2015. március 5-én lépett életbe az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, vagyis az új OTSZ. Az épületek kockázati elemzésére épülő teljesen új szabályozásnak köszönhetően a tűzvédelem területén lezárult egy több évtizede tartó korszak. Az új OTSZ jelentős változásokat hozott a tűzvédelem területén, épp ezért a központi témája volt a XI. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferenciának is, melyet a TFH+E Tetők-Falak-Homlokzatok+Épületenergetikai szakkiállítás- és konferencia keretében rendeztek meg.

A TFH+E Tetők-Falak-Homlokzatok+Épületenergetikai szakkiállítás- és konferencia második napján rendezték meg az immár hagyománnyá vált ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia és Továbbképzést, ami egyben a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatának szakmai továbbképzése is volt. A konferencián építész tervezők, tűzvédelmi szakértők és tervezők, az építésügyi, az építésfelügyeleti hatóság, a tűzoltó szakhatóság és a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat tagjai is képviseltették magukat.

A rendezvényen az új OTSZ-szel kapcsolatos tudnivalókat, változásokat mutatták be. A hazai tűzvédelem területén egy korszakot zárt le az 54/2014. (XII.5.) BM rendelettel kiadott új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ 5.0), melynek március 5-i életbe lépésével megkezdődött az épületek kockázati alapú besorolásán alapuló tűzvédelmi tervezés.

Az eseményt Lengyelfi László ny. tű alezredes, a MMK Tűzvédelmi Tagozatának elnöke nyitotta meg és Lestyán Mária, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség képviselője vezette le. Első előadóként Heizler György ny. tű. ezredes, a Védelem, a Katasztrófavédelmi Szemle főszerkesztője foglalta össze a tudnivalókat az új OTSZ szerinti kockázati osztály meghatározásáról, és annak gyakorlati oldalát is megvilágította.

Elhangzott, hogy az új OTSZ a kockázatelemzés és a rizikóanalizis szemléletét érvényesíti a rugalmas kombinációkkal való kockázat csökkentés érdekében. Kiemelte, hogy új kockázati osztályok kerültek bevezetésre (NAK – nagyon alacsony kockázat, AK – alacsony kockázat, KK – közepes kockázat, MK-magas kockázat) az eddigi tűzveszélyességi osztályba sorolás helyett. A szakértő elmondta, hogy az új OTSZ szerint a prioritási sorrend:

1. életvédelem
2. közösségi értékvédelem
3. tulajdonosi értékvédelem

A következő előadás a tervezői felelősséget mutatta be az új OTSZ és a közelmúlt jogszabályi változásai alapján Lestyán Mária kiemelte, hogy a tervező felelősségi körébe tartoznak:

• a maga által készített építészeti-műszaki tervek (a kivitelezési terveket is ideértve),
• a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztása (ideértve a tűzvédelmi tervezőt is)
• és a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálása, terveik összehangolása.

Az építészeti-műszaki tervező felelőssége az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése és a műszaki vezető által kiválasztott építési termék jóváhagyása. A tűzvédelmi tervező feladata, hogy a kockázati egység kockázati osztályát és a tűztávolság szükségességét és mértékét meghatározza, illetve a tűzgátló ajtókat vizsgálati ciklus szerint besorolja.

Az is elhangzott, hogy a terv tűzvédelmi munkarészének előkészítésére a tűzvédelmi szakértő és a tűzvédelmi tervező jogosultak. A szakértő hangsúlyozta, hogy az új OTSZ nem csak az új épületek létesítése során alkalmazandó, hanem a meglévő épület módosítása során is. Az előadó ismertette azt is, hogy a munkálatok egyes fázisaiban mely OTSZ az irányadó. Felhívta a közönség figyelmét arra, hogy nem elég a hatályos előírásokat ismerni, hanem az előző OTSZ-t is kell.

A szakértő kiemelte, hogy az OTSZ-hez Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) készülnek, melyek önkéntesen alkalmazandó tervezői segédletek, választható módszereket, megoldásokat tartalmaznak. Az irányelveket a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság alkotja meg, kilenc témakörben.

A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) – ami szintén egy további új eleme az új OTSZ-nek és olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza – is említésre került. A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak kell elkészíttetni.

A konferencia- és továbbképzés további részében a tervezésé volt a főszerep. A szakértők az új OTSZ előírásai alapján mutatták be az egyes épületrészek tervezésének folyamatát.

Kulcsár Béla a Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar - Tűz és Katasztrófavédelmi Intézet, okl. építészmérnöke, tűzvédelmi szakmérnöke az új OTSZ alapján történő tartószerkezet és aktív oltórendszer tervezést mutatta be.

Dr. Takács Lajos Gábor docens, a BME Épületszerkezettani Tanszék, a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke az új OTSZ és a TvMI szerinti tűzgátló szerkezetek tervezését ismertette.

A térelhatároló szerkezetek tervezéséről Tóth Péter, a Tűzvédelmi Laboratórium vezetője és Geier Péter, a Tűzvédelmi Laboratórium vezető helyettese és az Építésügyi Minőségellenőrző Innováció Nonprofit Kft képviselője tartott összefoglalót.

Marlovits Gábor, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Építészeti Tűzvédelmi Tagozat tagja a szakipari szerkezet új OTSZ alapján történő tervezését ismertette.

Az utolsó blokkban a menekülés, mentés feltételeinek biztosítása állt a középpontban. A hő- és füstelvezetés tervezését az új OTSZ alapján Nagy Katalin, a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesületének elnöke ismertette, míg Lengyelfi László ny. tű alezredes a MMK Tűzvédelmi Tagozatának az elnöke a menekülés, mentés tervezésének folyamatát mutatta be.

A XI. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia és Továbbképzésen bemutatott előadások anyagai az új OTSZ-szel összefüggésben az alábbi honlapon megtekinthetők:

http://www.vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=1844 

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.

Forrás: VM.komm