2024. április 14., vasárnap

UJ HONLAP BANNER 250 100

kepA Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére 2017 májusában kezdődött el egy előkészítő munka, amelynek célja, hogy a szakképzés és a felnőttképzés jövőbeni fejlesztésében a vállalatok nagyobb szerepet kapjanak.

Az Építőipari Ágazati Készségtanács (ÁKT) kialakítására és koordinálására az NGM a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát kérte fel. Az ÁKT-k létrehozásának célja, hogy közelítsék a munkaerő-piaci, munkaadói igényeket és a képzési kínálatot a képzés tartalmának meghatározásával, hogy a ma jellemzően kínálat-vezérelt képzési rendszereket keresletvezérelt rendszerek váltsák fel.

Az új kormányzati struktúrában átkerült a szakképzés a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.

A minisztérium első lépésben Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT) alakított, amely négy szekció létrehozását kezdeményezte:

  • az ipar 4.0 kihívásaira hatékonyan reagáló képzési rendszer, keresletvezérelt duális modell kialakítása,
  • professzionális szervezeti keretek között működő képzési intézményrendszer,
  • vonzó karriert nyújtó szakmai képzés,
  • a felnőtteknek rugalmas tanulási lehetőséget kínáló felnőttoktatás, felnőttképzés és vállalati képzés.

FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

A magyar kormány 2010 óta két alkalommal tekintette át a hazai szakképzés helyzetét, és határozta meg a szakképzés továbbfejlesztésének az irányát. Első alkalommal 2011-ben hagyták jóvá a szakképzési rendszer átalakításának koncepcióját, amelynek kiemelt prioritása volt a gazdasági igényekkel összhangban álló, a német duális szakképzés mintájára épülő, magyar duális szakképzés modelljének a kialakítása.

2015-ben készült a második kormány-előterjesztés. Célja az volt, hogy az elért eredményeket megszilárdítsa, és a szakképzést még hatékonyabban a foglalkoztatás és a gazdaság szolgálatába állítsa.

ROBBANÁSSZERŰ VÁLTOZÁSOK

Az elmúlt években a világgazdaságban lejátszódó robbanásszerű változások hatására az élenjáró szakképzési rendszerrel és gyakorlattal rendelkező országok is arra kényszerültek, hogy jelentős kiigazításokat, változtatásokat végezzenek saját szakképzési rendszereikben.

Az előttünk álló 4. ipari technológiai forradalom változásai hatására az egyes technológiai előretekintési-prognózisok szerint a ma iskolába belépő tanulók 60 százaléka 20 év múlva olyan szakmát fog végezni, amely ma még nem létezik.

Ahhoz, hogy az emberi munkaerő ne értékelődjön le, olyan dolgokat kell oktatni, amiben a gépek nem versenyezhetnek velünk, mint a csapatmunka, a szociális készségek, a sport és a művészetek, soft vagy transzverzális készségek, illetve ami alkalmassá tesz az egész életen át tartó tanulásra. Mindezek jelentős hatással vannak a nemzetközi versenyképesség alakulására, és hosszú távú gazdasági nyereség származik a magas minőségű oktatási, szakképzési rendszerből.

AZ MGYOSZ PROGRAMJAVASLATA

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) javaslata szerint a hosszú távú stratégia részeként szükség van egy program elkészítésére, amely 8–12 évet ölel fel. Irányadónak tekintik a német duális szakképzés 2030-ig tartó, megújított rendszerét. Célul tűzték ki, hogy a szakképzésbe olyan fiatalok kerüljenek be, akik megfelelnek a cégek változó elvárásainak, ahol a munkavállalói státusz a meghatározó a tanulószerződés gyakorlati képzésében.

1990 és 2018 között a nappali képzésben a gimnáziumok száma 38 százalékkal növekedett, miközben a szakközépiskolai-szakgimnáziumi tanulóké 1 százalékkal, a szakiskolai-szakközépiskolai tanulóké pedig közel harmadára csökkent.

A folyamat megfordításához szükséges a családokat, a szakképzésben részt vevőket, a szakképző intézményeket és munkaadókat is célzottan ösztönözni, pozitív módon megkülönböztetni.

Az MGYOSZ hatékony, komplex ösztönző-motivációs rendszer kialakítását javasolja, amely képes a közgondolkodásban átütő fordulatot elérni. A szakgimnáziumokban megszerezhető tudás tegye lehetővé a felsőfokú intézménybe való felvételt, legalább olyan arányban, mint a normál gimnáziumokban szerzett ismeretekkel.

Az ösztöndíj és a tanulószerződéses juttatás igazodjon a mindenkori minimálbérhez, amit az állam és a munkaadók közösen biztosítsanak. Az állami ösztöndíjprogram lényege, hogy a tanuló egy havi átlagos ösztöndíjalapjának összege szakiskolai és szakközépiskolai tanuló esetében a mindenkori nettó minimálbér 40 százalékának, szakgimnáziumi tanulók esetében pedig a 60 százalékának megfelelő, alanyi jogú, állami ösztöndíj biztosítása legyen.

A munkavállalói státuszt kell általánossá tenni, ezzel erősíteni a tanulószerződést mint a duális képzés meghatározó státuszát. Fontos a gazdálkodó szervezetek felelősségvállalása, a csúcstechnológiai központok létrehozása, az országos szakmai vizsga- és kompetencia központok létrehozása, valamint a duális képzési tanácsok kialakítása.

A regionális vagy megyei szinten (közigazgatásnak megfelelően) létrehozott Duális Képzési Tanácsok és Irodák feladata lenne a vállalati-üzemi gyakorlati képzéssel összefüggő szakképzési feladatok irányítása, ellenőrzése, illetve minőségbiztosítása.

 

Tóth Istvánné
ÉVOSZ alelnök

 

 

Keresés