Nem minden lakó élvezi felhőtlenül a kora ősz kellemes perceit. Ahol támad a lakáspenész, ott elkeseredett harc kezdődik, melyhez kétségtelenül építőipari szakemberek bevonására van szükség.
Általában már a fűtési szezon elején megjelennek a lakásokban, házakban a penészesedéssel járó problémák. Először csak a külső ablaküvegek belső felületén csapódik ki a levegő magas belső páratartalmából a nedvesség, aztán ez a jelenség fokozódik, elváltozások válnak láthatóvá egyéb épületszerkezeteken is, elszíneződések formájában. Ez sajnos már a penész!
Nem minden háztulajdonos tudja, hogy a penészesedés nemcsak esztétikai és épületszerkezeti probléma, pedig már az is éppen elég volna. Egészségügyi szempontból is fontos vizsgálni ezt a jelenséget, mivel a levegőben szálló penészgombaspórák belégzése nagyon komoly légúti megbetegedések kialakulásához is vezethet.
Az sem közismert tény, hogy a különböző penészgátló szerek használata csak és kizárólag felületi kezelést eredményez! Maga a penészesedés újra és újra meg fog jelenni mindaddig, amíg a konkrét kiváltó okokat meg nem szüntetjük.
MIÉRT TŰNIK FEL EGYÁLTALÁN A PENÉSZ A LAKÓTEREKBEN?
A penészesedés kialakulásában közrejátszik az épületszerkezetek minősége és kapcsolódásaik, a hőhidak szigeteletlensége, az időjárási viszonyok és még sok egyéb tényező mellett a belső épülethasználat módja is!
Akkor alakul ki penészesedés a lakásban, ha magas belső páratartalom és nedvességfejlődés mellett alacsony a belső felületi hőmérséklet a falakon, miközben a helyiség szellőzése elégtelen vagy nem megoldott. A gombaspórák alapvetően szinte mindenhol jelen vannak a levegőben, és csak arra várnak, hogy lecsaphassanak. Mivel a levegő a számukra szükséges tápanyagot is gyakorlatilag mindenhol ott hordozza, ezért ha a fényviszonyok is kedvezőek számukra az adott hőmérsékletű helyiségben, akkor azonnal elkezdenek megtelepedni.
A penészgombák kialakulásában döntő szerepe van a nedvességnek, mert a gombák a számukra lényeges tápanyagokat csak vízben oldva képesek felvenni. Nedvességfejlődés tekintetében két fő irányról beszélünk. Az egyik a páralecsapódás (felületi kondenzáció), amikor a külső falszerkezet belső felületi hőmérséklete a belső levegő harmatponti hőmérséklete* alatt van, és ezáltal a nedvesség kicsapódik a felületén. Ezzel elsősorban a régi, hőhidas épületeknél találkozhatunk, ahol a falszerkezetnek túl magas a hőátbocsátási tényezője.
A másik a szorpciós nedvesség, amely még a jól szigetelt, úgymond hőhídmentes épületszerkezetekben is kialakulhat, az eltérő külső-belső légállapotokból kialakuló parciális vízgőznyomás különbség hatására. Ezt a nedvesedési folyamatot a belső burkolatok és vakolatok pórusméretei is nagyban befolyásolják: minél nagyobb a pórusméret, annál gyorsabban végbemegy a folyamat.
A beltéri levegő minősége komoly szerepet játszik belső komfortérzetünk meghatározásában. A penészesedés kialakulása ellen megfelelően kialakított és szigetelt épületszerkezetekkel, másrészt a belső légállapotok – léghőmérséklet, páratartalom és légcsere – megfelelő és folyamatos szintentartásával védekezhetünk. Ha már kialakult a penészesedés, úgy csak komplex épületfizikai mérlegelésekkel és számításokkal lehet megállapítani, hogy a meg-szüntetésére milyen intézkedéseket kell megtenni.
A PENÉSZ FIZIKÁJA
Vegyük példának egy meglévő sátortetős („kádárkocka" típusú) ház energetikai felújítását. Javíthatunk rajta hőszigeteléssel, ám minden esetben több tényezőt kell szem előtt tartani.
Hőszigetelés tervezése esetén automatikusan gondolunk a külső falakra és a külső falakban elhelyezkedő nyílászárókra, viszont kevésbé foglalkozunk a padlásfödém és a talajon fekvő padló hőszigetelésével. Persze ennek is megvan a maga oka. Egy homlokzati szigetelés feltűnő: látja a tulajdonos, irigyli a szomszéd... A lakó elégedetten dől hátra, hogy jól láthatóan tett valamit az épületéért. Egy padlásfödém hőszigetelése azonban „rejtve marad", így érzelmi alapú döntést hozva a tulajdonos gyakran dönt úgy, hogy azzal akkor minek is kellene foglalkozni? (Zárójelben jegyeznénk meg: a padlásfödém a legolcsóbban és leghatékonyabban szigetelhető épületszerkezet, különösen, ha nincs szükség járófelület kialakítására.)
A talajon fekvő padló hőszigetelésének korszerűsítését pedig csak nagyon költséges és borzasztó nagy bontási munkálatok révén tudnánk elvégezni, főleg mert egy ilyen felújításnál a teljes padozati rétegrendet helyre kellene állítani, beleértve a vízszigetelést is. A legtöbb esetben egy ilyen épülethez vagy egyáltalán nem is készült vízszigetelés, vagy ha készült is, nagyon régi és már elkorhadt, összevissza repedezett, gyakorlatilag nem tudja már a funkcióját betölteni. Emiatt az épületben jelentős lesz a talaj párolgása, amely kedvez a penész megjelenésének. Ezzel be is zárult a kör.
Tipikus példája a penészesedés megjelenésének, amikor kicseréljük a homlokzati nyílászárókat és leszigeteljük a homlokzatot..., aztán oktondi módon ezzel befejezettnek tekintjük a felújítást.
HOL KÖVETJÜK EL A HIBÁT?
Ha a padlásfödémet kihagyjuk a szigetelésből, ebből a legtöbb esetben az következik, hogy a téli fűtési szezonban a plafon és a fal belső találkozásánál megjelenik a nedvesség és a penész. Ez a csomópont eredetileg is aggályos hőtechnikailag, az épületfizikából ismert többdimenziós hőáramlás következtében, mi pedig tovább fokoztuk a problémát, hiszen csökkentettük a külső fal hőveszteségét (mezőben). Ezáltal növekszik a vonalmenti hőhidak többlethővesztesége, alacsonyabb lesz a falfelület belső felületi hőmérséklete (a koszorúnál), ez pedig a nedvesség kicsapódásához vezethet, ami egyenes út a penész számára.
A megfontolt építőipari szakemberek mindig hangsúlyozzák, hogy energetikai szempontból a hőszigetelés felújításába csak átgondolt vonalvezetéssel, a felületfolytonosság biztosításával érdemes belevágni. Minden egyes hűlő épületszerkezetet el kell látni a megfelelő hőszigeteléssel ahhoz, valóban létrejöjjön a „termikus burok".
OPTIMÁLIS HŐSZIGETELÉS
Az optimális hőszigeteléshez az a megfelelő megoldás, ha a homlokzati szigetelést felvezetjük egészen a cserépfedés aljáig (ha van, akkor a tetőfóliáig). Ezután a padlásfödémet ellátjuk a megfelelő minőségű és vastagságú hőszigeteléssel, sőt, ezt a hőszigetelést átvezetjük a talpszelemeneken is, nem csak nekitoljuk a padlástér irányából. Így a homlokzati szigetelés gyakorlatilag „találkozik" a padlástér szigetelésével, azaz a vasbeton koszorú is körbe lesz szigetelve, nemcsak a padlásfödém.
Miután gondoskodtunk a valóban felületfolytonos szigetelésről, már tényleg csak a megfelelő légcserét kell biztosítani ahhoz, hogy a lakótér komfortja minőségi, esztétikai és egészség szempontjából is komfortos legyen.
Varga Tamás
alkalmazástechnológus
www.ursa.hu
____________________________________________________________________________
* Harmatponti hőmérséklet az a hőmérséklet, melynél a párával telített levegőből kicsapódik a nedvesség és víz formájában jelenik meg.