Jelen jogi szabályozás mellett új épületet sem egyszerű tervezni, nem hogy a meglévő épületek építményszerkezeteinek megfelelőségét igazolni. Az egyszerű bejelentési eljárás hozta változások új és meglévő épületek esetében is sok nehézséget okoznak a szakembereknek. A Construma Építőipari Szakkiállításon megrendezett XV. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencián ezúttal a meglévő épületekkel kapcsolatos előírásokon volt a hangsúly.

Az egyszerű bejelentési eljárással és annak kiterjesztésével – a 300m²-nél nagyobb lakóépületek esetére – az építési folyamat minden szereplőjének megnövekedett a felelőssége. A ROCKWOOL Hungary Kft., a Magyar Mérnöki Kamara- és a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának szervezésében megvalósuló konferencián ezúttal a meglévő épületek szerkezeteinek, gépészeti rendszereinek, menekülési feltételeinek a megfelelésével, és – többek között – a „mikor mit és kinek kell igazolni?" kérdéskörrel foglalkoztak az előadók.

Tavaly januárban lépett hatályba az egyszerű bejelentési eljárás, majd az elmúlt egy évben többszöri változás történt az építésügyi jogszabályokban. Megnőtt a tervezők felelőssége, az egyszerű bejelentési eljárás pedig már koránt sem olyan egyszerű. A XIV. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencián az elmúlt év változásain volt a fő hangsúly.

2016 januárjától a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterülettel rendelkező új épületek – jellemzően a családi házak vagy lakóépületek – építése kikerült az építési engedélyezési eljárási körből, és csak egy „egyszerű bejelentési eljáráshoz" kötötték őket. Azóta a jogszabály alkotók felismerték az új rendeletcsomag hiányosságait, és több ízben is módosítottak azon, ám az egyszerűnek nevezett bejelentési eljárás továbbra is sok megválaszolatlan kérdést hagy maga után.

A Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatának szakmai továbbképzése a
XIV. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi Konferencián

Időpont: 2017. március 23. csütörtök 9:00
Helyszín: LURDY Ház 5. konferencia terem (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.)

Az egyszerű bejelentési eljárás hozta változások a kiviteli tervek és a szakági tervezői együttműködés területén! Ki mért felel? Mikor kell szakági tervezőt igénybe venni? 

Az elmúlt egy év építésügyi jogszabály változásainak köszönhetően, megnőtt a tervezők felelőssége. Az egyszerű bejelentési eljárás bevezetésével – amelynek kiterjesztése folyamatban van - az építésztervező magára maradt a tervezési feladat megfelelő kielégítéséhez szükséges műszaki tartalom, valamint az egyeztetési, engedélyezési feltételek meghatározásában. Nincs jogerővel bíró építési engedélyezési terv, kamarai szabályzat és egyértelműen olvasható szabályozás, útmutató, megszűntek az építési engedélyezési eljárással összefüggő jogorvoslati lehetőségek, például a szomszédok számára a vitás kérdések rendezésében már csak peres eljárás adhat választ. A tervező ebben a helyzetben annyit tehet, hogy legjobb szakmai tudása szerint megpróbál helytállni, beleértve a szakági koordinációval járó kötelezettségeket és felelősséget is.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ma már senkit nem kell meggyőzni az új- és utólagos homlokzati hőszigetelések szükségességéről és előnyeiről. Annak ellenére, hogy a hazai szabályozás részletesebb és sokszor szigorúbb más uniós tagországokhoz képest, a homlokzati hőszigetelések tűzvédelmi kérdéseit illetően meglepően sok a fehér folt a felhasználók körében. Nagyon fontos az előírások pontos ismerete, mert ha azokat nem ismerik, és nem tartják be, akkor az egyre gyakoribb építéshelyi ellenőrzéseken az egész hőszigetelési munkát nem megfelelőnek fogják minősíteni.

I. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai

A homlokzati hőszigetelő rendszerek beépíthetőségét, illetve a beépítés feltételeit jelenleg az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, azaz az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szabályozza. Ennek VI. fejezete szól a tűzterjedés elleni védelemről. Témánk szempontjából a legfontosabbak a homlokzati tűzterjedés elleni védelemre vonatkozó előírások (9. pont, 24-26. §). Az OTSZ pontosan meghatározza, hogy mely esetekben van homlokzati tűzterjedés elleni követelmény (gyakorlatilag a családi házaknál nagyobb vagy magasabb épületek esetében mindig).

A bécsi nemzetközi repülőtér új 7. hangárjának alapterülete több mint 7000 négyzetméter. Az acélszerkezet négy, egyenként 100 méter hosszú, a talajszint felett 6,5 méterrel húzódó főtartóval rendelkezik. A többi modern repülőtéri létesítményhez hasonlóan itt is kiemelt figyelmet élvez mind a biztonság, mind az építési folyamat zökkenőmentessége annak érdekében, hogy csak a minimálisan szükséges mértékben zavarják meg a forgalmas közlekedési csomópontok életét. A bécsi repülőtér esetében a Haslinger Stahlbau kivitelező cég a Hempelhez fordult tanácsért és ajánlásért arra vonatkozóan, hogy mi a követelmények teljesítésének legcélszerűbb módja.

A követelmények gyorsan száradó, égéskésleltető hatású védőbevonat-rendszert írtak elő, amelynek alkalmazásával csökkenthető az építés teljes időigénye, ugyanakkor tűz esetére passzív védelemmel látható el az épület. A Hempel ügyfele, valamint az ebben a fontos projektben a bevonat felhordójának szerepét betöltő SRB Rostschutz GmbH &Co. KG három-rétegű, gyors száradási képességgel rendelkező védőrendszert kért, amellyel tarthatók az előírt építési határidők, ugyanakkor az agresszív hatású környezetben is teljesíthetők az ügyfél megbízható, hosszú élettartamú védelem iránti elvárásai.