Fontos és igen időszerű témakört boncolgatott idén a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) országos, ötállomásos képzéssorozata. A rendezvény fókuszában azok a lépcsőzetesen változó épületenergetikai előírások és azok teljesíthetősége álltak, melyek 2020. december 31-től új épületek esetén a közel nulla energetikai szinttel zárulnak. A kiemelt cél pedig az volt, hogy a hazai építész és gépész szakemberek gyakorlati segítséget kapjanak a felkészülésben. A tapasztalat azt mutatta, hogy van még bizonytalanság az épületek tervezéséért és kivitelezéséért felelős szakemberek között az energetikai előírások változásának alkalmazásában.
Nagy szükség van tehát az elméleti tudnivalók gyakorlatba helyezésére. Az épületenergetika nagy tudású szakértői segítettek az európai szabályozás hazai környezetbe való illesztésében, prezentáltak alternatívákat, legyen szó épületburkolati elemekről vagy a kiszolgáló gépészeti rendszerekről. A színes tematika egyben arra is biztosítékot jelentett, hogy pörgős, jól fókuszált, interaktív előadások sora hangozzon el, konkrét műszaki számításokkal is megtűzdelve.
Az építési vállalkozási szerződések hiányosságai komoly vitákhoz, elhúzódó jogi perekhez vezetnek, aminek legtöbbször a vállalkozó a vesztese, a megrendelő pedig a létesítményekkel összefüggő hiányosságok miatt sérül. Vállalkozói vélemények szerint a vállalkozási szerződések - különösen a közbeszerzési piacon - a megrendelő és a vállalkozók jogait és kötelmeit mérlegre téve sok esetben nem kiegyensúlyozottak, az ajánlatkérő jogait helyezik előtérbe, kötelmei pedig testületi döntések mögé rendezve nehezen számonkérhetők.
Az építési-beruházási közbeszerzési piacon az ajánlatkérő által közzétett, diktált szerződéses gyakorlat a jellemző, ahol az ajánlatadói szerződéses feltételek projektorientált pontosítására, finomítására nincs lehetőség. A magánmegrendelői piacon szembetűnő az építési vállalkozók felkészületlensége szerződéses jogaik körültekintő megfogalmazásában.
2017. év végén az építési ágazatban a KSH 92.942 vállalkozást tartott számon, beleértve az egyéni vállalkozókat is.
2017. év végén az építőipari vállalkozások 89%-a 5 főnél kevesebbet foglalkoztatott. Arányuk különösen a speciális szaképítésben (92%), ezen belül az épületgépészeti szerelésben (91%) és a befejező építésben (94%) a legjelentősebb. Az 5-9 fő között foglalkoztató kisvállalkozás aránya 6,3% volt.
Teljes körű, élénk piaci érdeklődés tapasztalható a hazai építőipari digitalizációval kapcsolatban, ugyanis a korábbi évekhez képest a beruházói, kivitelező és ingatlanfejlesztői ágazatban is jelentősen megnőtt a kereslet a szoftveres megoldások iránt, derült ki többek között a GRAPHISOFT SE első féléves eredményközléséből. A piacvezető hazai építészszoftvercég első féléves magyarországi árbevétele 475 millió forint lett, ami 30 százalékkal több az előző évinél, emellettaz értékesítésen belül először jelentős – közel 10 százalékos - a beruházói és kivitelezői szoftvereladás aránya.
Kezd beérni a magyar központú GRAPHISOFT SE utóbbi években elindított termékbővítő stratégiája a magyar piacon is. Az építészszoftverek piacát egyszer már forradalmasította a GRAPHISOFT a 3D tervező program az ARCHICAD kifejlesztésével, két éve pedig létrehozta az építőipar teljes digitalizációját lehetővé tevő termékkínálatát. Ez azt jelenti, hogy a minden évben frissülő fő szoftver (ARCHICAD) mellett megjelentek a palettán a beruházók és kivitelezők, valamint az üzemeltetők számára kínált tervezői, folyamatszervezői és kivitelezés kontrollingtámogató szoftverek is.
2018 első félévében szegmensenként 10-30%-kal bővült a hazai építőanyag-piac: a legintenzívebben a szerkezetépítő és egyes kapcsolódó termékek iránti kereslet nőtt. A szakképzett munkaerő megtartása érdekében a gyártók idén tovább emelték a béreket. Vannak olyan területek, ahol a kivitelezői kapacitáshiány lassítja a bővülést.
Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke szerint nemcsak a beépítő szakemberek utánpótlása miatt, hanem a gyártói beruházások tervezhetősége miatt is fontos a kiszámítható megrendelés-állomány, amely tartósan stabilizálhatja az építőipar növekedését és a GDP-hozzájárulást is. Az épületenergetikai korszerűsítések erősebb ösztönzése ebben kulcsszerepet játszhatna, így az újlakás-építések mellett a magasépítések másik jelentős lába lehetne. A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítések támogatására részleges áfa-visszatérítést javasol, hasonlóan a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez.
További cikkeink...
- Rugalmasabb CSOK-kal még többen tudnának élni
- A kormány nem tervezi az 5%-os lakásáfa meghosszabbítását – Mi vár a lakásvásárlókra?
- Okosabb építés, erősebb gazdaság, befogadó társadalom: az európai építőipar digitalizációról szóló kiáltványa
- Olasz IT-nagyágyúval lép együttműködésre a Graphisoft
- OTP: Változik a CSOK, tovább pöröghet az ingatlanpiac
- Milyen lehetőségei vannak a kivitelezőnek, ha nem tudja ésszerű áron teljesíteni a szerződést?
- Pár százalékért érdemes lehajolni?
- A harmadik országbeli munkavállalók alkalmazásának egyes jogi aspektusai
- Kivitelezői biztosítások
- Drágállották a szakemberek az új kötelező kivitelezői biztosítást, hát csináltak maguknak egyet