Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a KEOP-5.6.0/12-2013-0013 azonosítószámú „A Tündérpalota energiahatékonysági felújítása" elnevezésű projekt keretében 512 158 401 Ft összegű támogatást nyert. A projekt célja az elöregedett műemléképület teljes felújításának első ütemeként az energiahatékonyság jelentős javítása az energiatakarékossági szempontok messzemenő figyelembe vételével.

A kivitelezés során megvalósul a világítási és a fűtési rendszer, valamint a nyílászárók korszerűsítése, továbbá az épület napelemes energiaellátó rendszerrel egészül ki. A kivitelezési munkákat közbeszerzési eljárás során a Rózsaép Kft., a Szikra-Vil Kft., a Thermo-Szerviz Kft., valamint a Veolia Zrt. nyerte el.

A Tündérpalota ‒ eredeti nevén Tisztviselőtelepi Magyar Királyi Főgymnásium ‒ Kőrössy Albert Kálmán műépítész tervei alapján épült 1909 és 1911 között szecessziós stílusban. A főgimnáziumban 1911-ben kezdték meg az oktatást. Átadásakor Budapest legkorszerűbb középiskolája volt köszönhetően annak, hogy az építészeti koncepció mind a terek funkcionális szervezésével, mind az egyszerű szerkezeti rendszer megválasztásával korának előremutató oktatási elveit fogalmazta épületté.

1925-ben az épület jelentős része a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteményének tulajdonába került, de a Győrffy István utcai szárnyban továbbra is oktatási intézmény működött. A Tündérpalota múzeumi részét 1949 és 1972 között a Néprajzi Múzeum használta, majd 1972 után a Magyar Természettudományi Múzeum és más múzeumi intézmények költöztek a helyére. 1998 óta az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Természettudományi Múzeum Növénytára és a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ osztozik az épületen. Az épületet 1977-ben műemlékké nyilvánították.

1925 körül az épület teljes homlokzatát kőporos fröcsköléssel újították fel, melynek során a színes és izgalmas sgraffito díszítéseket eltakarták. A beavatkozás miatt a falszerkezet alatt lévő réteg porózussá vált, és megkezdődött a vakolt felületek pusztulása. A II. világháború (Budapest ostroma) és feltehetőleg az '56-os események is a mai napig látható súlyos károkat okoztak a homlokzaton, ezek pedig tovább romlottak az idő előrehaladtával: a vakolat legnagyobb része hiányzik, az acélkiváltók körüli rabicok jelentős része szintén. A vakolatdíszek és sgraffitok sok esetben már csupán nyomaikban láthatók.

Az épület jelenleg az OFI kezelésében áll, területének mintegy egyharmadán az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) működik.

A munkálatok előrehaladttáról tartott sajtótájékoztatón Dr. Köpeczi-Bócz Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár röviden ismertette a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló erőforrásokat, amelyek ennek az épületnek a további felújításában is segíthetnek:

• KEHOP - állami ingatlanok energetikai felújítására kb. 100 milliárd Ft áll rendelkezése.
• TOP/VEKOP - önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok felújítására országos szinten 190 milliárd Ft (TOP), Budapest és Pest megyében 20 milliárd Ft hívható le (VEKOP).
• GINOP - 100-150 milliárd Ft épületenergetikai korszerűsítésre elsősorban vállalkozások és a lakosság részére.
• EFOP - oktatási, egészségügyi és szoviális fealdatokat ellátó épületek korszerűsítésére (kiterjed az épületenergetikára is) kb. 18-20 milliárd Ft.

 Dr. Kaposi József intézményigazgató elmondta, hogy a projekt célja az épület üzemeltetési költségeinek csökkentése. Mivel a támogatást csak energetikai felújításra nyerték, folytatni szeretnék, egy második ütemben többek között a főbejárat helyreállítása valamint a csapadékvíz elvezető rendszer felújítása a cél.  Legalább 300 millió Ft-ra lenne szükség a külső homlokzat teljes felújításához valamint az állagmegóváshoz. Az épület építészeti feltárása megtörtént.

Dr. Szabó László adjunktus (BME) mutatta be az energetikai felújítás részelteit. Az épület a mai szabályozás szerint G energetikai besorolású, az energiaköltség duplája annak ami kívánatos lenne, jelenleg évi közel 30 millió Ft.

Az elnyert támogatásból megtörténik:

• a padlásfödém szigetelése,
• a homlokzaton a lemállott vakolat pótlása, nanókerámia szigetelő festékkel (a debreceni Egyetemmel dolgozták ki)való lefestés,
• az ablakok külső szárnyán az üveget hőszigetelő üvegre cserélik, cementrabicok helyreállítása, ajtók felújítása
• fűtés részleges korszerűsítése: radiátorcsere, jobb kazán beépítése (a teljes fűtési rendszer nem cserélhető le ebben a programban)
• világítási rendszer részleges korszerűsítése: energiatakarékos fénycsövekre cserélik a meglévőket (a teljes hálózat nem cserélhető ebben a programban)
• melegvíz átalakítása: levegő-víz hőszívattyú
• napelempark telepítése 43,8 kWp teljesítménnyel az udvaron

A projekt eredményeként 61%-al csökkenthető az energiaköltség, és az épület energetikai besorolása D-re változik.

Műemlékvédemi szempontok miatt nagyon fontos volt az előzetes felmérés és a tervezés. Az építészeti felmérésről valamint az épület jövőbeni hasznosításáról Hőnich Henrik egyetemi mestertanár (BME) tartott beszámolót a sajtótájékoztató végén. Véleménye szerint az épület felújítás után "a pedagógia, a tudás fellegvára lehetne" és jogosan illetné meg a Tündérkastély elnevezés, ahogy eredetileg nevezték.

KI