Az ÉVOSZ keresi annak lehetőségét és eszköztárát, hogy hogyan tudnak az építési vállalkozók közreműködni és közvetlenül maguk is tenni annak érdekében, hogy a szakmunkás hiányból és a szakképzés hiányosságaiból adódó piaci nehézségeik csökkenjenek.

Jelenleg mintegy 270 ezer fő van az ágazatban foglalkoztatva. Az alkalmazotti státuszban, munkaszerződéssel foglalkoztatottak száma nem éri el a 120 ezer főt. Minden második ember vállalkozóként megbízási szerződéssel vagy egyéb módon van foglalkoztatva. Az építési piac elmúlt két évbeni bővülése markánsan felszínre hozta az építőipari szakmunkás hiányt, a képzés hiányosságait. Az ÉVOSZ felmérést készített 400 cég megkeresésével, az építőipari szakképzés jelenlegi helyzetének és a cégek közreműködésének értékeléséhez.

A válaszadó cégek háromnegyede jelezte, hogy az alacsony megrendelés-állomány ellenére nincs elegendő szakképzett munkaerő a piacon. Hiányszakmaként említették az Országos Képzési Jegyzékben megtalálható építőipari szakmák közel felét, legtöbben a kőműves, az ács, a bádogos, a burkoló, az asztalos, a vasbetonszerelő, központi fűtés szerelő, villanyszerelő és az épület és szerkezet lakatos szakmát jelölték meg.

Munkaerő-felvétel esetén a vállalkozások többségénél előnyt élveznek a gyakorlattal már rendelkező szakmunkások, ezek felénél pedig inkább a fiatalabb korosztályt részesítik előnyben. A vállalkozásoknál gyakorlati képzésben résztvevő szakmunkást csupán a cégek 25%-a jelölte meg, mint lehetséges új munkaerőt. Indoka ennek egyrészt az, hogy a kezdő szakmunkások gyakorlati tudását és önálló munkavégzését gyengének minősítik a cégek, másrészt elméleti tudásuk közepes szintű. Motiváltságuk igen kicsi, mely részben a bérszínvonal alacsony szintjével magyarázható.

Miközben a duális képzési rendszert majdnem minden cég ismeri, a válaszadók csak 16 %-a vesz részt aktívan a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében. Az alacsony részvételi hajlandóság elsősorban a bonyolult adminisztráció, illetve a jogi és pénzügyi feltételek nem kellő ismeretéből adódik. A válaszadók 1/3-a jelezte, hogy részt vennének a gyakorlati képzésben, azonban jelentkező hiányában nem tudják ezt megtenni.

Azon vállalkozások, melyek vállalják a gyakorlati képzést, átlagosan 3-4 fő szakmunkástanulót foglalkoztatnak. A képzés főleg kőműves, ács, asztalos, festő szakmákban valósul meg.
Véleményük szerint igen fontos lenne a pályaorientáció fejlesztése szakmai bemutató programok szervezésével, video anyagok készítésével és azok közösségi portálokon, interneten történő terjesztésével, publikálásával. Így nemcsak a tanulók, hanem a szülők is megismerhetik a szakmákat és a bennük rejlő lehetőségeket, ezzel is motiválva a gyermekeket az építőipari szakmák választására. Ennek anyagi háttere azonban a cégeknél nem biztosított, pedig a pályaválasztók érkelődésének felkeltése, az építőipari szakmák népszerűsítése igen fontos a szakma imázsának növelése.

A szűkös anyagi lehetőségek miatt a cégek 75%-a nem vesz részt az építőipari szakmák pályaválasztók körében történő népszerűsítésben. Azok az elkötelezett cégek pedig, akik felismerték a pályaorientáció fontosságát, elsősorban pályaválasztási kiállítások, állásbörzék alkalmával, közvetlenül az általános iskolákban, illetve szakmai kiadványok támogatásával járulnak hozzá, hogy minél több fiatal válasszon pályájául egy építőipari szakmát.

A statisztikai adatok alapján az építőipar teljesítménye lassan emelkedik, a vállalkozások szerződésállománya várakozásaik szerint a közeljövőben megtorpan. A költséghatékony gazdálkodást szem előtt tartva ehhez igazítják létszámukat, és az élőmunka-ráfordításon számottevően nem terveznek változtatni. A cégek továbbra is inkább a meglévő állomány képzésére helyeznek nagyobb hangsúlyt, elsősorban a szellemi foglalkozásúak és a menedzsment körében. A válaszadók egynegyede azonban egyáltalán nem képzi munkavállalóit, és a jövőben sem kíván ezzel foglalkozni.

A gyakorlati képzésre vonatkozó 2016. januártól hatályos módosított jogszabályok kedvezőbb finanszírozási feltételeket fognak biztosítani a vállalkozások számára, amennyiben szakmunkástanulók gyakorlati képzésében részt vesznek. A vállalkozások e téren való jobb informáltsága, a pályaorientáció fejlesztése nagy segítséget nyújthat az építőipari szakképzés javítására, ehhez azonban elengedhetetlen a szakma képviselői, a kormányzat, a kereskedelmi és iparkamarák hatékony együttműködése.

Forrás: ÉVOSZ