A magyar építési piacon gyakran tapasztalható, hogy az ajánlattevő építőipari cégek kirívóan alacsony áron pályáznak egy-egy munkára. 2013-ig semmilyen jogforrás nem definiálta pontosan az aránytalanul kockázatos, irreálisan alacsony ár fogalmát, mely egyik fő kiváltó oka az építőipari lánctartozásnak, a feketemunkának, végső soron pedig tönkre teszi a tisztességes vállalkozások piaci esélyeit.

Az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről megjelent 2013. évben az a kormányrendelet, amely szabályozza a közbeszerzési eljárások során az aránytalanul alacsony ár ajánlatkérői vizsgálatát, kiegészülve a minimális rezsióradíj vizsgálatára vonatkozó paragrafussal.

Három a magyar igazság tartja a közmondás, ám törvényalkotónak sikerült ezt is túlszárnyalnia. Az elmúlt időszakban a napelemes rendszerek elterjedését nemhogy nem segíti elő a törvényalkotó, hanem igyekszik minél jobban megsarcolni azt.

Érthetetlen számunkra ez a nagy igyekezet. Az elmúlt egy évben a megújuló energiaipar elleni intézkedés-sorozatba illeszkedik be a legutóbb kivetett, a sorban ötödik elem, a termékdíj. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy nem feltétlen az adó, hanem annak átgondolatlannak tűnő mértéke, illetve bevezetésének mikéntje ellen emeljük fel szavunkat.

Jövőre tényleg nem éri meg szakemberek nélkül belekezdeni a szigetelésbe, ablak-, vagy kazáncserébe. 2015. január 1-től ugyanis - a közpénzből megvalósuló fejlesztésekre - érvénybe lépnek az új, úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások. Ezek mintegy 40%-kal szigorúbb követelményt jelentenek az eddigiekhez képest. Szeptember végétől pedig jóformán csak kondenzációs gázkészülékeket építhetünk be.

Az első komoly változás, hogy 2015. január elsejétől a közpénzek bevonásával megvalósuló új építésekre, épületbővítésekre és meglevő épületek energia-megtakarítási célú felújítására is új, magasabb energetikai követelményeket^[1] kell majd alkalmazni. Közpénznek számít minden hazai és uniós forrás is, így ez hatással lesz az összes államilag támogatott lakossági és vállalati energiahatékonysági programra.

A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. 2014. évben európai uniós forrásból „Építésügyi Fizetési Portált" valósít meg, amelyen keresztül az építésügyi hatósági eljárásokban az elektronikus ügyintézést végző ügyfelek az illetéket, bírságot, szakhatósági szolgáltatási díjat elektronikusan is megfizethetik 2015 januártól.

A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. jogszabályi meghatalmazás alapján országos hatáskörű, internetes elérésű építésügyi nyilvántartási és ügyintézési rendszereket működtet, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kérelmező magánszemély vagy vállalkozás építésügyi hatósági engedély kérelmét elektronikusan nyújtsa be a hatósághoz és a további kapcsolattartást is elektronikusan folytassa.

Az épületek homlokzati hőszigetelése több mint 45 éves hazai múltra tekint vissza, mégis sok a félreértés a tervezés, forgalmazás, kivitelezés, ellenőrzés, de még a képzések területén is. A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉSZ) a piac meghatározó THR rendszergazdáinak és beszállítóinak összefogásával kíván ezen változtatni.

A homlokzati hőszigetelő rendszerek (angolul: ETICS, magyarul: THR = Teljes Hőszigetelő Rendszer) napjainkra nem csak az energetikai felújításokban, de az új épületek megvalósításában is elkerülhetetlen építészeti-, épületszerkezet-, épületfizikai beavatkozások. Ahhoz, hogy a piac minden érintett szereplője ugyanazon ugyanazt gondolhassa, a MÉSZ THR Munkacsoportja szükségesnek látta úgy az általános Műszaki-, mint a Kivitelezési kérdéseket egyértelműsíteni, amit a Szövetség tagjai magukra nézve kötelezően betartva alkalmaznak.