A homlokzatképzés leggyakoribb, legismertebb és legegyszerűbb módja a vakolás („színezés"). A homlokzati vakolatok fejlesztése az utóbbi évtizedekben, de főként az elmúlt néhány évben rohamosan fejlődött.
Gyakran mondják, hogy a homlokzat az épület arca. Pedig a homlokzat nemcsak az épületek esztétikai megjelenéséért felelős, hanem annak megfelelő védelmét is ellátja a különféle mechanikai és időjárási hatások ellen.
A HAGYOMÁNYOS VAKOLATOK
Néhány évtizeddel ezelőtt szinte kizárólagosan a kőporos vakolatokat használták erre a célra. A vakolat az építkezés helyszínén készült, oltott mész és fehér cement kötőanyaggal, kőpor adalékanyaggal, különféle porfestékek felhasználásával. A kőporos vakolatokat viszonylag vastagon hordták fel (akár 8–10 mm) és a feldolgozás, illetve a végső felületképzés technikája adta meg a felület majdani struktúráját (pl. kapart, dörzsölt, szórt stb.).
Az első nagy változást az üzemben előkevert és színezett, zsákos kiszerelésű nemesvakolatok elterjedése jelentette, amelyekhez a bedolgozás előtt csak vizet kellett hozzáadni. Ezeket azonban hazánkban hamarosan felváltották az úgynevezett vödrös, feldolgozásra kész vékonyvakolatok. Ezek a termékek jellemzően háromféle kötőanyaggal készülnek. A diszperziós műgyanta, a szilikongyanta és a káli vízüveg (azaz szilikát) kötőanyagú vakolatok ma már szinte minden gyártó kínálatában megtalálhatók. Ezeket a vékonyvakolatokat az anyagban található legnagyobb szemcse méretének megfelelő vastagságban hordják fel (általában 1,5–2–3 mm). A két legjellemzőbb felületi struktúrát (kapart és dörzsölt) nem a feldolgozás módja, hanem az anyagban található különféle nagyságú szemcsék aránya adja meg. A feldolgozás technikája mindkét struktúra esetén hasonló.
MODELLEZŐ VAKOLATOK
A vékonyvakolatok különleges csoportját képzik az úgynevezett modellező vakolatok (Baumit CreativTop, 1–3. kép). A kötőanyaguk legtöbbször szilikongyanta és műgyanta kombinációja, de speciális szemcseösszetételük és az átlagosnál hosszabb alakíthatósági idejük miatt különösen alkalmasak speciális, kreatív, vagy a hagyományos vakolási technikákhoz hasonló struktúrák kialakítására.
ÖNTISZTULÓ VAKOLATOK
A homlokzatok egyik legnagyobb ellensége a folyamatosan rárakódó por és egyéb szennyeződések. Az öntisztuló vakolatok (Baumit NanoporTop, 4–5. és 6 a–b. kép) gyártásánál a nanotechnológiát is felhasználják. A vakolat felülete mikroszkopikus léptékben vizsgálva sima, lekerekített részek összességéből áll össze, ezért a szennyeződések nem tudnak megülni rajta, tapadásuk csekély, ezért a szél, az eső és a hajnali páralecsapódás a felületet folyamatosan „tisztítja".
Az öntisztuló vakolatok második generációja már nemcsak passzív, hanem aktív módon is hozzájárul a szennyeződések eltávolításához, illetve semlegesítéséhez a fotokatalízis révén. Fontos azonban tudnunk, hogy az öntisztulás csak a levegőben található átlagos szennyeződések esetén jelent hatékony védelmet, extrém igénybevételek (pl. ráfröccsenő sár, párkányról csordogáló szennyezett víz) esetén ezek a vakolatok is elkoszolódhatnak.
HIDROFÓB-HIDROFIL VAKOLATOK
Ezek a szilikon kötőanyagot és speciális töltőanyagot tartalmazó fejlesztések (Baumit StarTop, 7–9. kép) az algásodás és gombásodás veszélyét igyekeznek minimálisra csökkenteni azáltal, hogy a felületen alig engedik meg a nedvesség jelenlétét.
Hidrofób viselkedésüknél fogva erős a vízlepergető hatásuk, ezért a felületükre kerülő nedvesség a felületi feszültség miatt cseppformájú marad, és gyorsan távozik a homlokzatról. A maradék nedvesség viszont a hidrofil tulajdonságnak köszönhetően a porózus felületnek csak a külső részébe szívódik be, ezáltal a felület hamar száraz lesz, ezzel az algásodás feltételeinek kialakulását akadályozza meg. Napsütés hatására a vakolatréteg külső pórusaiban található nedvesség – a nagy fajlagos felület miatt – hamar elpárolog.
Ezekről a felületekről a nedvesség percek alatt eltűnik, ezért ez a típusú vakolat fokozott védelmet nyújt az algák és gombák megtelepedése ellen, hiszen a hagyományos vakolatokhoz képest jóval kevesebb nedvességet vesz fel és sokkal gyorsabban szárad.
Kékesy Péter
építész, alkalmazástechnikai vezető
Baumit Kft.