Felmondás az anyagárak és a munkabérek miatt

Jelen cikk apropóját az adta, hogy milyen tényezők generálják az áremelkedést, valamint, hogy milyen jogi lehetőségei lehetnek a vállalkozónak, aki erre hivatkozással próbálja meg a már megkötött szerződést módosítani, illetve ez alapján próbálja meg megszüntetni a szerződését. Egyáltalán jogszerűen lehetséges-e egy már korábban megkötött szerződést a piaci helyzet megváltozása miatt felmondani vagy megszüntetni?

Napjainkban a lakáspiacon rengeteg olyan esetről hallunk, hogy a kivitelezés során a négyzetméterárak megemelkedtek. Ekkor a leendő lakástulajdonosok azonnal a kivitelezőt kezdik okolni, hisz ő volt az, aki ennyiért vállalta a munkát és most mégis arra hivatkozik, hogy nem tudja kifizetni az alvállalkozóit és folytatni az építkezést.

Vajon hányan mérték már fel azt a kárt, amit egy beruházás során a különböző adatbázisok, táblázatok közötti adateltérések, hiányok okoznak? Hogy mennyi idő folyik el, amikor újra és újra meg kell adni az épített ingatlan címét, méreteit, vagy amikor a különböző tervezők, kivitelezők újrarajzolják ugyanazt a falat? Ön adott már ki ajánlatot rossz adatok alapján? Az anyagköltségek területén ez akár 10 százalékos veszteséget is okozhat. Érdemes ezért a pénzért lehajolni?

ADATÁRAMLÁSI IRÁNYOK

Ha megvizsgáljuk, hogy a telek megszerzésétől az épület megépítésén át az üzemeltetésig mennyi adatra van szükség a jó döntéshez, a munka elvégzéséhez, akkor egy hihetetlen mennyiséggel állunk szemben.

E cikk megírását az vezérelte, hogy bemutassuk a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi munkavállalásának jogi kereteit, ezáltal segítséget nyújtsunk azoknak a munkáltatóknak, építőipari vállalkozóknak, akik külföldi munkaerő bevonását tervezik a jövőben.

Napjainkban országszerte lakóházak százai nőnek ki a földből, bárhova is megyünk, mindenhol építkezésekbe botlunk. A hivatalos statisztikák is ezt támasztják alá: a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint ez év márciusában az építőipari termelés több mint 33%-kal múlta felül az egy évvel korábbi adatokat.

Az építésbiztosítás, valamint a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás szemszögéből tekintjük át a biztosítási gyakorlat aktualitásait.

A biztosítást kötő kivitelezők körében mind ez idáig a C.A.R. (Contractors' All Risks) vagyis az összkockázatú építésbiztosításvolt a legismertebb és a legelterjedtebb biztosításfajta. E biztosítási módozat mellé jelent meg a korábban csak igen ritkán igényelt és kötött kivitelezői felelősségbiztosítás, amely a 353/2016 (XI.18.) Korm. rendelet alapján kötelező kivitelezői felelősségbiztosításként most előtérbe került.

Az idei évtől minden fővállalkozó építőipari kivitelezőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie már a kivitelezési szerződés megkötéskor. A januárban hatályba lépő kormányrendelet (353/2016. XI.18.) kiterjed a családi házak építésére és felújításokra is. Miután nem volt versenyképes piaci ajánlat, a Magyar Építőipari Szakemberek Közössége kedvezményes csoportos felelősségbiztosítási programot indított az építőipari szakemberek számára.

„A rendelet céljával és szellemiségével egyet értünk, azonban úgy érezzük, hogy ezúttal a biztosítási piac nem készült fel a helyzet kezelésére. Megkérdeztük a szakembereket, majd megvizsgáltuk a piacon elérhető biztosítási díjakat és azt találtuk, hogy irreálisan magasak" – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője, a Magyar Építőipari Szakemberek Közösség alapítója.