Az utóbbi időben több szakterület jelezte, hogy kapcsolódási lehetőséget keres a Magyar Mérnöki Kamarához annak érdekében, hogy megjeleníthesse sajátos érdekeit, elősegíthesse a tevékenység szabályozására vonatkozó igények érvényesítését. A kapcsolatépítést igénylők közül az informatikusok és az üzemeltetéssel foglalkozó mérnökök ügyét vizsgáltuk meg.

INFORMATIKUSOK

Az informatikus fogalma

Az informatikus szakmai megnevezés általános számítástechnikával, információtechnológiával és ezekhez kapcsolódó, főként mérnöki jellegű tudományokkal (elektronika és mikroelektronika) foglalkozó gyakorlati szakembereket leíró fogalom; más formában az informatikus egy informatikával foglalkozó szakember.

Az informatikusok képzése eredetileg a villamosmérnöki képzésből, valamint a programozó matematikusi képzésből alakult ki; a kilencvenes évek közepe előtt a legtöbb informatikusnak még nem szerepelt informatikusi képzettség a diplomájában, oklevelében.

A fogalom maga nagyon általános, mert magában foglal

• egyetemi,
• főiskolai végzettséggel szerezhető szakmát, valamint
• potenciálisan átöleli szinte az összes számítástechnikával kapcsolatos tevékenységet.

Az elterjedt, hétköznapi használata alapján az informatikushoz kapcsolódóan inkább a számítástechnika szoftver oldalával (programozás, hálózati üzemeltetés, tervezés) kapcsolatos szakterülettel foglalkozókat értjük, és sokkal kevésbé a hardverrel foglalkozó szakembereket (mint például integrált áramkörök tervezése, számítógéptervezés és -előállítás vagy hálózatok fizikai kiépítése).

A szakma angol megnevezése computer engineer („számítástechnikai mérnök") vagy engineer of information technology („információ-technológiai mérnök").

A fogalom jogszabályi megjelenése

Az informatikus kifejezés 230 db jogszabályban szerepel, azonban konkrét fogalommeghatározást egyik sem tartalmaz. Az informatika szó 3258 db jogszabályban szerepel, azonban meghatározásra nem került sor.

Példák az informatikus jogszabályi előfordulására:

Az előfordulások alapvetően egy adott munkakör, feladatkör betöltéséhez szükséges feltételként fogalmazzák meg az informatikus végzettséget. A kereslet oldaláról tehát szerepel az informatikus a jogszabályokban. Ugyanakkor a kínálat oldalán nincs jogszabályi rendezés: ellentétben a mérnöki szakmagyakorlással, az informatikussal kapcsolatban nem rögzíti jogszabály, hogy milyen (végzettségi, gyakorlati tapasztalati vagy egyéb minősítési) feltételek esetén tekinthető valaki informatikusnak.

Néhány példa a jogszabályi előfordulásra:

1. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet (a mérnökinformatikus végzettség megfelel több hírközléssel kapcsolatos jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettségnek)
2. a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (munkakör megjelölésként)
3. a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megjelölésként: „informatikus könyvtáros")
4. az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet (támogatott szak megjelölése)
5. az állami tisztviselők képesítési előírásairól szóló 315/2016. (X.20.) Korm. rendelet (belső ellenőrzési feladatkör betöltéséhez megfelelő végzettség megjelölése, Földmérési és térképészeti feladatkör betöltéséhez szükséges feladatkör betöltéséhez megfelelő végzettség megjelölése)
6. az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 246/2015. (IX.8.) Korm. rendelet (gyógyszer nagykereskedelemben történő foglalkoztatás esetén elfogadható végzettség)
7. az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI.25.) Korm. rendelet (Az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenység szakterületei és az egyes szakterületekhez szükséges képesítési feltételek és szakmai gyakorlat meghatározása során)
8. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009 (XII.21.) Korm. rendelet (a szakértői jogosultsághoz szükséges szakirányú végzettségek felsorolásakor (mérnökinformatikus)
9. a földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII.22.) Korm. rendelet (tevékenység végzéséhez elfogadható végzettség)

Jelenleg elérhető informatikai szakok a felsőoktatásban
(a „Felvi„ összesítése szerint):

1. Alapképzésben: gazdasági informatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus
2. Mesterképzésben: gazdasági informatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus, orvosi biotechnológia
3. Felsőfokú szakképzésben: gazdasági informatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus
4. Az elmúlt években az informatikai tanulmányaikat megkezdők száma 5400-6500 fő között volt. A mérnöki szakmához kapcsolható szaktárgyak a mérnökinformatikus képzések keretében találhatók meg. Az informatikus képzések résztvevőinek mintegy22-26%-a mérnökinformatikus képzésen vesz részt (programtervező informatikus képzés a résztvevők több mint felét, a maradék a gazdasági informatikus képzés résztvevőit teszi ki.
   e. Az Országos Képzési Jegyzék alapján a fent hivatkozott informatikai szakok elvégzésével az alábbi végzettségek szerezhetők meg:

• felsőfokú hálózati mérnökinformatikus-asszisztens,
• felsőfokú rendszergazda
• mérnökinformatikus-asszisztens,
• felsőfokú telekommunikációs mérnökinformatikus-asszisztens,
• felsőfokú fejlesztő programtervező informatikus-asszisztens,
• felsőfokú multimédia programtervező informatikus-asszisztens,
• felsőfokú gazdaságinformatikus-asszisztens.

A tagok és nem tagok nyilvántartás

Az MMK Hírközlési és Informatikai Tagozatában a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 3.§ ának rendelkezéseiben meghatározott szakterületek szakmagyakorlói vesznek részt.
A nyilvántartás törvényi felhatalmazást igényel, ennek felel meg a Kamtv. szabályozása is. Az Étv. (az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény) 58.§ (1) bekezdése előírja a szakmai kamara részére az építészeti-műszaki tervezői, településtervezői, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, energetikai tanúsítói, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező természetes és jogi személyek egységes elektronikus névjegyzéki hatósági nyilvántartását.
A Kamtv. azonban lehetővé teszi azt is, hogy más törvény ilyen feladatot meghatározzon. A fentieket figyelembe véve – amennyiben a kamara megfontolandónak tartja az informatikusok kapcsolódási igényének elfogadását – célszerű

• kezdeményezni a mérnökinformatikusok nyilvántartási feltételeinek jogszabályi megteremtését;
• megvizsgálni – a sikeres informatikai projekt ellenőrökhöz, valamint az energetikai szakreferensekhez hasonlóan – a gazdasági informatikusok és programtervező informatikusok önkéntes nyilvántartásának lehetőségét.

19/2017. (IX. 13.) MMK Elnökségi határozat
A Magyar Mérnöki Kamara Elnöksége az MMK Hírközlési és Informatikai Tagozat javaslatát a tanúsított szakterületeire vonatkozó továbbképzési rendjére vonatkozóan elfogadja, ami szerint a tanúsított szakterületeken a továbbképzés rendje megegyezik az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján szervezett szakmai továbbképzési renddel.

ÉPÜLET/LÉTESÍTMÉNY ÜZEMELTETŐ MÉRNÖKÖK

A fogalom jogszabályi megjelenése

Az üzemeltető mérnök kifejezés nem szerepel jogszabályban, az üzemeltetési mérnök 2 db jogszabályban szerepel, konkrét meghatározás nincs megadva.

Az üzemeltetési mérnök jogszabályi megjelenése

Az üzemeltetési mérnök

1. a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló 16/2016. (V. 12.) BM rendelet (tevékenység végzéséhez szükséges végzettség meghatározása)
2. a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet (a vízügyi üzemeltetési mérnök alapképzési szak leírása)

A jogszabályi megjelenés tehát csak a vízügyi ágazatban lelhető fel. Vízügyi üzemeltetési mérnök alapszakot 2017. szeptemberében egy felsőoktatási intézmény sem indít. (A „Felvi" információi szerint.)

Szakosztály, kollégium

Az üzemeltető mérnökök tekintetében felmerülhet a kamara szervezeti keretében való megjelenítés lehetősége.

1. A MMK Alapszabálya alapján „A szakmai tagozat az ügyrendjében egyes rész-szakterületekre vagy foglalkozási ágazatra országos illetékességű szakosztály(oka)t hozhat létre azok szervezetének és működésének meghatározásával." A tagok választásuk szerint tagjai lehetnek a tevékenységük, illetve szakképesítésük szerinti egy vagy több szakmai tagozatnak, ha a tagozati ügyrendben foglalt feltételeknek megfelelnek.
2. A szakmai tagozatok közötti közös, illetve átfedő szakterületeken kötött megerősített együttműködés keretében szakterületi kollégium hozható létre. A szakterületi kollégium tagjai az abban részt vevő szakmai tagozatok, amelyet a tagozatok elnökségei képviselnek.

Az üzemeltető mérnökök körének kamarán belüli, szervezeti megjelenítése tehát a jelzett keretek között biztosítható.

Forrás: MMK