2024. június 25., kedd

UJ HONLAP BANNER 250 100

Baumit Tuzterjedesi-vizsgalat EMIvAz elmúlt évek tapasztalatai alapján ma már senkit nem kell meggyőzni az új- és utólagos homlokzati hőszigetelések szükségességéről és előnyeiről. Annak ellenére, hogy a hazai szabályozás részletesebb és sokszor szigorúbb más uniós tagországokhoz képest, a homlokzati hőszigetelések tűzvédelmi kérdéseit illetően meglepően sok a fehér folt a felhasználók körében. Nagyon fontos az előírások pontos ismerete, mert ha azokat nem ismerik, és nem tartják be, akkor az egyre gyakoribb építéshelyi ellenőrzéseken az egész hőszigetelési munkát nem megfelelőnek fogják minősíteni.

I. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai

A homlokzati hőszigetelő rendszerek beépíthetőségét, illetve a beépítés feltételeit jelenleg az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, azaz az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szabályozza. Ennek VI. fejezete szól a tűzterjedés elleni védelemről. Témánk szempontjából a legfontosabbak a homlokzati tűzterjedés elleni védelemre vonatkozó előírások (9. pont, 24-26. §). Az OTSZ pontosan meghatározza, hogy mely esetekben van homlokzati tűzterjedés elleni követelmény (gyakorlatilag a családi házaknál nagyobb vagy magasabb épületek esetében mindig).

Az épületek szintszámától, kockázati osztályától, rendeltetésétől és egyéb paraméterektől függően megszabja, hogy az egyes esetekben milyen tűzvédelmi osztályú és milyen homlokzati tűzterjedési határértékkel rendelkező hőszigetelő rendszer építhető be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy épületeink legnagyobb részénél csak olyan rendszert használhatunk, melyre a fenti tulajdonságokat egy minősített vizsgáló intézet által kiállított dokumentum igazolja.

Az OTSZ azt is meghatározza, hogy a tűzvédelmi hatóság – más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében – mely pontok alól engedélyezhet eltérést.

II. A homlokzati hőszigetelő rendszerek minősítése

Magyarországon a homlokzati hőszigetelő rendszerek minősítésében szereplő egyik fontos adat a rendszer tűzvédelmi osztálya. Ez a tulajdonság az OTSZ meghatározása szerint az építőanyagok és épületszerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző kategória. Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása az ún. SBI vizsgálatokkal történik.

A lehetséges tűzvédelmi osztályok jelölése a nem éghetőktől az éghetők felé haladva: A1, A2, B, C, D, E, F betűkkel történik. A rendszer füstfejlesztését (az egyre kedvezőtlenebb felé haladva) s1, s2, s3 betűkkel; az égvecsepegési tulajdonságokat (az egyre kedvezőtlenebb felé haladva) d0, d1, d2 betűkkel jelölik. A polisztirolos hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi osztálya általában B, s1, d0 vagy vastagságtól függően B, s2, d0, míg a kőzetgyapotos rendszereké legtöbbször A2, s1, d0.

Az OTSZ bizonyos esetekben (szintszám, beépítési helyzet, rendeltetés) meghatározza, hogy milyen tűzvédelmi osztályba sorolt hőszigetelő rendszer beépítése a megengedett az egyes épülettípusoknál, beépítési helyzetekben, szintszámok esetén.

A másik fontos paraméter-vizsgálat a homlokzati tűzterjedés vizsgálat. Ennek eredménye percben fejezi ki azt az időtartamot, aminek eltelte után a rendszer tűzterjedési határállapotba kerül. Ez azt jelenti, hogy ennyi ideig felel meg a hatályos jogszabályokban megkövetelt homlokzati tűzterjedési követelményeknek. A tűzterjedési határérték nagyon fontos fogalom. Ez határozza meg ugyanis, hogy egy-egy adott rendszer milyen épületmagasságig építhető be. A hatályos OTSZ szerint a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében ─ a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan ─ földszint és legfeljebb 2 további szint esetén Th ≥ 15perc; földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további szint esetén Th ≥ 30 perc; földszint és 4-nél több további építményszint esetén Th ≥ 45 perc.

III. A különféle rendszerek és a beépíthetőségükre vonatkozó előírások

A leggyakrabban használt, polisztirol alapú hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi osztálya általában B-s1-d0, vagy B-s2-d0, míg az ásványgyapotos rendszereké A2-s1-d0. A két rendszer hasonló, de nem egyező tűzvédelmi paraméterei miatt azok alkalmazhatósága között van néhány lényeges különbség.

Az OTSZ az épületek funkciójától, magasságától és kockázati besorolásától függően előírhatja a polisztirolos rendszerekbe beépítendő tűzvédelmi sávok alkalmazását, melyeket minden esetben A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagokkal kell elkészíteni. További fontos tudnivaló, hogy azon épületeknél, amelyekre vonatkozóan tűzterjedési határérték-követelmény van, ott a B-E tűzvédelmi osztályú (azaz gyakorlatilag a polisztirol) hőszigetelő maggal rendelkező hőszigetelő rendszerek kivitelezésének megkezdését a kivitelezést végzőnek ─ a kivitelezési munka megkezdése előtt legalább 15 nappal ─ a tanúsító szervezet részére be kell jelenteni, melyben fel kell tüntetni az alkalmazott rendszer megfelelőségi igazolásának számát.

IV. A rendszerszemlélet fontossága

A homlokzati hőszigetelések tűzvédelmi, hőtechnikai és mechanikai vizsgálatai (az ÉME és NMÉ is) minden esetben a teljes rendszerre vonatkoznak, vizsgálattal ellenőrzött paramétereik csak az engedélyükben szereplő és ugyanazon gyártótól, illetve forgalmazótól származó rendszerelemek beépítése esetén garantálhatók. Különösen igaz ez a tűzvédelmi tulajdonságokra. Az ÉMI által kiadott ÉME ill. NMÉ dokumentumok pontosan meghatározzák, hogy az igazolt tűzvédelmi tulajdonságok mely anyagok beépítése mellett igazak.

Amennyiben a felsorolt és engedélyezett rendszerelemek helyett mást (általában olcsóbb) rendszerelemet építenek be, úgy az így kialakított rendszer tűzvédelmi teljesítménye nem igazolt és nem garantált. A felelősség ebben az esetben mindig azé, aki eltér az előírásoktól.

V. A kivitelezési előírások és tapasztalatok

Az ÉMI dokumentumok (ÉME, NMÉ) nemcsak a felhasználható anyagokat tartalmazzák pontosan és részletesen, hanem meghatároznak bizonyos csomóponti kialakításokat is. Ezek közül a legfontosabb a nyílások körüli kávák és szemöldökök kialakítása. A csomópontok gondos és előírásszerű kivitelezése ugyanúgy feltétele a megvalósult rendszer tűzvédelmi paramétereinek igazolásához, mind az anyagok használata. A megfelelő kivitelezést ma már (legalábbis a nagyobb projektek esetében) folyamatosan ellenőrzik és csak abban az esetben minősítik megfelelőnek azokat, ha az engedélyekben foglalt előírásokat a kivitelező maradéktalanul betartotta.

Sajnos kevesen tudják, hogy a hazai gyakorlatban oly sokszor előforduló típushibák legtöbbje (pl. a pont-perem módszer elmaradása, az előírtnál vékonyabb fedőréteg beépítése) drasztikusan csökkenthetik a homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi teljesítményét és ellenállását.

Összességben elmondhatjuk, hogy az építőipar valamennyi szereplője számára elengedhetetlenül fontos az OTSZ (és annak legújabb változásai), az egyes rendszerek előírásainak és beépítési feltételeinek pontos ismerete és maradéktalan betartása. Ha mindez rendszerszemlélettel és a megfelelő minőségű anyagok használatával, illetve a kivitelezési előírások betartásával társul, akkor elmondhatjuk, hogy a mai homlokzati hőszigetelések biztonsággal fogják szolgálni mind a mai, mind a következő generációk komfortérzetét.

 

Kékesy Péter
alkalmazástechnikai vezető
Baumit Kft.

Eseménynaptár

Június 2024
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

logo rigips-w 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web