A Társaság a Lakásépítésért Egyesület, a Magyar Építőanyagipari Szövetség, a Magyar Téglás Szövetség és a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért közös sajtótájékoztatót tartott a hazai lakásépítési piac válságos helyzetéről.

A lakásépítés drámai csökkenése miatt a hazai téglagyártás a szakadék szélére került – mondta Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke – az ágazatban még tevékenykedő cégek a túlélésért küzdenek. A termelés és az értékesítés visszaesett, a téglagyártó vállalatok árbevétele jelentősen csökkent, veszteséget termelnek. A cégek kapacitásaik leépítésére, munkavállalóik elbocsátására kényszerültek. Amennyiben nem történik érdemi változás a lakásépítésben a téglagyártó cégek kapacitásaik további leépítésére kényszerülnek. A leépített kapacitások újraépítésére pedig egyre kevesebb a lehetőség, ez a folyamat a több évszázados hazai hagyományokkal rendelkező téglagyártás teljes elsorvadásához vezethet.

2012. évben 10560 lakás épült Magyarországon. 2013. I. negyedévében a lakásépítések száma további 54 százalékkal zuhant a 2012-es évhez képest. Ilyen arányú visszaesés mellett 2013-ban hozzávetőleg 5000 lakás fog épülni. A lakásépítésekre nem a lakásszám bővítése, hanem a lakásállomány megújítása miatt van szükség - mondta dr. Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak.

A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakott nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer 1946 előtt épült, 90 ezer pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.

Mészárosné Győrvári Bella, a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért elnöke érthetetlennek tartja, hogy a magyar építőipar helyzetéről, jövőjéről még csak párbeszéd, vita sem zajlik, pedig a szakmai és érdekvédelmi szervezetek évek óta sürgetik az érdemi egyeztetést.

Vidor Győző, a Magyar Építőanyagipari Szövetség frissen megválasztott elnöke a problémát leginkább abban látja, hogy a magyar építőipar a rendszerváltás óta gazdátlan, a különböző szakterületek, a működést szabályozó felügyeletek, szakhatóságok, a minisztériumok, államtitkárságok, főosztályok között szétszórva működik.

Az építőipar talpra állítása és működési körülményeinek rendezése nem lehetséges az ágazat súlyának megfelelő kormányzati szakági képviselet felállítása és az ágazatot képviselő szakmai szervezetekkel folytatott folyamatos, érdemi párbeszéd nélkül! Amíg ez nem történik meg, hónapról hónapra egyre rosszabb termelési és foglalkoztatási adatokkal szembesülhetünk.

Végezetül Maráczi Zsolt a jelenlegi helyzet megoldására négy javaslatot ismertetett, mely szerint :

• Magyarországnak ki kellene használnia az épületenergetikai céllal építésre és felújításra bevonható EIB (Európai Beruházási Bank) konstrukciókat, amelyekkel költségvetési támogatás nélkül, 3-5% THM mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.
• Az államnak a SZOCPOL keretében vissza kellene adnia az energia hatékony, legális lakásépítések áfa tartalmát. A 2014-2020 közötti EU költségvetési időszakra magyarországi Épület Energetikai Programot; Bérlakás Építési Programot kellene előkészíteni.
• Épületenergetika címen a lakásépítésekbe, felújításokba uniós források hozhatóak. Ki kellene használni a lakásügybe forrást hozó uniós alapokat. Az operatív programok és a partnerségi szerződés jelenleg is folyó előkészítése során ezeket a témákat kiemelten fontosként kellene kezelni.
• Lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel foglalkozó központi hivatalra, vagy kormánybiztosra lenne szükség. Egy állandó intézmény szükséges a lakóépületek korszerűsítésével kapcsolatos intézkedések megfelelő előkészítésére, végrehajtására.

MK