Napjaink építészeti megoldásaiban egyre inkább előtérbe kerülnek a könnyűszerkezetes megoldások. Ennek kapcsán felmerül a kérdés; mit is tekintünk könnyűszerkezetnek, illetve könnyű-e az ilyen szerkezetek tervezése? A Construmán immár 16. alakommal megrendezett ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi konferencia előadói e témakört boncolgatták.

Pontos fogalom nincs arra, mit ért a szakma könnyűszerkezeten, de az előadók javaslata szerint ide sorolhatjuk a 400 kg/m² tömeg alatti épületszerkezeteket, amelyek beépítése szerelési technológiával történik (pl.: szárazépítési szerelt rendszereket, csarnok jellegű szerkezeteket (acél vagy vasbeton vázra szerelt), könnyűszerkezetes épületnek pedig azokat a vázas tartószerkezetű építményeket, amelyekben a falak és a födémek többsége könnyűszerkezetes építményszerkezetekkel épült meg.

Ezen szerkezetek az OTSZ 6. §. (1) által erőírt tűzvédelmi előírásoknak megfelelően úgy kell megtervezni, hogy

• kockázat függvényében a tartószerkezetek teherhordó képességüket, a térelhatároló szerkezetek integritásukat és hőszigetelő képességüket – a várható tűzhatást figyelembe véve – e rendelet szerinti időtartamig őrizzék meg.
• tűzvédelmi célú építményszerkezetek, építési termékek tűz esetén szerepüket e rendelet szerinti időtartamig töltsék be, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak,
• a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, valamint
• a belőlük fejlődő hő, füst és égéstermékek mennyisége a lehető legkisebb legyen.

A beépíthetőséget az OTSZ. 13. §(5) pontjában leírtak alapján korlátozza, miszerint rendszerengedéllyel rendelkező építési módszerek, a könnyűszerkezetes technológiával készülő épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthetőek.

A jogszabályi változások kihatnak az építészeti műszaki tervezésre is. Az építési termékek beépíthetőségét, betervezhetőségét és minőségének, teljesítményjellemzőinek igazolási módjait szigorúan szabályozzák. Építési engedélyezés alkalmával ugyan nem kell megadni a konkrét termékeket csak azok teljesítményét, a kivitelezési terveknek viszont minden esetben a konkrét terméket kell tartalmazniuk. A megfelelő termékek kiválasztásának felelőssége csak a tervezőt terheli, viszont a beépítés előtt a kivitelezőnek is van ellenőrzési kötelezettsége.

Az egyes szerkezetek tűzvédelmi teljesítményét a kivitelező a kereskedőn keresztül a gyártótól igényelt dokumentumokkal igazolja. Fontos, hogy az építési engedélyezés során csak a követelmények tisztázhatóak, a konkrét termék kiválasztása csak a kivitelezési tervezés során történik meg, és végig a tervező felelőssége marad a megfelelő termék kiválasztás! Az építési termék, építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőit az 1996. évi XXXI. törvény alapján kell igazolni, és a kivitelezési dokumentáció tűzvédelmi munkarésze nem helyettesíti az építési termék tűzvédelmi jellemzőit igazoló dokumentumokat.

Az előadások kitértek egyes konkrét problémákra is, amiket esettanulmányokon keresztül mutattak be az előadók. A teljesség igénye nélkül, elhangzott, hogy:

• A tetőtéri beépítéseknél használt szerkezetek beépítését is komoly előírásoknak megfelelően kell kivitelezni. Az OTSZ 31. § (1) rendelete meghatározza, hogy a tetőtéri helyiségek és a tetőszerkezet között olyan térelhatároló szerkezetet, burkolatot kell kialakítani, ami tűzállósági teljesítménye teljesíti a tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményt, amely A1 vagy A2 besorolásúnak kell lennie.
• A szerelt válaszfalak esetén a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően, általános könnyűszerkezetű gipszkarton fal alkalmazásánál a tűzvédelmi besorolásnak minimum A2-esnek kell lennie. Ezen válaszfalaknál ezért például padlócsatlakozásként használt habosított anyagú szivacscsík, ami C tűzvédelmi besorolású anyag, csak abban az esetben használható, ha teljes vastagságában glettelés fedi.
• A tűzgátlómagasfalak európai szabályozása az Európai Műszaki Engedélyek (ETA) által megváltozott, miszerint a válaszfalrendszer teljes EN szerinti vizsgálatát el kell végezni (korábbi nemzeti vizsgálatok is felhasználhatóak), azonban számítási módszerre nincs lehetőség.
• Álmennyezet építése esetében az OTSZ. 96. § (9) rendelete szerint kell eljárni. Álmennyezettel kialakított helyiség gépi hő- és füstelvezetése csak akkor alakítható ki, ha az álmennyezet kialakítása, áttörtsége a füst áramlását nem befolyásolja kedvezőtlenül, valamint az álmennyezeti elemek illetve a feletti térben lévő berendezések, tárgyak nem mozdulnak el helyükről a füstelvezetést veszélyeztető mértékben annak működésekor, és az álmennyezeti térbe jutó égéstermék nem veszélyezteti a biztonsági berendezések működését.

Összefoglalva elmondható, hogy a könnyűszerkezetek tervezése, kivitelezése nem is olyan könnyű, mint gondolnánk. A szerkezettel kapcsolatos tűzvédelmi előírások igen szigorúnak bizonyulnak, és az építéshez történő termékek választás felelőssége minden esetben a tervezőt terheli.

Forrás: VM Komm.

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.