolnokon, a Műszaki Szakképzési Centrum iskolájában. A verseny 3. és 5. helyezettje, Dénes Dániel és Agárdi Tamás a BME-ÉMK hallgatói lettek.

2016-ban hasonló módon alakultak a verseny feltételei és maga a lebonyolítás is. Ismét volt két tehetséges diák, Fehérvári Vivien és Pakucs Gergely, akik jó alapokkal rendelkező szakmai tudásukat további tanulmányokkal kívánták bővíteni.

ÚJ PÁLYÁZATI RENDSZER

2kepIdén a szakképzés iskolai kereteinek megváltozása a kiírásban is igényelt némi átalakítást. A szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakultak, és minden szakgimnáziumban érettségiző számára kötelezővé vált érettségi vizsgát tenni egy komplex szakmai tárgyból. Az Építőmérnöki Kar ebben az évben az építőipar ismeretek című tantárgy versenyén részt vevők számára írta ki az ösztöndíj-pályázatot.

A tanulmányi verseny lezajlott; a felvételi folyamat lezárása után tudomásul kellett venni, hogy az első 10 helyezett közül többen maradtak még a technikusi, középiskolás évfolyamon, néhányan pedig más felsőoktatási intézményben folytatják a tanulást. Gratulálunk nekik, és sok sikert kívánunk tanulmányaikhoz!

Az építőmérnöki képzés ágazatait és specializációit figyelve várhatóan 2018-tól kibővülhet a pályázatra jelentkezők köre. Az új tanévben további szakmai érettségi tárgyak versenyén indulókra lehet érvényes a pályázati kiírás. Akik „földmérés ismeretek", „közlekedésépítő ismeretek" vagy „környezetvédelem-vízgazdálkodás ismeretek" tárgyból érettségiznek, illetve versenyeznek, szintén nagyon jól használható tudással érkeznek majd az egyetemre, rájuk is számít a Kar.

Elképzelhető, hogy a kari pályázati rendszer új források bevonásával új alapokra épül majd, ám ebben az esetben is nagyon fontos tényező a tanulmányi versenyeken elért jó helyezés, hiszen a felvételi pluszpontokat gyarapítja, és hozzásegíti a diákokat egy-egy komolyabb, már az egyetemen folyósított ösztöndíj elnyeréséhez.

A középiskolák és az egyetem közös gondolkodásának eredménye az is, hogy az érettségizők mellett ebben az évben a technikusi képzésen részt vevők is pályázhattak. Tekintettel arra, hogy a szakgimnáziumi tanulók egy része a technikusi oklevelet is meg kívánja szerezni, az előző években meghirdetett pályázatnak ők nem lehettek nyertesei, hiszen az érettségit követően nem kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat. Ezen a helyzeten változtatott 2017-ben egy újabb kiírás, egy újabb ösztöndíj-felajánlás, mely a Szakma Sztár Fesztivál rendezvény keretében lebonyolítandó Magasépítő technikus Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) döntőjében 1–3. helyezett tanulók közül egy tanulót kívánt támogatni. A feltételek között természetesen szerepelt az is, hogy az idén felvételt kell nyernie a Karra.

3kepAz igen összetett, elméleti és gyakorlati részeket (1. kép) is tartalmazó többfordulós versenyben 2017-ben Szilvágyi-Kovács Ádám lett a 2. helyezett, aki tavasszal még a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Hild József Építőipari Szakgimnázium tanulója volt, ám szeptembertől egyetemista, és az ösztöndíj boldog tulajdonosa. Érdekesség, hogy a diák 2016-ban a SZÉTV 1. helyezettje volt, tehát akkor is megkapta volna a kar ösztöndíját, ha a technikusi év, azaz a középiskola helyett rögtön az egyetemen tanul tovább (2–3. kép).

Szilvágyi-Kovács Ádám egy rövid interjúban elmondta, hogy mindenképpen el akarta végezni a technikusi évfolyamot, mert úgy gondolta, ez jó alapot ad további tanulmányaihoz. Kedvelt tantárgyai az ábrázoló geometria, a statika, a magasépítéstan, a vasbeton szerkezetek és az építésszervezés voltak. Középiskolás éveiben és a verseny előtt is sok támogatást kapott az iskola tanáraitól, de külön kiemelte az intézmény igazgatóját, Józsa Tamást, és felkészítő tanárait, Vincze Miklóst és Vörösházi Györgyöt. Ádám már most elhatározta, hogy a BSc-képzés után a mesterképzésen folytatja tanulmányait.

MINŐSÉG A SZAKKÉPZÉSBEN

Az építőiparban és építési területen dolgozó személyi állomány összetétele végzettségi szint szerint és szakáganként is sokszínű. A nagy feladatok elvégzéséhez azonban szoros együttműködésre van szükség, és ennek az együttműködésnek már a szakmai képzésben is jelen kell lennie.

A középszinten jól teljesítő diákokra az építési munkaterületeken és az egyetemen is szükség van. Sokféle nézet ütközik vagy simul össze, ha a szakképzés minőségéről és jövőjéről értekeznek a szakma, az „ipar" képviselői, művelői, illetve a középiskolai tanárok és az egyetemi oktatók. A középiskolai rendszer átalakításáról még korai lenne mindenre kiterjedő véleményt formálni, az azonban látszik, hogy a szakgimnáziumokban érettségiző, illetve technikusi oklevelet szerző diákok számára egyre inkább a szakirányú egyetemek jelentenek majd továbbtanulási lehetőséget.

És az előzőekben megfogalmazottakra is figyelemmel kijelenthető, hogy a szakmai érdeklődést mutató, jó képességű, szorgalmas diákok továbbtanulását mindenképpen érdemes támogatni, hiszen ők már egy biztosnak nevezhető alapra építik újabb ismereteiket.

 

 

 

Keresés

mehi-banner-media 120x240