2024. március 28., csütörtök

UJ HONLAP BANNER 250 100

Az új Ptk. szerint a kivitelező a vállalkozási szerződésével összefüggésben kellékszavatossággal, lakásépítés és közhasznú épület építése esetén pedig akár 10 évig is jótállási kötelezettséggel tartozhat a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) kormányrendelet értelmében.

portreA jótállási kötelezettség időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 10 év is lehet, a rendelet 3. és 4. mellékletében szereplő tételek korábban az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MÉM–BkM rendelet részét képezték, amely rendeletet 2014-ben ugyan hatályon kívül helyeztek, de mint jótállási idő a 181/2003 Korm. rendeletben tovább fennáll. Igaz ugyan, hogy ez csak a lakó- és közhasználatú épületek vonatkozásában irányadó mint kötelező jótállási idő, de a többi épületfajta esetében is iránymutató lehet az épületszerkezetekkel kapcsolatos hibás teljesítés megítélésében.

MI SZÁMÍT SZAKSZERŰTLEN KIVITELEZÉSNEK?

Az építési törvény értelmében szakszerűtlen az a kivitelezés, amelyet az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végeznek. A szabványok és irányelvek a szakma szabályait tartalmazzák. Az 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról értelmében: „4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb."

A szabványok és irányelvek alkalmazása önkéntes ugyan azokban az esetekben, amikor egy szabvány alkalmazását külön jogszabály, szerződés stb. nem rendeli el, a benne foglalt tartalomtól, tervező, kivitelező eltérhet ugyan, de vitás helyzet esetében a be nem tartás és eltérés szakszerűségét a szabványtól, irányelvtől eltérőnek kell tudnia igazolni. Abban az esetben viszont, ha betartjuk a szabványokban, irányelvekben foglaltakat, betartjuk a szakma szabályait is.

KI A HIBÁS?

Nagyon sokszor találkozhatunk olyan megrendelői kéréssel, amellyel a kivitelező, tervező szakmailag nem tud azonosulni. A Ptk. értelmében: „Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát." Ha jogszabályba nem ütköző, de célszerűtlen vagy szakszerűtlen munkára szerződünk, minden esetben legyen írásos nyoma annak, hogy ez a megrendelő kifejezett kérésére történt, és a szakma szabályaitól való eltéréssel összefüggésben felelősséggel nem tartozunk. Lényeges továbbá minden olyan tervezési vagy kivitelezési részt, amelyre nem terjedt ki a szerződésünk, részletesen felsorolni, mert egy esetleges vitás helyzetben csak így zárthatjuk ki a felelősségünket. Pl. lejtős terepre való tervezés vagy támfal-kivitelezés esetén, ha nem szerződtünk a vízelvezetés megtervezésére, kivitelezésére, zárjuk ki a szerződésünkből, hogy nem vonatkozik rá, egyéb esetben, pl. ha alámossa az alapot a lezúduló víz, kártérítési kötelezettség keletkezhet.

Az építtetők, tulajdonosok nem tudják, hogy egy ingatlan értékesítése során ők is tartozhatnak hibás teljesítés miatt kellékszavatossági kötelezettséggel, különösen ha a hibák az ő célszerűtlen és szakszerűtlen utasításaikra vezethetők vissza, amelyeknél fennáll, hogy az értékesítés pillanatában már ismertek voltak.

HIBAFORRÁSOK BIZONYÍTÁSA

szabvanyok-kepÉpítési hiba esetében fontos, hogy ismerjük, hogy a meghibásodás oka mire vezethető vissza. Ilyen lehet például a tervdokumentációtól való eltérés. Fontos kérdés, hogy miért és kinek a kérésére, érdekében történt az eltérés, és kinek a jóváhagyása mellett került sor az eltérésre. Tervtől való eltérést, amennyiben az a betervezett építési termékre, szerkezetre vonatkozik, minden esetben rögzíteni kell az építési naplóban, és az építtetőnek, kivitelezőnek és tervezőnek is jóvá kell hagynia. Tervtől való eltérés lehet az is, hogyha a terv valamely része a kivitelezés során bármely oknál fogva nem valósul meg, mivel befolyással lehet más szerkezetekre, használati biztonságra, stb.

Amikor egy szerkezeti meghibásodást elemzünk, gondolnunk kell arra, hogy a hiba esetleg egy másik csatlakozó vagy fogadó szerkezet hibájára vezethető vissza. Hiba történhet akkor is, ha a technológiai folyamatokat, az alkalmazástechnikai előírásokat, a szakma szabályait nem tartják be, vagy a már jól kivitelezett szerkezetünket a következő szakipari munka folyamán vagy a használat során teszik tönkre. Jótállási kötelezettség esetén a kivitelezőnek kell bizonyítania az igazát, ezért is elengedhetetlen, hogy az elvégzett kivitelezési tevékenység szakszerűségét a megfelelő módon és a megkívánt munkafázisokban dokumentáljuk.

Vitás esetekben az építési hibák vonatkozásában a szabványok és irányelvek szolgálnak elsődlegesen ellenőrzési forrásként a megfelelőség szempontjából, másodsorban természetesen a gyártói, alkalmazástechnikai útmutatók. A szabványok, irányelvek tartalmának nem ismerete nem mentesíti sem a tervezőt, sem a kivitelezőt a felelőssége alól. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy mindig az építés évében hatályos jogi környezetbe kell helyeznünk a vizsgálatunkat. Ha egy korábban visszavont szabvány helyett nem jelent meg az adott területre vonatkozóan új szabvány, a megfelelőség szakmai értékeléshez a már visszavont szabvány is iránymutatással szolgálhat. Lehetőség van továbbá a bizonyításnál külföldi, nem harmonizált szabványok, irányelvek használatára is, különösen egyedi vagy nem járatos szerkezetek esetében.

A vállalkozási szerződések többségében az olvasható, hogy I. osztályú teljesítésre vonatkozik. Tehát a szerződésben vállalt I. minőségi osztálynak megfelelő teljesítés jellemzően a szabványok előírásainak való megfelelést jelenti.

IRÁNYMUTATÓ SZABVÁNYOK

A kivitelezési minőség értékelése szempontjából legfontosabb érvényben lévő szabványok:

  • MSZ-04-803-1:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőműves szerkezetek
  • MSZ-04-803-2:1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőszerkezetek és kőszobrász szerkezetek
  • MSZ-04-803-3:1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Műkőszerkezetek
  • MSZ-04-803-4:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Gipsz, műmárvány és épületszobrász szerkezetek
  • MSZ-04-803-6:1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ácsszerkezetek és teherhordó faszerkezetek
  • MSZ-04-803-8:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vízszigetelő szerkezetek
  • MSZ-04-803-10:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületgépészeti hőszigetelések
  • MSZ-04-803-11:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Tetőfedő szerkezetek
  • MSZ-04-803-12:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Homlokzat¬burkolatok
  • MSZ-04-803-13:1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Lapburkolatok
  • MSZ-04-803-14:1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Padlóburkolatok
  • MSZ-04-803-15:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Fapadló burkolatok
  • MSZ-04-803-16:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületbádogos szerkezetek
  • MSZ-04-803-17:1990 Építő-és szerelőipari épületszerkezetek. Épületasztalos szer¬kezetek
  • MSZ-04-803-18:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületlakatos szerkezetek
  • MSZ-04-803-19:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Üvegszerkezetek
  • MSZ-04-803-20:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Mázolt bevonatok
  • MSZ-04-803-21:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Festett bevonatok és tapéták
  • MSZ-04-803-23:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épülettartozékok
  • MSZ-04-803-24:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen készített cserépkályhák
  • MSZ-04-803-25:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Magasépítési acélszerkezetek

Helyettesítő szabvány nélkül visszavont szabványok:

  • MSZ-04-803-22:1990 Visszavont!
  • Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ipari kémények, kazánok, kemencék és hőhasznosítók
  • MSZ-04-803-9:1990 Visszavont!
  • Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vakolatok

Helyettesítő szabvánnyal visszavont szabványok:

  • MSZ-04-803-5:1989 Visszavont!
  • Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen készített beton és vasbeton szerkezetek
  • MSZ-04-803-7:1990 Visszavont!
  • Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Előregyártott magasépítési beton, vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek

A betonszerkezetekre vonatkozó helyettesítő szabvány:

  • MSZ EN 13670:2010 Betonszerkezetek kivitelezése.

A MSZT/MB 123 bizottságának tevékenységi körébe tartoznak az „Építő- és szerelőipari szerkezetek kivitelezésének minőségi követelményei, érvényesítve a munkavédelmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok előírásainak" szabványosítási folyamatai (elnevezése „Építőipari kivitelezési munkák"). Az „MSZE 7658- 1:2012 Építőipari tűrések. Építőipari mértani paraméterek pontosságának általános előírásai" például egy olyan előszabvány, amely egy korábbi, visszavont szabványt helyettesít, bár még nem végleges, de értékelés szempontjából felhasználható.

szabvanyok2Természetesen az építőipari kivitelezési munkákra vonatkozó szabványokon túl sok esetben alkalmazási szabványok vagy termékszabványok is szerepet kaphatnak a megfelelőség értékelésénél, ezért a szakmagyakorlóknak a megkívánt mélységben azokat is ismerni szükséges, ideértve a kivitelezőkön és tervezőkön túl a felelős műszaki vezetőket és műszaki ellenőröket is.

A TSZSZ Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely vitás kérdések rendezésében az első lépcső lehet, egy peres eljárás megelőzése érdekében is elsősorban a szabványokba és irányelvekbe foglaltakra alapoz.

JOGSZABÁLYI FELHATALMAZÁS ALAPJÁN KÉSZÜLŐ IRÁNYELVEK

A tervezési, építési és kivitelezési hibák értékelésének vonatkozásában nagy segítségünkre lehetnek az irányelvek, amelyekről ugyancsak az mondható el, hogy alkalmazásuk „önkéntes", mint a szabványoké, tudniillik abban az esetben, ha azt jogszabály nem teszi kötelezővé.

TŰZVÉDELMI IRÁNYMUTATÁS

A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság létrehozásának, összetételének, feladatkörének és működésének részletes szabályairól szóló 53/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján alkották meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletet (a továbbiakban: OTSZ), amely tartalmazza a Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket (a továbbiakban: TvMI). A TvMI-ben megtalálhatók a meghatározott tűzvédelmi követelmények, az elérendő biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldások és számítási módszerek. Ezek kidolgozásáért Tűzvédelmi Műszaki Bizottság a felelős.

A tűzvédelmi törvény 3/A. § (3) bekezdése szerint az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint elérhető
a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával,
b) a TvMI-kben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy
c) a TvMI-től vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.

Sok kivitelező, felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr nincs tisztában azzal, hogy látszólag nem a szakterületéhez tartozó irányelvek is kihatással lehetnek az egyes építési szerkezetek megfelelőségére az értékelés során. Ilyenek lehetnek a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek, amelyek a
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzmegelozes_otsz_iranyelvek  linken INGYENESEN érhetők el az alábbi témákban:

  1. Tűzterjedés elleni védelem
  2. Kiürítés
  3. Hő és füst elleni védelem
  4. Tűzoltó Egységek Beavatkozását Biztosító követelmények
  5. Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése
  6. Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése
  7. Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem
  8. Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció
  9. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
  10. Szabadtéri rendezvények
  11. Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői
  12. Felülvizsgálat és karbantartás

A felülvizsgálat és karbantartás című TvMI-hez elérhetők jegyzőköny- és üzemeltetési naplóminták Word formátumban.

A tűzvédelmi műszaki irányelveket mélységében kell ismernie a szakmagyakorlónak, nemcsak abban az esetben, ha a tűzvédelem területén tevékenykedik, hanem minden olyan esetben, ha olyan építési termék, szerkezet tervezését, kivitelezését, ellenőrzését végzi, amellyel szemben tűzvédelmi követelményt állapít meg a jogszabály.

Építésügy

A másik terület az építésügy, ahol az építésügyi műszaki irányelvek elfogadásáért létrehozták a felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottságot (a 36/2016. [XII. 29.] MvM rendelet az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottságról). Feladatuk az épített környezet létrehozása és fenntartása érdekében végzett tervezési, építési és üzemeltetési tevékenység területére kiterjedő követelményeket, a tevékenységekre vonatkozó módszereket tartalmazó irányelvek kidolgozása. A bizottság jelenleg 32 irányelvet készít elő, ezek véleményezhető státuszban elérhetők az alábbi linken: https://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/KNISWW.html

Szakmai szervezetek irányelvei

Az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) irányelvei, tervezési és kivitelezési szabályai a szövetségnél megvásárolhatók.

  • Bitumenes lemezekkel készülő csapadékvíz elleni szigetelések tervezési és kivitelezési szabályai
  • Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályai
  • Bádogosmunkák tervezési és kivitelezési szabályai
  • Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei
  • Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei
  • Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei
  • Szálerősítésű cement tetőfedések tervezési és kivitelezési irányelvei
  • Műanyag- és gumialapú lemezekből készülő csapadékvíz elleni szigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei
  • Talajnedvesség és talajvíz elleni szigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei

A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉSZ) irányelvei ingyenesen letölthetők: http://mevsz.org/

  • Bevonatréteggel ellátott, többrétegű, ragasztott táblás homlokzati hőszigetelő rendszerek (ETICS-THR) kialakítására, kivitelezésére
  • Műszaki Irányelv kerámiaburkolatok kialakítására
  • Műgyanta padlóbevonatok tervezése és készítése

A Burkolástechnika Egyesület irányelve ingyenesen letölthető: https://www.burkolastechnika.org/letoltes.php

  • ESZTRICHPADOZATOK Tervezés, kivitelezés, követelmények.

 

 

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.

 

 

Keresés