Az építőipari szakma működési gyakorlata indokolttá teszi, hogy a szabványok mellett olyan útmutatók, műszaki irányelvek szülessenek, amelyek az építőipar egyes szakterületein az ismétlődő műszaki, gazdasági feladatok célszerű megoldásait rögzítik.
A jelenlegi szabványügyi szabályozásban nem érvényesülnek kellőképpen a hazai nemzetgazdasági megfontolások, maga a szabványosítás pedig hosszadalmas és drága folyamat. Az építőipari szakma igényeinek megfelelően indokolt olyan tárgyú útmutatók, műszaki előírások kiadása, amelyek nem képezik szabvány tárgyát, viszont biztosítják, hogy az építőipar egyes szakterületein az ismétlődő műszaki, gazdasági feladatok célszerű megoldási módjai rögzítve legyenek. Ezen gazdasági és szakmai cél megvalósítása érdekében vezették be az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben az építésügyi műszaki irányelv fogalmát.
IRÁNYELVALKOTÁS NAPJAINKBAN
A műszaki szabályozási előírások hierarchiájában a nemzeti szabványok alatt, a tűzvédelmi irányelvvel és az útügyi műszaki előírással egy szinten helyezkedik el az építésügyi műszaki irányelv. Fontos hangsúlyozni, hogy az irányelvek nem lesznek kötelező jogi normák, alkalmazása – a szabványokhoz hasonlóan – önkéntes, azonban a beruházó az adott projekthez kötelezően előírhatja alkalmazását, akár a közbeszerzések esetén is (1. ábra).
Az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottságról szóló 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság létrehozásával megteremtette az irányelvalkotás szervezeti alapját.
A Műszaki Szabályozási Bizottság elnöki pozícióját az építésért és építésügyért felelős helyettes államtitkár, Füleky Zsolt látja el, a nyolctagú bizottság az elnökön kívül a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Szabványügyi Testület, az ÉMI Nonprofit Kft., a Lechner Nonprofit Kft., az Országos Atomenergia Hivatal, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egy-egy képviselőjéből áll össze.
Az ÉMI Nonprofit Kft.-t egyrészt mint a bizottság titkárságát, másrészt az irányelvtervezetek előkészítésért felelős szervezetet jelöli ki a hivatkozott jogszabály.
EDDIGI LÉPÉSEK, EREDMÉNYEK
A bizottság alakuló ülésére 2017. május 15-én került sor. Az alakuló ülésen elfogadták a bizottság működésének kereteit meghatározó ügyrendet, továbbá az ülésre elkészült az ÉMI által kidolgozott bizottsági szervezeti struktúra. Az irányelvek előkészítése, megalkotása három szinten fog történni, a legalsó szinten lesznek a 2-3 fős szakmai-szerzői teamek, amelyek kidolgozzák az irányelvtervezeteket. A középső szintet alkotják a jogszabály szerint maximum 15 fős szakértői munkacsoportok, amelyekben a bizottsági tagok delegáltjai és a szakmai szövetségek és felsőoktatási intézmények által javasolt szakértők vitatják meg az irányelvtervezeteket, majd döntenek arról, hogy a bizottság elé kerülhetnek döntéshozatalra. A felső szinten van a bizottság, amely meghozza az érdemi döntést az irányelvtervezetről (2. ábra).
Fontos hangsúlyozni, hogy a végleges, a bizottság által elfogadott irányelveket az ÉMI Nonprofit Kft. által létrehozott, a Lechner Nonprofit Kft. által üzemeltett Építésügyi Műszaki Adattárban tüntetik majd fel, amely elektronikus úton mindenki által, ingyenesen elérhető lesz.
Az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság második ülésére 2017. július 18-án került sor, melyen elfogadtak 32, az ÉMI Nonprofit Kft. által már kidolgozott és 60, még kidolgozásra váró irányelvtémát. Az irányelvtémák megalkotását széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg, két kérdőív kiküldésével, amelyekben az irányelvtémákra, illetve az irányelvalkotásban részt vevő szakértőkre tettek javaslatot a megkérdezettek.
A bizottság tagjain kívül 30 szakmai szövetséget keresett meg az ÉMI Nonprofit Kft., közülük 18 küldte vissza kitöltve a kérdőíveket. Az ország hat építészi, építőmérnöki felsőoktatást végző intézménye is megkapta a kérdőíveket, amelyekből öttől érkezett vissza javaslat a kérdőívekben megfogalmazott kérdésekre.
A válaszadók több mint 100 szakértőt ajánlottak, akikről az ÉMI Nonprofit Kft. az irányelvalkotás terén később is jól használható szakértői adatbázist kíván létrehozni.
A megkérdezettek 48 új irányelvtémát vetettek fel, amelyek a későbbiekben alapul vehetők a bizottság irányelvalkotási munkájában. A kiküldött kérdőívek válaszai és a szakma új témajavaslatai alapján választották ki a bizottság által elfogadott, még kidolgozandó új irányelvtémákat. A bizottság döntésével kezdetét veheti az irányelvtervezetek szakmai vitája a szakértői munkacsoportok létrehozásával.
A MŰSZAKI IRÁNYELVALKOTÁS CÉLJA
A műszaki irányelvalkotás célját úgy határozhatjuk meg, hogy a jelenlegi építésszabályozási rendszer megreformálásával megteremtse a hatékonyabb és áttekinthetőbb nemzeti építésügyi műszaki szabályozás feltételeit, egységesítse a szakmai eljárásokat, ezzel minőségi növekedést érve el az építőiparban, megszervezze a rendelkezésre álló forrásokkal történő, költséghatékony gazdálkodást, előmozdítva a piaci szereplők versenyképességének növekedését.
Az építőipari műszaki szabályozás nagy lehetősége az építésügyi műszaki irányelvalkotás, mely kiindulópontja a szakmai párbeszéd megindításának. A szakmai szereplőknek, így az ÉVOSZ-tagoknak is lehetősége nyílik, hogy a bizottsági tagokon keresztül javasoljanak szakértői munkacsoporti tagokat, és ezzel tevékenyen részt vegyenek az irányelvalkotásban.
Dr. Majtényi Márton
ÉMI